A Boeing lehet a SpaceX után a következő cég, ami űrtaxit üzemeltethet a Nemzetközi Űrállomásra tartó asztronauták szállítására, de a vállalat jelentős késésben van az eredeti tervekhez képest a Starliner üzembe állításával és az elmúlt egy hónap történései sem hozták közelebb a várt időpontot, amikor a szolgáltatás elindulhat. A problémák azonban ezúttal nem csak a Boeing miatt merültek fel, a Starliner kapszulát az űrbe eljuttató Atlas V rakétával is gondok akadtak, az első emberes teszt indítása emiatt most is csúszik, miközben az űrhajósok karanténban várakozással töltik a napjaikat.
A CST-100 Starliner a NASA számára fontos szerepet játszik a jövőben, a Boeing űrhajójával ugyanis már két amerikai szállítóeszköz is az űrügynökség rendelkezésére áll majd, ezáltal kevésbé függenek majd az orosz Szojuz űrhajóktól, amelyek jelenleg a SpaceX Crew Dragonja mellett ellátják az ISS legénységének fuvarozását, de a kereskedelmi partnerek bevonása az űrprogramokba a költséghatékonyságot is elősegíti. A Starlinert 2010 óta fejlesztik, és a NASA 2014-ben választotta ki a Boeinget és a SpaceX-et a Commercial Crew program keretében arra, hogy megvalósítsák az űrsiklók nyugdíjazása utáni terveket és újra amerikai űreszközökkel érkezhessenek az asztronauták az ISS-re.
“Az Obama adminisztráció a legelső naptól kezdve világossá tette, hogy a legnagyobb nemzet a Földön nem függhet más nemzetektől, hogy kijusson az űrbe.”
- jelentette ki a NASA akkori vezetője, Charlie Bolden a döntés kihirdetése idején - “[...] ma egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy amerikai földről amerikai űreszközzel indítsuk az űrhajósainkat, 2017-re véget vetve a nemzet Oroszországtól való kizárólagos függésének.”
2017 óta azonban hét év eltelt és a Boeing még mindig nem tesztelte a Starlinert legénységgel a fedélzetén, hogy kiderülhessen, hogyan tudja a Nemzetközi Űrállomást elérni, majd hazatérni az asztronautákkal. Az Oroszországtól való függés részben megoldódott a SpaceX-nek köszönhetően, de a második kereskedelmi partner csatlakozására is szüksége van a NASA-nak, ezért nagy várakozás előzte meg a Starliner első emberes repülését, amire május 6-án került volna sor. Az űrhajó tesztjei alatt már korábban is merültek fel problémák: a 2019-es legénység nélküli repülésén az ISS-re nem sikerült elérnie az űrállomást és vissza kellett térnie az új-mexikói White Sandsbe, majd három évvel később, 2022-es második legénység nélküli próbaútján hajtóművel kapcsolatos hiba okozott fennakadást, amit végül gyorsan orvosoltak. Május 6-án az indítás a United Launch Alliance (ULA) Atlas V rakétájának Centaur fokozatán található oxigénszelep meghibásodása miatt maradt el, így az utat elhalasztották és az elhúzódó vizsgálatok és felkészülés után június 1-jére helyezték át az indítást.
Június elsején a két legénységi tag, Sunita Williams és Barry E. Wilmore, a NASA veterán űrhajósai elfoglalták helyüket a kabinban, de megint hiába vártak a kilövésre, az indítás előtt néhány perccel megállították a visszaszámlálást. Ezúttal a leállás automatikuasn következett be, egy számítógépes hiba miatt. A NASA leírása szerint a későbbi vizsgálatok alatt kiderült, hogy egy egység energiaellátása nem működött megfelelően, ami a Centaur fokozat működésében játszik szerepet. A ULA kicserélte a hibás berendezést, elvégezte a szükséges ellenőrzéseket és úgy ítélte meg, hogy a rendszer készen áll a biztonságos használatra. A Starliner utasai eközben nem hagyhatják el a karantént, ami kötelező jellegű az ISS-re való indulás előtt, és tréningeken vesznek részt a Kennedy Űrközpontban a várakozás alatt.
Következő indítási időpontnak június 5-én jelölték ki, magyar idő szerint 16:52-kor startol a rakéta és az űrkapszula, majd siker esetén az ISS-en parkolva tölt néhány napot, mielőtt visszahozza az asztronautákat az összesen körülbelül 10 napos misszió során. A kapszula később több űrhajóst is tud majd szállítani, de jelenleg a két legénységi tag mellett 344 kilogrammnyi rakományt visz az állomásra, többek között élelmiszert, ruhákat és orvosi ellátmányt, valamint gyerekrajzokat is.
(Fotó: Boeing)