Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet oktatója, azt mondta, az elmúlt 30 évben az Európai Unió országai a szén-dioxid kibocsátásukat 15 százalékkal tudták csökkenteni, de még mindig nagyon sok a teendő, és minél előrébb tartunk majd ebben a folyamatban, ez annál komplexebb feladat lesz.
Az elmúlt 20 év energiapolitikai beszélgetései rendszerint a villamosenergiáról szóltak, pontosabban arról, hogy lehet az elektromos áram termelését dekarbonizálni, vagyis fosszilis energiahordozók nélkül kitermelni, vagy a megújuló energiahordozókat fejleszteni. A szakértő véleménye szerint azonban nem csak erről érdemes és kell beszélni, hanem például a közlekedés, az ipari fogyasztók, a mezőgazdaság, és a háztartások energiaellátása is ide tartozik, hiszen mind jelentős szén-dioxid kibocsátók.
2019-ben 16.240 TWh (Terrawattóra) volt az EU országainak energiafelhasználása, amelyből mintegy négyezret a háztartások tettek ki, főként olaj, földgáz, és villamos energia felhasználásával. A szolgáltatás és a kiskereskedelmi szektor javarészt villamos energiát használ, de azért még mindig jelentős a földgáz szerepe is.
Annak ellenére, hogy egyre több a zöldrendszámos, elektromos autó, a közlekedés - amelynek az energiafelhasználása meghaladja az ipar, és a háztartások energiaigényét is - több mint 90 százaléka még mindig olajalapú, ezért ezen a téren óriási a fejlődési potenciál, és természetesen a teendő is,
mondta Aszódi.
Bár sok szó van a közlekedés környezetvédelmi szempontok alapján történő fejlesztéséről, nagyon kevés érdemi dolog történt az elmúlt években ezen a téren.
Ami Magyarországot illeti, jobban áll mint az európai országok összességében, hiszen 30 százalékkal tudta csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását 1990 óta, de ebben nagy szerepe van annak is, hogy a magyar nehézipar a rendszerváltáskor gyakorlatilag összeomlott. A szakértő arról is beszélt, hogy a közelekedés az országban majdnem teljes mértékben szénhidrogén alapú, a többi területen, például az ipari, háztartási, vagy mezőgazdasági fogyasztókat is abba az irányba tolta az elmúlt évtizedek magyar energiastratégiája, hogy főleg földgázra alapozzon, ami érthető, hiszen ez a módszer a lehető legkényelmesebb, és az elégetése is kevesebb szén-dioxid kibocsátásával jár, mint a széné. Ennek eredményeképpen elmondható, hogy Magyarország energiafelhasználását jelenleg át háromnegyedrészt a földgáz és kőolaj teszi ki, az éves szinten felhasznált kb. 10 milliárd köbméternyi földgáz 50 százaléka a háztartásokban és az iparban kerül felhasználásra.
Ez olyan helyzetet teremt, amin mindenképpen változtatnunk kell, nem csak a környezetvédelmi szempontok miatt, hanem azért is, mert a jelenlegi válságos időkben nagyon kiszolgáltatottá teszi az országot.
A paksi atomerőműben lévő néhány köbméternyi nukleáris üzemanyag jelenleg annyi energiát képvisel, amennyit Magyarország földgázból elhasznál egy év alatt. A szakértő szerint a lakások - elsősorban hőszivattyúval való - energiahatékonyabbá tétele, szigetelése és
a megújuló energiaforrások használata és fejlesztése mellett, a nukleáris energia is kulcsfontosságú, ha változtatni akarunk a fosszilis energiafüggőségen.
Az elektrifikáció, vagyis a villamos energia szélesebb körben való használata jelenthet megoldást, de jelenleg a földgáz iparban (például acél- és cementgyártás) történő kiváltásához még rengeteg fejlesztésre van szükség. Összeségében mindenképpen az elektrifikáció segíthet a fosszilis energia felhasználásnak csökkentésében, ehhez viszont megbízható, és olcsó villamos energiára van szükség, amihez az időjárásfüggő megújuló források mellett a nukleáris energia elengedhetetlen, hangsúlyozta Aszódi.
A világ energiafogyasztása a koronavírus 2020-as kirobbanásakor jelentősen visszaesett, azonban ezután a járvány előtti szintet is meghaladta: 14-16 százalékkal lett magasabb a globális energiafogyasztás, mint a járvány előtt, mondta Holoda Attila, energiapolitikai szakértő. Ahelyett, hogy egyre több és több energiát szolgáltatnánk a fogyasztóknak és a lakosságnak, kevesebb energiával is el lehet érni ugyanazt a komfortfokozatot, azonban ehhez jelentős fejlesztésekre van szükség az épületek energiahatékonyságát illetően. A szigetelést érintő felújítások és átalakítások segíthetnek abban, hogy úgy tudjunk spórolni, hogy közben ne kelljen fáznunk, tette hozzá Holoda.
