A mindent látó elektronikus szemek jövője
2020 / 01 / 19 / bobak.zsofia
A mindent látó elektronikus szemek jövője
Szemfényvesztés vagy valóság? A Mojo Vision szakemberei szerint a kiterjesztett valóság egy kontaktlencsébe helyezve nem sci-fi utópia többé, néhány éven belül mindnyájunk számára elérhető válik.

Ha vannak tényleg örökérvényű, klasszikus jelenetek a mozifilmekben, melyeket soha nem lehet kitörölni a kollektív tudatalattiból, a Terminátor: Ítéletnap kezdő képkockái egészen biztosan közéjük tartoznak. Ahogy a T-800-as megérkezik az éjszakai szórakozóhelyre és hidegvérrel végigszkennelve a társaságot visszautasíthatatlan udvariassággal közli szándékait, annak idején sok kamaszban (és felnőttben) elültette a vágyat a terminátor-tekintet, vagyis a szöveggel megspékelt kiterjesztett valóság vizualizáció iránt. Akkoriban úgy tűnt, nem is kell rá sokat várniuk, 1991-ben, a film születésekor a Sega éppen bejelentette a világ első virtuális valóság headsetjét, a SegaVR-t.

A produktumból ugyan nem lett semmi, a piacon soha nem jelent meg és a valóban használható VR szemüvegek megérkezéséig még sok-sok évnek kellett eltelnie, de a fejlesztések megindultak. Ugorjunk 2011-be, ekkor mutatták be a Washington Egyetem és a finn Aalto Egyetem közös munkáját, az információ-streamelő kontaktlencsét, mely egy beépített pici LED kijelzővel, rádió frekvenciás átvitellel lehetővé tette az egy darab pixel kontrollálását. A koncepciót csak nyulakon tesztelték, maguk a kutatók is elismerték, hogy a lencse egyelőre nem ajánlható emberi használatra, hiszen a polietilén tereftalát, amelyből készítették a kemény műanyag alapot, megakadályozza a szem levegőzését, így legfeljebb pár percig viselhető.

Hasonló a helyzet a legújabb találmánnyal is. A Mojo Vision szakemberei a múltból okulva a Mojo Lens fejlesztésének első szakaszát titokban végezték, csak miután megbizonyosodtak a produktum működőképességéről, akkor tárták a nyilvánosság elé, a 2020-as CES-en. „Nem akartuk, hogy agyon hypolják, majd kiderüljön, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja.” – mondta Steven Sinclair, a Mojo Vision marketingigazgatója – „Tényleg biztosak vagyunk abban, hogy a dolog működik. Ezért hoztuk napvilágra a hírt, mert láttuk, hogy minden részlet összeállt egy olyan termékké, mely mindenre képes, amire terveztük.”

A prototípus egy MicroLED kijelzővel rendelkezik, mely a szem felszínétől kicsivel távolabb fekszik, a kényelmetlenség elkerülése miatt, mint a lencse többi része és 14K felbontásra képes.

A kijelző közvetlenül a pupilla előtt helyezkedik el, de, mivel olyan picike, alig lehet látni. A fényének legnagyobb részét a retina mögötti területnek, a látógödörnek a közepében található foveola nyeli el, melyben a fényérzékeny receptorok a legnagyobb koncentrációban vannak jelen és kizárólag csapok alkotják. Ez a terület a felelős az éleslátásért, a 14K-s felbontásra azért van szükség, mert a szemhez nagyon közel van a lencse. Azzal, hogy a kijelző egyenesen erre a területre fókuszál, csökkenthető a képközvetítéshez szükséges energia és fény mennyisége. Az energiát egy kicsi belső elem adja, mely az érzékelő által küldött információkat kezeli, majd továbbítja a kijelzőhöz.

 

A jövőbeli applikációk közé fog tartozni:

  • Szem-nyomkövetés: az ember szimplán a szem jobbra vagy balra mozgatásával jelzi szándékait és nyithat meg menüket, vagy oldalt felbukkanó szövegeket. A lapozáshoz nem lesz szükség semmilyen mozgásra. „Az emberek nem fogják észrevenni, hogy viseled, ezért azt szeretnénk, ha az interakció fimon mozdulatokból állna, és csak a szemet kellene használni hozzá.” – mondta Sinclair.
  • Automata-fordító: élőben fordító technológiák már léteznek, így csak hozzá kell adni a szoftverhez, ez hasznos lehet, ha például külföldön járunk és el kell olvasnunk a feliratokat. Nincs többet kínos, monthy phytoni jelenet a helyi trafikban.
  • Face tag: úgy, mint a közösségi oldalakon, vagy fotóalkalmazásokban, a valóságban is címkék jelenhetnek meg a szembejövők arca mellett, az ismerőseinket pedig eltárolhatjuk, ha nem olyan jó a névmemóriánk. Ezzel már tényleg közelebb léptünk a Terminátor-típusú megoldásokhoz.
  • Tárgyak körvonalazása: ez a feature elsősorban a látásproblémákkal küszködőknek segíthet a környezetük feltérképezésében, éles, zöld kontúrral kiemelve a tereptárgyakat. Szintén nekik készül a zoom funkció is, melynek kifejlesztéséhez a cég a Vista Vak és Látássérült Központjának együttműködésével kezd neki.

Egészen új világot nyithat meg, ha az információk eléréséhez és szövegek olvasásához már semmilyen kézben tartott eszközre nem lesz szükségünk. Azonnal láthatjuk a közlekedési információkat, az előadásokhoz nem kell többet megjegyezni a szöveget, még csukott szemmel „álmunkban” is olvashatunk.

Mielőtt azonban a szélesebb fogyasztói réteghez is eljuthatna a termék, még hátra van néhány (néhány évnyi) lépés.

Először is, mivel a lencse orvosi eszköznek számít, az FDA-nak, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszeripari Hivatalának engedélyére van szükség a forgalmazáshoz. Második lépésként a kontaktlencséket elsősorban a szükséget szenvedő látássérültek részére bocsájtják, majd a tűzoltók és ipari munkások fogják használni, mivel a munkájuk igényli, hogy a kezük szabad maradhasson kritikus időkben. A többi felhasználó, és a piaci forgalmazás csak ezek után következik, azonban a klinikai tesztek már elkezdődtek. Ha a kontaktlencsés kijelző valóban működőképesnek bizonyul, akár a Mojo Vision, akár a többi, okos kontaktlencsét fejlesztő cég, például a Sony, a Google vagy a Samsung lesz az első, aki piacra dobja, elkészülhetünk egy világra, melyben a metakommunikáció új szintre lép és egy pillantás valóban felér ezer szóval.


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.