A hosszabb űrutazások során az amerikai űrügynökség számos olyan technológiát fog használni, amelynél rendkívül fontos a hőmérséklet megfelelő szabályozása. Ilyenek lehetnek például a már ma is létező mini atomreaktorok, a távoli égitesteken felépített űrbázisok fűtését és hűtését biztosító hőszivattyúk vagy például az űrhajók hőmérsékletszabályozó-berendezései. Ezeknek a rendszereknek a megfelelő hőszabályozás érdekében rendkívüli hőátviteli teljesítménnyel kell rendelkezniük, amire most a Purdue Egyetem kutatói találtak egy használható megoldást.

A NASA Biológia- és Fizikatudományi Osztálya által támogatott kutatás során Issam Mudawar professzor és csapata Áramlási Forrás- és Kondenzációs Kísérlet (Flow Boiling and Condensation Experiment, FBCE) néven a Nemzetközi Űrállomás mikrogravitációs környezetében fejlesztett ki egy olyan új hűtési eljárást, amely az eddigieknél nem csak sokkal jobb hőátvitelt tesz lehetővé, de a jelenleg alkalmazott technológiáknál sokkal könnyebb is. Az eljárás kulcsa a forráspontnál jóval hűvösebb hűtőfolyadék valamint ennek a folyadéknak a gőzzé alakulása: a hűtőfolyadékkal feltöltött csatorna falainál a forráspontot elérő folyadék buborékokat képez, amelyek folyamatosan a csatorna falai felé vonzzák a csatorna belső részén található, hűvösebb folyadékot.

A 2021 augusztusában megkezdett kísérletek olyan sikeresnek bizonyultak, hogy a kutatók mostanra máshol is sikerrel alkalmazták az eljárást, mégpedig az elektromos autók töltőkábeleinél. Ahogy arról mi is írtunk, a villanyautózás elterjedésében a legkomolyabb akadályt ma már leginkább a töltőhálózat egyenetlen kiépítettsége valamint az ilyen típusú autók töltési ideje jelenti, ami jellemzően minimum fél órát vesz igénybe, a kisebb teljesítményű otthoni fali töltőkkel pedig akár órákba is telhet. A töltők teljesítményét az autók akkumulátortechnológiája mellett jelentősen befolyásolja a hűtési kapacitás is, hiszen minél nagyobb teljesítményű egy töltő, a kábel annál inkább felmelegszik a töltés során. Emiatt már a ma elterjedt, jellemzően 350 amperes áramerősségre képes gyorstöltők is meglehetősen nehezek, miközben a szakértők szerint az ideálisnak tartott, ötperces töltési idő eléréséhez minimum 1400 amperes töltőkre lenne szükség.

A Purdue Egyetem mérnökeinek a NASA-nak kifejlesztett technológiát alkalmazva ezt a szintet is sikerült jelentősen túllépniük, ugyanis az új hőátviteli technológiával ellátott kábel 2400 amperes áramerősségen is működőképes maradt. "Az új technológia alkalmazása a jármű feltöltéséhez szükséges idő soha nem látott mértékű csökkenését eredményezi" - írja a NASA sajtóközleménye, hozzátéve, hogy a megoldás elgördítheti az egyik legnagyobb akadályt az elektromos járművek globális elterjedése elől.

(A borítókép illusztráció, Fotó: Getty Images)

A kirakós fontos darabja került a helyére az élet kialakulásának kutatásában A Purdue Egyetem kutatóinak sikerült bizonyítaniuk, hogy mikorvízcseppek felületén spontán kialakulhatnak a fehérjék keletkezéséhez szükséges peptidek. Ezt a tudomány mindeddig lehetetlennek tartotta.