Bár a kormányzati leállás miatt sokáig nem hozták nyilvánosságra a felvételeket, hazai idő szerint tegnap este végül közzétették őket.
A Chilében működő ATLAS távcső július 1-jén fedezte fel az üstököst, azóta tizenkét NASA-űreszköz fotózott róla és különböző méréseket végzett. A Mars környékén haladva nagyjából 30 millió km-re suhant el a bolygó mellett, ahol a Mars Reconnaissance Orbiter és a MAVEN pályaszondák, valamint a Perseverance marsjáró is elcsípte.
A Napot figyelő űrszondák – például a STEREO, a SOHO és az új PUNCH – olyan nézőpontból is követték a csillagközi látogatót, ahonnan a földi távcsövek nem tudták volna megfigyelni. A STEREO felvételei alapján a 3I/ATLAS mintegy 209 000 km/órás sebességgel száguld. Közben a Psyche és a Lucy kisbolygószondák, valamint a Hubble-, a Webb- és a SPHEREx-űrtávcsövek is adatokat gyűjtenek róla.
A felvételen különböző forrásokból származó hidrogén fénylése látható: maga az üstökös (halvány folt egészen balra), a Marsról származó hidrogén (erős kibocsátás jobbra), valamint a bolygók között áramló, a Naprendszeren végighúzódó hidrogén (halvány emisszió középen). A MAVEN spektrográfja egy speciális üzemmód segítségével a sebességük alapján különítette el az üstökös hidrogénjelét a bolygóközi és a marsi hidrogéntől. Az üstökösből érkező hidrogénkibocsátás a kométa égi pozíciójára korlátozódik, ezért látszik kicsi, kerek foltként, nem pedig elnyúló alakzatként, forrás: NASA/Goddard/LASP/CU Boulder
A 3I/ATLAS Földhöz legközelebbi pontja várhatóan 2025. december 19-én lesz, nagyjából 274 millió km-re tőlünk, vagyis majdnem kétszer olyan messze, mint a Nap. A NASA szerint ez a példátlan, sokszemszögű kampány ritka esély arra, hogy megnézzük, milyen is egy „idegen” üstökös relatíve közelről.
