A NASA aszteroidafigyelő szondája egyszerre két kisbolygót is lefotózott

2023 / 11 / 05 / Bodnár Barna
A NASA aszteroidafigyelő szondája egyszerre két kisbolygót is lefotózott
A Lucy űrszonda szerdán a Dinkinesh nevű kis aszteroida mellett haladt el, amely Naprendszerünk fő aszteroidaövében, a Mars és a Jupiter pályája között található. Az eszköz által készített felvétel azonban meglepetést is tartogatott a kutatók számára, a képen ugyanis egy kisbolygó helyett kettő látható.

A 2021 októberében indított Lucy küldetése során először haladt el egy aszteroida mellett, ami jó lehetőséget kínált arra, hogy teszteljék az eszköz felszerelését, beleértve az úgynevezett terminálkövető rendszert, amely lehetővé teszi az űrszonda számára, hogy önállóan megkeresse az adott űrsziklát és „szemmel tartsa”, miközben 4 és fél kilométer per másodperc sebességgel repül el mellette. A mintegy másfél tonnás, és 16 méteres Lucy 425 kilométerre közelítette meg a Dinkinesh - ami Etiópia amhara nyelvén azt jelenti, hogy "csodálatos"- nevű aszteroidát, amely Naprendszerünk fő aszteroidaövében, a Mars és a Jupiter pályája között található. A kisbolygó létezéséről 1999 óta tudtak a csillagászok, a Lucy mostani felvétele alapján viszont kiderült, hogy a 790 méteres átmérővel rendelkező Dinkinesh nincs egyedül, a közvetlen közelében van ugyanis egy kisebb, körülbelül 220 méteres „testvére”.


A Dinkinesh aszteroida és a mögüle előbukkanó kisebb kisbolygó a Lucy Long-Range Reconnaissance Imager műszerével készített felvételen, amely egyike az űrszonda által visszaküldött legrészletesebb képeknek. A kép 2023. november 1-jén készült, körülbelül 430 km távolságból. (Forrás: NASA)

Keith Noll, a NASA marylandi Greenbeltben található Goddard Űrrepülési Központjának Lucy projektjének kutatója azt mondta a felfedezéssel kapcsolatban, hogy bár tudták, hogy ez lesz a legkisebb főövi aszteroida, amelyet valaha közelről láttak, viszont az a tény, hogy két kisbolygóról van szó, még izgalmasabbá teszi a felfedezést. Bizonyos szempontból ezek az aszteroidák hasonlítanak a DART által látott Didymos és Dimorphos földközeli aszteroidakettőshöz, de van néhány érdekes különbség, amelyeket meg fognak vizsgálni. 2022 szeptemberében a NASA DART nevű küldetése szándékosan nekicsapódott a Dimorphosnak, a Didymos földközeli aszteroida körül keringő kis holdnak, hogy demonstrálja az űrsziklák pályájának megváltoztatásához szükséges technológiát.

Most már biztos: képesek lennénk eltéríteni egy Föld felé tartó aszteroidát A NASA-nak annál is jobban sikerült letérítenie a Dimorphost a pályájáról, ahogy eredetileg tervezték.

A jövő héten még több, a Lucy küldetés során gyűjtött adat érkezik majd vissza a Földre, ami segít a kutatóknak felkészülni az űrszonda jövőbeli aszteroida-vizsgálataira, beleértve a Donaldjohanson nevű másik főövi aszteroidával való közeli találkozást, ami a tervek szerint 2025-ben fog megtörténni. A Lucy fő célja azonban nem ez, hanem a Jupiter trójai aszteroida-rajok felfedezése, amelyekről a csillagászok viszonylag keveset tudnak, mert túl messze vannak ahhoz, hogy távcsövekkel részletesen vizsgálni lehessen őket. A trójai kisbolygók, amelyek nevüket a görög mitológiából kölcsönözték, két nagy csoportban keringenek a Nap körül - az egyik a Jupiter, Naprendszerünk legnagyobb bolygója előtt, a másik pedig mögötte. A Lucy várhatóan 2027-ben készíti majd el az első nagy felbontású képeket ezekről az aszteroidákról, így valós képet kapunk majd többek között arról, hogy is néznek ki ezek a kisbolygók, a kutatók pedig fontos információkhoz jutnak azzal kapcsolatban, hogyan alakult ki a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtt, illetve, hogy hogyan kerültek a bolygók a jelenlegi helyükre.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Elképzelhető, hogy az idegenek meteorok segítségével kolonizálják az univerzumot
Elképzelhető, hogy az idegenek meteorok segítségével kolonizálják az univerzumot
Sőt a pánspermia elmélete szerint akár a földi élet is ezen folyamat eredménye lehet. Mindez azonban segít abban is, hogy más szempontból tekintsünk az exobolygókra, mikor az élet nyomait kutatjuk rajtuk.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.