A The Interesting Engineering cikke idézi az incidenst, amiről a Guardian rántotta le a leplet még 2011 nyarán, két hónappal az Oszama bin Laden elleni merénylet után. A CIA 2010 óta tudta, hogy bin Laden Abbotábád városában bujkálhat a családjával, és a feltételezett rejtekhelyüket is megfigyelés alatt tartották, viszont kivártak, amíg száz százalékosan meg nem bizonyosodtak arról, hogy a terroristavezér valóban ott tartózkodik. Hogy úgymond kicsalják az egeret a lyukból, a CIA-nak támadt egy ötlete: mivel a bin Laden család lakóhelyének közvetlen közelébe csak egészségügyi dolgozók mehettek (merthogy korábban azon a környéken oltották járványos gyermekbénulás ellen a gyerekeket), a CIA ezért megszervezett egy ingyenes oltókampányt azzal a hátsó szándékkal, hogy begyűjtsék a gyerekek DNS-ét, majd ezt összehasonlítsák bin Laden elhunyt lánytestvéréével. Ha pedig egyezést találnak, elindítják a támadást.
Hogy sikerre vigyék elképzelésüket (na és persze, hogy legyen valaki, aki levezényeli az oltást), beszerveztek egy pakisztáni orvost, bizonyos Sakil Afridit. A kampány szerint hepatitisz B ellen ígértek ingyenes vakcinát, amivel legelőször a város szegényebb részein oltották a jelentkezőket. A kampány márciusban indult, a vakcinát pedig jellemzően három dózisban adják, a másodikat egy hónappal az első után. Áprilisban azonban már nem a szegényeknél folytatták az oltást, helyette áttelepültek bin Ladenék negyedébe. Az máig rejtély, hogy valóban sikerült-e begyűjteni a DNS-t,
a doktort azonban harminchárom évig tartó börtönbüntetésre ítélték, amiért együttműködött a szervezettel.
Miután fény derült a titokra, a helyiek körében megnövekedett az oltások iránti bizalmatlanság. Pedig több segélyszervezet, köztük a Médecins Sans Frontières (MSF) is hevesen tiltakozott a CIA terve ellen, mondván egy ilyen lépés visszavetheti a járványos gyermekbénulás elleni küzdelmet, pedig a vírus Afganisztánban és Pakisztánban akkoriban rengeteg áldozatot követelt. Az MSF szerint borzasztó nagy kihívást jelent az egészségügyi és humanitárius dolgozóknak a szkeptikusok meggyőzése, hiszen az oltásellenesség a CIA akciója előtt is épp elég problémát okozott: a pakisztáni szélsőségesek körében már korábban is virágzott az az összeesküvés-elmélet, hogy a járványos gyermekbénulás elleni oltás valójában egy titkos nyugati akció eszköze a népesség terméketlenné tételéhez. A radikális tálib mozgalom a CIA akcióját fel is használta az oltásellenes propagandakampányában, sőt egy időben be is tiltották a járványos gyermekbénulás elleni oltást.
Emellett az orvosi ellátás megtévesztő használata veszélyezteti azokat is, akik törvényes keretek között, létfontosságú egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak: az eset nyilvánosságra kerülése után megnövekedett az ellenük elkövetett támadások száma, sokakat meg is gyilkoltak. A CIA igazgatója ezért két évvel később, 2013 augusztusában betiltotta a hamis oltási kampányok használatát, illetve a DNS-minták ily módon történő begyűjtését.
Hogy mekkora nyomot hagyott Pakisztánban a CIA akciója, jól mutatja az a tanulmány, amit 2012 és 2020 között született gyermekekkel készítettek: a kutatók tizennyolcezer-hétszázkilencvenöt gyerek adatait vizsgálták az ország száztizenöt különböző körzetében, hogy megnézzék, megkapták-e a diftéria, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás és kanyaró elleni oltásaikat, majd a kapott adatokat összevetették az adott körzetre az aktuális évben jellemző politikai beállítottsággal. Kiderült, hogy a szélsőséges csoportokat támogató körzetekben huszonhárom-harminckilenc százalékkal esett vissza az oltási hajlandóság a szélsőséges nézetek felé kevésbé nyitott körzetekhez képest. Bár a kutatók szerint idővel javultak az arányok, ez az eset is jól példázza, hogy a CIA-hoz hasonló befolyásos szervezeteknek felelősen kell(ene) viselkedniük, ha nem akarják eljátszani az emberek bizalmát az oltásokat illetően.
(Fotó: Getty Images Hungary)