Az orosz-ukrán háború okozta zavar az energiapiacon az LNG, azaz cseppfolyósított földgáz használatának és importjának fellendülését hozta, de valójában már jóval előbb, a 2010-es évektől nagy átalakulás kezdődött a földgázkereskedelemben, amikor az Amerikai Egyesült Államok addigi jelentős importőrből önellátóvá vált a palagáz kitermelésnek köszönhetően. A mélyen a föld alatt található palakőzetből kinyert földgáznak köszönhetően mára az USA a világ lenagyobb földgáztermelő országa lett, mutatott rá a szakértő.
Ürge-Vorsatz Diana, a CEU oktatója, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke a szervezet legújabb jelentésének eredményeiről beszélt, amelyet mintegy 34 ezer tudományos munkát összegezve készítettek el. A vizsgálat megállapította, hogy a hagyományos, kibocsájtás-intenzív energiarendszerek fenntartása ma már legtöbb esetben magasabb, mint a kedvezőbb kibocsájtással rendelkező megoldásokra való áttérés, amelyek - főként a nap- és a szélenergia - ára drámaian csökkent az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére
a fosszilis energiahordozók még mindig megdöbbentően magas állami támogatást élveznek, a globális GDP 6,5 mintegy százalékának megfelelőt.
Kiemelte, hogy az energiaválságra adott válaszok, például szénbányák nyitása, új földgázmezők feltárása helytelenek, hisz, amennyiben betartjuk a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezményben vállaltakat, például aaz üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklését, a kőolajkészletek 30 százaléka és a földgáz több mint fele felhasználatlan marad, ezzel 1-4 billió dollárnyi veszteséget okozva globálisan 2015 és 2050 között.
Ez lényegében azt jelenti, hogy vagy a vállalt klímacélokat nem tartják be ezek az országok, vagy pedig, mivel a beruházások nem térülnek meg, hatalmas összeget buknak. Az energiaválság kiváló alkalmat nyújt arra, hogy összehangoljuk a klímacélok elérésével, és tegyünk a fosszilis energiahordozóktól való elszakadás érdekében.
Ürge-Vorsatz azt hangsúlyozta, hogy bár az energiafelhasználást firtató adatok nem mutatják be azt, mire megy el a felhasznált energia, elmondható, hogy az összes felhasznált energia több mint felét hőszolgáltatásra, azaz fűtésre használjuk, éppen ezért kiemelten fontos az épületek szigetelése. A szervezet által készített jelentés szerint
ma már minden épülettípus esetében lehetséges a gazdaságos, nettó zéró kibocsátású, passzív házzá alakítás, amelyben a a hőveszteség minimalizálható, a hőnyereség viszont maximálazilhátó.
Ez azt jelenti, hogy ezekben az épületekben egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán kapcsol be a fűtés, mert a szigetelés és a kialakítás miatt egyszerűen nem csökken le a beltér hőmérséklete.
A szakértő egy olyan osztrák épület példáján át mutatta be a nullenergiás házakban rejlő potenciált, amelyet a legszigorúbb műemlékvédelmi előírásokat betartva is át tudtak alakítani, ráadásul olcsóbban, mintha a ház hagyományos felújításon esett volna át. A jelentés szerint, ha az európai országok ezt a módszer használva újítanák fel a házakat, és középületeket, 2060-ra a teljes kontinens függetlenedhetne az importált földgáztól.
Kitért a megújuló energiával kapcsolatos problémákra is. A napelemek talajra való telepítésével gyakran nagy földterületeket használunk fel, és az azon a helyen lévő fák és bokrok szén-dioxid megkötő képességét elveszítjük, ezzel gyakorlatilag több lesz a szén-dioxid kibocsátás mértéke, mint a napkollektorok kihelyezése előtt.
Azonban ha az épületek tetejét fedjük le napelemmekkel, azzal több villamosáram termelhető egy évben, mint amennyit az országok - például Magyarország is - összesen felhasznál.
Sok felmérés és modell azt bizonyítja, hogy az épületenergetikai felújítások már viszonylag rövidtávon megtérülnének, és ha csupán a fosszilis energiára költött, globális GDP mintegy 6,5 százalékát ezekre az átalakításokra költenénk, az nem csak a klímacélokat segítene elérni, de csökkenthetné Európa energiaáraknak való kitettségét a földgáztól való függés megszüntetésével, összegzett a szakértő.
(Borítókép: Getty Images/Ron and Patty Thomas)