A nap járását követő, mindkét oldalon termelő napelemek: miért nem ilyeneket használunk?
A legtöbb napelem, amit az épületek tetején vagy a mezőkön tartószerkezetre szerelve láthatunk, közel sem használja ki maradéktalanul a napfényt. Ehhez követnie kellene a Nap járását az égen, hogy mindig a lehető legnagyobb mennyiségű sugárzás érje a felületét, illetve a hátoldalán is hasznosítania kellene a szórt fényt. A technológia meg is van minderre, de legfejlettebb, legkomplikáltabb rendszer, tehát a mindkét oldalán energiát termelő, folyamatos forgatás és dőlésszög-változás segítségével mindig pontosan a Nap felé forduló panel, bármilyen elegáns megoldás is, annyira drága, hogy talán csak a sarkvidékeken reális a megtérülése, ha minél kisebb területen kell minél nagyobb energiát termelni.
Más a helyzet a kevésbé komplikált optimalizálásokkal. A mindkét oldalán energiát termelő napelemeket a '60-as évek vége óta ismerjük. A napjárást követő, egy tengely mentén működő forgatószerkezet sem újdonság.
Egy kutatócsoport most tanulmányban foglalta össze, hogy a Föld különböző vidékein milyen hatékonyságnövelés lenne elérhető a kifinomultabb technológia használatával a napelemek kiválasztásánál és telepítésénél, illetve hogy mindez milyen extra költséget jelentene a beruházók számára. A tanulmányban alaposan felmérték az egyes térségek földrajzi és meteorológiai adottságai mellett a pénzügyi körülményeket is.
A végkövetkeztetés szerint a világ legnagyobb részén - nálunk is - a két oldalon energiát termelő panelekből álló, egy tengely mentén forgatott rendszerek lennének a legjobb megoldások, ezek akár 35%-kal nagyobb mennyiségű energiát tudnak előállítani azonos időszakban, mint a fix, egyoldalú paneles, legolcsóbb rendszerek. Az épp elérhető árak, lokális gazdasági körülmények körüli bizonytalanságok miatt viszont nem lehet egyértelműen kimondani, hogy mindenütt ez a legjobb megoldás, a beruházóknak a helyi viszonyok ismeretében kell dönteniük.
Hivatkozott tanulmány: : Rodríguez-Gallegos et al., Global Techno-Economic Performance of Bifacial and Tracking Photovoltaic Systems, Joule (2020), https://doi.org/10.1016/j.joule.2020.05.005
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
