A Nemzetközi Űrállomás leplezte le a világ legnagyobb metánkibocsátóit

2022 / 11 / 07 / Bobák Áron
A Nemzetközi Űrállomás leplezte le a világ legnagyobb metánkibocsátóit
A NASA júliusban üzemelt be egy új műszert az űrállomáson, amellyel a sivatagi por összetételét vizsgálják, de mint kiderült, az EMIT arra is tökéletesen alkalmas, hogy pontos képet fessen arról, honnan kerül az atmoszférába a globális felmelegedés egyik fő okozója.

Amikor a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kerülnek szóba, a legtöbb figyelmet jellemzően a szén-dioxid-kibocsátás kapja, noha a problémához jelentős mértékben járul hozzá a metánkibocsátás is. Igaz, az Our World in Data 2016-os adatai szerint a metán csak mintegy 17%-ban járul hozzá az összkibocsátáshoz, ám ahogy a NASA megjegyzi, ez a gáz mintegy 80-szor hatékonyabban köti meg a hőt a légkörben, mint a szén-dioxid, azaz kisebb mennyiség is súlyosabb következményekkel jár a felmelegedésre nézve.

Az amerikai űrügynökség most egy igen nagy lépést tett a probléma megoldása érdekében, ugyanis elkezdték feltérképezni a világ legnagyobb metánkibocsátóit, ráadásul egy olyan eszközzel, amit eredetileg nem is erre terveztek. Az EMIT (Earth Surface Mineral Dust Source) nevű műszert júliusban helyezték üzembe a Nemzetközi Űrállomáson, mégpedig azzal a céllal, hogy meghatározzák, hogy a sivatagi por milyen ásványi anyagokból áll össze. Ez a NASA szerint azért kulcsfontosságú, mert a kutatóknak egészen idáig nem sikerült megállapítaniuk, hogy a sivatagokból származó, nagy mennyiségű por hűtő vagy fűtő hatást gyakorol az éghajlatra, az űrügynökség reményei szerint pedig az EMIT-től kapott adatokkal végre ezt is megállapíthatják.


Három kilométer hosszú "metánfelhő" az új-mexikói Carlsbadtől nem messze (Fotó: NASA/JPL-Caltech)

Az EMIT-nek emellett viszont van egy másik képessége is: mivel a metán az infravörös fényt egyedi módon nyeli el, így ez alapján a "spektrális ujjlenyomat" alapján képesek voltak beazonosítani, hogy a Földön hol kerül a legtöbb metán a légkörbe, mégpedig mindezt rendkívüli pontossággal. Az EMIT "futballpályányi" részletességgel képes feltérképezni a megfigyelt területet, ennek köszönhetően pedig a NASA eddig már több mint 50 "szuperkibocsátót" azonosított be a világ különböző részein, például Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és az Egyesült Államok délnyugati részén. A NASA közleménye azt is hozzáteszi, hogy az érintett cégek jellemzően a fosszilis üzemanyag előállításában, a hulladékiparban és a mezőgazdaságban érdekeltek. Hogy ez miért van így, az eléggé magától értetődő, hiszen a metán - a természetes metánképződést leszámítva - a legnagyobb mennyiségben olaj, földgáz és szén előállítása és felhasználása során keletkezik, emellett jelentős kibocsátást okoz a szarvasmarha-tenyésztés és az organikus hulladék bomlása is.

Bill Nelson, az űrügynökség vezetője elmondta, hogy a metánkibocsátás visszaszorítása kulcsfontosságú a globális felmelegedés lassítása érdekében, a mostani felfedezésük pedig lehetővé teszi a kutatóknak, hogy hatékonyan tudják kezelni ezt a problémát. Ahogy a közlemény kifejti, a metánkibocsátás visszaszorítása már csak azért is rendkívül hasznos lenne, mert ez a gáz a szén-dioxiddal ellentétben alig tíz év alatt távozik a légkörből, vagyis a csökkentése szinte azonnali hatással lenne a felmelegedésre.

(Borítókép: Matt Gush/Getty Images)

A megújuló energiaforrások arányával együtt fog növekedni a légszennyezettség Magyarországon A gáz és a villamos energia árának emelkedése miatt idén várhatóan a korábbinál sokkal több magyar háztartás választja majd a fával való fűtést, ami nem csak az energiaszektort viszi fenntarthatatlan irányba, de a leginkább rászorulókat is még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.