A Perseverance június 1-jén megkezdte működésének tudományos részét, miután maga mögött hagyta az Octavia E. Butler elnevezésű landolási zónát. Eddig a rover ugyanis elvégezte a rendszerteszteket, üzembe helyezte a különböző berendezéseit, valamint támogatta az Ingenuity marsi helikopter repülési tesztjeit. Az Ingenuity reptetésén kívül (melyről már többször is írtunk, például a jármű legkomolyabb technikai malőrjéről), a rover tesztelte a MOXIE elnevezésű, a marsi légkörből oxigén előállítására hivatott eszközt is. A Pereseverance ezenkívül több mint 75 000 képet készített, valamint először rögzített hangot a Marson az emberiség történelmében.

Most viszont – miként Jennifer Trosper, a Perseverance projetkvezetője fogalmazott mind a beüzemelési fázis, mind a landolási terület a visszapillantótükörbe kerül, és a rover elkezdi a tudományos misszióját. A következő hónapokban a Perseverance a kráter talaját fogja felderíteni körülbelül 4 négyzetkilométernyi területen. Ehhez a fázishoz is fog kapcsolódni elsőség: az eszköz itt gyűjt majd be először olyan mintákat a Marson, melyeket egy későbbi missszió fog visszajuttatni a Földre.

A NASA fentebbi képén mindkét tudományos kampány látható, a most megvalósításra kerülő első (sárga szaggatott vonal), valamint az ezt követő második (világossárga szaggatott vonal). Mint látható, az első kampány során két területen akad majd látnivaló és mintagyűjtési zóna: az egyik a Crater Floor Fractured Rough, a másik a Séítah. Mindketto a Jezero legmélyebbi területe, a Séítah azonban nem csak simán sziklás aljzat, hanem itt többféle kőzetek, sőt homokdűnék is akadnak. Egyébként az egész terület 100 méter mélyen helyezkedett el a víz alatt 3,8 milliárd évvel ezelőtt, ezért is itt keresnek mikroszkópikus életre utaló nyomokat. A legnagyobb kihívást pedig éppen a Séítah homokdűnéi okozhatják, ezeket a Perseverance meg is próbálja elkerülni, és ahol lehet, inkább a Crater Floor Fractured Rough szilárd felszínén halad majd, esetleg az ez utóbbi és a Séítah közötti átmeneti sávon.

Az első kampány azzal zárul – mint az tehát az útvonalterven is látszódik –, hogy a rover visszatér az Octavia E. Butler nevű landolási területre. Eddigre elvileg 2,5 és 5 kilométernyi távon lesz túl a jármű, és a 43 mintatárolójából 8-ba már gyűjtött különböző kőzeteket. Ezt követően a rover északra, majd nyugatra utazik, és a Jezero deltáját fogja tanulmányozni – mint a név utal rá, a deltában ömlöttek be egykor a folyók a Jezero-krátert megtöltő tóba. A Földön a hasonló területeken szoktak az ősi élet nyomait őrző fosszíliákat találni.

(Kép: a Séítah látképe 10 méteres magasságból, amit az Ingenuity készített a hatodik repülése során, forrás: NASA/JPL-Caltech)

További cikkek a témában:

Történelmi rotorzümmögés: meghallgatható a NASA Ingenuity Mars-helikopterének hangja A 21. század végre kezdi megmutatni, hogy képes mindarra, amit a legendás scifi írók gondoltak róla, a padlógázzal kettesbe visszakapcsoló űrkorszak aláfestő zenéjének pedig az Ingenuity negyedik repülésének rotorhangját ajánljuk, ahogy felfedező útra indul a Marson.

A Perseverance valóban lábnyomokat fényképezett a Marson? A Mars halott bolygó, ahol tudomásunk szerint senki sem lépked, az odaküldött marsjárók is gurulnak. Akkor honnan származnak ezek a nyomok?

Ez a Perseverance titkos üzenete, melyet a NASA küldött a Marsra A Perseverance nem csak egy drónhelikopert, hanem az ejtőernyő mintájába rejtett titkos üzenetet is vitt magával a vörös bolygóra – az internet népe gyorsan előállt a megfejtéssel. Ezen kívül is akad egyébként „easter egg” a roveren.