A mindent látó elektronikus szemek jövője
2020 / 01 / 19 / bobak.zsofia
A mindent látó elektronikus szemek jövője
bobak.zsofia
Szemfényvesztés vagy valóság? A Mojo Vision szakemberei szerint a kiterjesztett valóság egy kontaktlencsébe helyezve nem sci-fi utópia többé, néhány éven belül mindnyájunk számára elérhető válik.

Ha vannak tényleg örökérvényű, klasszikus jelenetek a mozifilmekben, melyeket soha nem lehet kitörölni a kollektív tudatalattiból, a Terminátor: Ítéletnap kezdő képkockái egészen biztosan közéjük tartoznak. Ahogy a T-800-as megérkezik az éjszakai szórakozóhelyre és hidegvérrel végigszkennelve a társaságot visszautasíthatatlan udvariassággal közli szándékait, annak idején sok kamaszban (és felnőttben) elültette a vágyat a terminátor-tekintet, vagyis a szöveggel megspékelt kiterjesztett valóság vizualizáció iránt. Akkoriban úgy tűnt, nem is kell rá sokat várniuk, 1991-ben, a film születésekor a Sega éppen bejelentette a világ első virtuális valóság headsetjét, a SegaVR-t.

A produktumból ugyan nem lett semmi, a piacon soha nem jelent meg és a valóban használható VR szemüvegek megérkezéséig még sok-sok évnek kellett eltelnie, de a fejlesztések megindultak. Ugorjunk 2011-be, ekkor mutatták be a Washington Egyetem és a finn Aalto Egyetem közös munkáját, az információ-streamelő kontaktlencsét, mely egy beépített pici LED kijelzővel, rádió frekvenciás átvitellel lehetővé tette az egy darab pixel kontrollálását. A koncepciót csak nyulakon tesztelték, maguk a kutatók is elismerték, hogy a lencse egyelőre nem ajánlható emberi használatra, hiszen a polietilén tereftalát, amelyből készítették a kemény műanyag alapot, megakadályozza a szem levegőzését, így legfeljebb pár percig viselhető.

Hasonló a helyzet a legújabb találmánnyal is. A Mojo Vision szakemberei a múltból okulva a Mojo Lens fejlesztésének első szakaszát titokban végezték, csak miután megbizonyosodtak a produktum működőképességéről, akkor tárták a nyilvánosság elé, a 2020-as CES-en. „Nem akartuk, hogy agyon hypolják, majd kiderüljön, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja.” – mondta Steven Sinclair, a Mojo Vision marketingigazgatója – „Tényleg biztosak vagyunk abban, hogy a dolog működik. Ezért hoztuk napvilágra a hírt, mert láttuk, hogy minden részlet összeállt egy olyan termékké, mely mindenre képes, amire terveztük.”

A prototípus egy MicroLED kijelzővel rendelkezik, mely a szem felszínétől kicsivel távolabb fekszik, a kényelmetlenség elkerülése miatt, mint a lencse többi része és 14K felbontásra képes.

A kijelző közvetlenül a pupilla előtt helyezkedik el, de, mivel olyan picike, alig lehet látni. A fényének legnagyobb részét a retina mögötti területnek, a látógödörnek a közepében található foveola nyeli el, melyben a fényérzékeny receptorok a legnagyobb koncentrációban vannak jelen és kizárólag csapok alkotják. Ez a terület a felelős az éleslátásért, a 14K-s felbontásra azért van szükség, mert a szemhez nagyon közel van a lencse. Azzal, hogy a kijelző egyenesen erre a területre fókuszál, csökkenthető a képközvetítéshez szükséges energia és fény mennyisége. Az energiát egy kicsi belső elem adja, mely az érzékelő által küldött információkat kezeli, majd továbbítja a kijelzőhöz.

 

A jövőbeli applikációk közé fog tartozni:

  • Szem-nyomkövetés: az ember szimplán a szem jobbra vagy balra mozgatásával jelzi szándékait és nyithat meg menüket, vagy oldalt felbukkanó szövegeket. A lapozáshoz nem lesz szükség semmilyen mozgásra. „Az emberek nem fogják észrevenni, hogy viseled, ezért azt szeretnénk, ha az interakció fimon mozdulatokból állna, és csak a szemet kellene használni hozzá.” – mondta Sinclair.
  • Automata-fordító: élőben fordító technológiák már léteznek, így csak hozzá kell adni a szoftverhez, ez hasznos lehet, ha például külföldön járunk és el kell olvasnunk a feliratokat. Nincs többet kínos, monthy phytoni jelenet a helyi trafikban.
  • Face tag: úgy, mint a közösségi oldalakon, vagy fotóalkalmazásokban, a valóságban is címkék jelenhetnek meg a szembejövők arca mellett, az ismerőseinket pedig eltárolhatjuk, ha nem olyan jó a névmemóriánk. Ezzel már tényleg közelebb léptünk a Terminátor-típusú megoldásokhoz.
  • Tárgyak körvonalazása: ez a feature elsősorban a látásproblémákkal küszködőknek segíthet a környezetük feltérképezésében, éles, zöld kontúrral kiemelve a tereptárgyakat. Szintén nekik készül a zoom funkció is, melynek kifejlesztéséhez a cég a Vista Vak és Látássérült Központjának együttműködésével kezd neki.

Egészen új világot nyithat meg, ha az információk eléréséhez és szövegek olvasásához már semmilyen kézben tartott eszközre nem lesz szükségünk. Azonnal láthatjuk a közlekedési információkat, az előadásokhoz nem kell többet megjegyezni a szöveget, még csukott szemmel „álmunkban” is olvashatunk.

Mielőtt azonban a szélesebb fogyasztói réteghez is eljuthatna a termék, még hátra van néhány (néhány évnyi) lépés.

Először is, mivel a lencse orvosi eszköznek számít, az FDA-nak, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszeripari Hivatalának engedélyére van szükség a forgalmazáshoz. Második lépésként a kontaktlencséket elsősorban a szükséget szenvedő látássérültek részére bocsájtják, majd a tűzoltók és ipari munkások fogják használni, mivel a munkájuk igényli, hogy a kezük szabad maradhasson kritikus időkben. A többi felhasználó, és a piaci forgalmazás csak ezek után következik, azonban a klinikai tesztek már elkezdődtek. Ha a kontaktlencsés kijelző valóban működőképesnek bizonyul, akár a Mojo Vision, akár a többi, okos kontaktlencsét fejlesztő cég, például a Sony, a Google vagy a Samsung lesz az első, aki piacra dobja, elkészülhetünk egy világra, melyben a metakommunikáció új szintre lép és egy pillantás valóban felér ezer szóval.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Új weboldalt készítenél, és saját domain névre is szükséged van?
Próbáld ki az előtelepített WordPresst tartalmazó WP Ready csomagot, ahol csak pár kattintás kell ahhoz, hogy elkezdhesd építeni álmaid weblapját.
Ezek is érdekelhetnek