Már biztos, hogy a Boeing Starliner missziója egyáltalán nem a tervek szerint fog véget érni, a NASA vasárnapi döntése szerint ugyanis az űrkapszula hosszú várakozás után végül üresen, legénység nélkül fog visszatérni a Földre, hogy elejét vegyék az esetleges problémáknak, amelyek az asztronautákra esetlegesen várhatnának a hazatérés során. A Starliner első emberes tesztje így kudarccal végződik, pedig az űrkapszulát fejlesztő Boeing augusztus elején a nehézségek ellenére még bízott a pozitív végkimenetelben.
A CST-100 Starliner a Boeing űrtaxija, amit a NASA Commercial Crew programjának keretében fejlesztenek, hogy a Nemzetközi Űrállomásra induló és onnan visszatérő űrhajósokat szállítsa a jövőben. A NASA tíz évvel ezelőtt, 2014-ben kötött szerződést a SpaceX-el és a Boeing vállalattal olyan szállítójárművek készítéséről, amelyekkel az Egyesült Államoknak az orosz Szojuz űrhajóktól való függetlenségét tervezték megalapozni, hogy "amerikai földről amerikai űreszközzel indíthassák az űrhajósokat" Charlie Boldennek, az űrügynökség akkori vezetőjének megfogalmazása szerint. Az eredeti elképzelések szerint az űrhajók 2017-ben álltak volna szolgálatba, de a határidőt egyik cégnek sem sikerült tartania, a SpaceX viszont a Boeingnél jóval korábban kezdte meg a szállítást a Crew Dragon űrhajóval. A SpaceX összesen 14 küldetésre szerződött le a NASA-val (a Boeing hatra) és a következő missziójuk már a kilencedik lesz a Commercial Crew program misszióinak sorában.
A Boeing ezzel ellentétben sokáig késlekedett a Starliner készítésével és a tesztelések kezdete után is több probléma hátráltatta a munkálatokat. Az űrkapszula 2019-ben indult első, legénység nélküli tesztútjára az űrbe, majd az első sikertelen próbálkozás után, aminek során nem érte el az ISS-t, 2022-ben zajlott le a második próba. Akkor a start után a Starliner hajtóműproblémákkal küzdött és ennek megoldása után sem ment zökkenőmentesen az utazás, az érkezéskor ugyanis a csatlakozást végző rendszer, az NDS (NASA Docking System) először hibásan regált: a dokkolást lehetővé tévő gyűrű alakú szerkezetet az első kiengedés után vissza kellett húzni, majd újra kiengedni a megfelelő kapcsolódáshoz. A legénységgel végzett teszteket májusban kezdték volna meg, de a Starlinert szállító Atlas V rakéta Centaur fokozatát érintő szelepproblémák miatt csúszott a start. Később héliumszivárgást detektáltak az űrhajón, majd további gondok sújtották a missziót még indulás előtt: számítógépes hiba, illetve egy hibás energiaellátó rendszer miatt hiúsult meg a start.
A Starlinert a hélium szivárgása ellenére végül június 5-én engedték elindulni két asztronautával, Sunita Williamsszel és Barry E. Wilmore-ral a fedélzeten és az űrhajó meg is érkezett az ISS-hez június 6-án. Bár a missziót eredetileg csak egy hetesre tervezték, de az űrhajósok azóta is az űrállomáson tartózkodnak és ez így is marad jövő februárig, mivel a NASA döntése szerint a Starlinert nem engedik legénységgel együtt visszatérni. Az űrkapszulával kapcsolatban az odafelé tartó út során újabb gondok merültek fel, az űrállomáshoz való csatlakozás során például a manőverezést végző 28 hajtómű közül öt leállt, majd négyet sikerült újra működésre bírni, valamint újabb helyeken fedeztek fel héliumszivárgást.
A dokkolás óta eltelt időben Williams és Wilmore, valamint a földi irányítóközpont munkatársai rendszeresen végeztek teszteket és felméréseket a Starlineren, de a NASA megítélése szerint a kapszula körüli bizonytalanságok nem teszik lehetővé, hogy zöld utat adjanak a legénységgel való visszatérésnek. Ahogy azt Bill Nelson, a NASA vezetője augusztus 24-én elmondta, a döntés oka a biztonság iránti elkötelezettség, ami az űrügynökség számára a legalapvetőbb értéket képviseli. Az űrhajósok a SpaceX következő, Crew-9 missziójának keretében térnek majd vissza a Földre, emiatt a Dragon legközelebb (szeptemberben) nem négy, csak két asztronautát szállít az ISS-re, hogy legyen hely Williamsnek és Wilmore-nak. A Starlinernek még a Dragon érkezése előtt el kell majd hagynia az űrállomást, hogy a következő űrhajó akadálytalanul dokkolhasson, így valamikor szeptember elején fogják hazahozni az autonóm utazásra és landolásra alkalmas űreszközt.
(Fotó: NASA, Boeing)