Amikor a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kerülnek szóba, a legtöbb figyelmet jellemzően a szén-dioxid-kibocsátás kapja, noha a problémához jelentős mértékben járul hozzá a metánkibocsátás is. Igaz, az Our World in Data 2016-os adatai szerint a metán csak mintegy 17%-ban járul hozzá az összkibocsátáshoz, ám ahogy a NASA megjegyzi, ez a gáz mintegy 80-szor hatékonyabban köti meg a hőt a légkörben, mint a szén-dioxid, azaz kisebb mennyiség is súlyosabb következményekkel jár a felmelegedésre nézve.

Az amerikai űrügynökség most egy igen nagy lépést tett a probléma megoldása érdekében, ugyanis elkezdték feltérképezni a világ legnagyobb metánkibocsátóit, ráadásul egy olyan eszközzel, amit eredetileg nem is erre terveztek. Az EMIT (Earth Surface Mineral Dust Source) nevű műszert júliusban helyezték üzembe a Nemzetközi Űrállomáson, mégpedig azzal a céllal, hogy meghatározzák, hogy a sivatagi por milyen ásványi anyagokból áll össze. Ez a NASA szerint azért kulcsfontosságú, mert a kutatóknak egészen idáig nem sikerült megállapítaniuk, hogy a sivatagokból származó, nagy mennyiségű por hűtő vagy fűtő hatást gyakorol az éghajlatra, az űrügynökség reményei szerint pedig az EMIT-től kapott adatokkal végre ezt is megállapíthatják.

Az EMIT-nek emellett viszont van egy másik képessége is: mivel a metán az infravörös fényt egyedi módon nyeli el, így ez alapján a "spektrális ujjlenyomat" alapján képesek voltak beazonosítani, hogy a Földön hol kerül a legtöbb metán a légkörbe, mégpedig mindezt rendkívüli pontossággal. Az EMIT "futballpályányi" részletességgel képes feltérképezni a megfigyelt területet, ennek köszönhetően pedig a NASA eddig már több mint 50 "szuperkibocsátót" azonosított be a világ különböző részein, például Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és az Egyesült Államok délnyugati részén. A NASA közleménye azt is hozzáteszi, hogy az érintett cégek jellemzően a fosszilis üzemanyag előállításában, a hulladékiparban és a mezőgazdaságban érdekeltek. Hogy ez miért van így, az eléggé magától értetődő, hiszen a metán - a természetes metánképződést leszámítva - a legnagyobb mennyiségben olaj, földgáz és szén előállítása és felhasználása során keletkezik, emellett jelentős kibocsátást okoz a szarvasmarha-tenyésztés és az organikus hulladék bomlása is.

Bill Nelson, az űrügynökség vezetője elmondta, hogy a metánkibocsátás visszaszorítása kulcsfontosságú a globális felmelegedés lassítása érdekében, a mostani felfedezésük pedig lehetővé teszi a kutatóknak, hogy hatékonyan tudják kezelni ezt a problémát. Ahogy a közlemény kifejti, a metánkibocsátás visszaszorítása már csak azért is rendkívül hasznos lenne, mert ez a gáz a szén-dioxiddal ellentétben alig tíz év alatt távozik a légkörből, vagyis a csökkentése szinte azonnali hatással lenne a felmelegedésre.

(Borítókép: Matt Gush/Getty Images)

A megújuló energiaforrások arányával együtt fog növekedni a légszennyezettség Magyarországon A gáz és a villamos energia árának emelkedése miatt idén várhatóan a korábbinál sokkal több magyar háztartás választja majd a fával való fűtést, ami nem csak az energiaszektort viszi fenntarthatatlan irányba, de a leginkább rászorulókat is még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza.