Egy héttel ezelőtt, január 8-án magyar idő szerint 8 óra 18 perckor indult el első útjára a United Launch Alliance Vulcan Centaur rakétája a Cert-1 (Vulcan Certification-1) misszió keretében. A küldetés legfontosabb célja a Peregrine leszállóegység eljuttatása volt a Holdra, ahol a tervek szerint ez lehetett volna az első amerikai leszállóegység, ami hosszú idő (az utolsó Apollo-misszió) óta először éri el a felszínt és végez tudományos munkát az égitesten. A Peregrine-t építő Astrobotic számos rakományt integrált az űreszközbe, amelyek nagy része szintén a Holdra tartott volna tudományos megfigyelések elvégzésének céljával vagy éppen kulturális emlékeket, üzeneteket és emberi hamvakat szállítva a Sinus Viscositatis környékére.

A Vulcan Centaur levegőbe emelkedése és a misszió első szakasza rendben zajlott le, a Peregrine indulás után körülbelül 50 perccel sikeresen levált a rakétáról és az Astrobotic kommunikációs kapcsolatot létesített vele a NASA Deep Space Network hálózatán keresztül. A probléma ezután lépett fel: egy anomália miatt az űreszköz nem állt a tervezett irányba a meghajtással kapcsolatos rendellenesség miatt, emiatt az akkumulátorai nem tudtak megfelelően feltöltődni. A hibát korrigálták ugyan a szakemberek, de az Astrobotic számára nem sokkal később nyilvánvalóvá vált, hogy a hajtóműhiba következtében az üzemanyag elkezdett szivárogni az űreszközből.

Azt, hogy a várt holdraszállásra nem kerülhet sor, már ennél a pontnál sejteni lehetett.

Az elkövetkező napokban az Astrobotic elsősorban azon dolgozott, hogy üzembe helyezze azokat a szállítmányokat, amelyeket aktiválni lehetett, hogy megkezdődhessenek a tudományos munkák és adatgyűjtések. Az időközben feltöltött akkumulátor elegendő energiát biztosított ennek kivitelezéséhez és a Peregrine képeket is küldött az űrből.

A cég azonban továbbra is problémákkal küszködött: az űreszköz irányban tartása például nehézkesen ment, frissíteni kellett az irányítást végző algoritmusokat, hogy az akkumulátorok töltése folytatódhasson. Az Astrobotic január 9-én jelentette be, hogy a Holdon való landolásra nincs esély, a cél a misszió minél tovább tartó meghosszabbítása, hogy a tudományos adatgyűjtés egy részét legalább el tudják végezni a rakományokat felküldő cégek és intézmények. A probléma forrása a sejtések szerint egy szelep lehetett, ami nem megfelelően zárt le, túlzott mennyiségű nagynyomású héliumot kiengedve és az üzemanyagtartályt megrongálva.

Ahogy a Peregrine egyre távolodott a Földtől, az üzemanyag szivárgása lassult, így az Astrobotic egyre hosszabb és hosszabb életet jósolt az űreszköznek, olyannyira, hogy a január 14-ei jelentés szerint akár hetekig is tudna működni a leszállóegység, bár a Holdon való landolás lehetősége továbbra is elérhetetlen maradt. Az Astrobotic döntése alapján azonban a Peregrine karrierje hamarosan véget ér, január 18-án befejeződik a misszió.

Az űreszközt a jelenlegi pályáján tartva hagyják, hogy elégjen, miután belépett a Föld légkörébe.

A cég elmondása szerint a misszió kereskedelmi jellege miatt a döntés az ő kezükben volt a küldetés sorsát tekintve, de a NASA-val és az Egyesült Államok kormányával folytatott megbeszélések után ezt a megoldást tartották a legbiztonságosabb lépésnek, mivel ilyen módon kontrollált és ellenőrzött körülmények között érhet véget a Peregrine.

A misszió legfontosabb célja tehát nem fog megvalósulni, de az adatgyűjtés, a rakományok beüzemelése és az akkumulátorok töltésével kapcsolatos gondok elhárítása miatt az Astrobotic vezérigazgatója, John Thornton tanulságos és pozitívumokat is tartogató tapasztalatnak tartja a missziót, amely segíteni fog abban, hogy a cég következő holdraszállási kísérlete sikerrel járjon.

(Fotó: Astrobotic, ULA)

Elindult a misszió, aminek keretében emberi hamvakat küldenek a bolygóközi térbe és a magyar Téridő Plakett a Holdra utazik A reggel induló Vulcan Centaur rakéta magával szállította a Peregrine-t, ami az Egyesült Államok első leszállóegysége lesz a Holdon az Apollo-program utolsó küldetése óta, valamint sok más rakományt is, köztük emberi hamvakat és DNS-t, amelyek egy részét a Holdon helyezik el, egy részük pedig a bolygóközi térben a Nap körül kering majd hosszú-hosszú ideig. A misszió során a Puli Space Technologies Téridő Plakettje is a Holdra kerül.