A Rakéta olvasói elmondták, hogy mivel közlekednek a legszívesebben. Íme az eredmények
2020 / 09 / 02 / Bobák Áron
A Rakéta olvasói elmondták, hogy mivel közlekednek a legszívesebben. Íme az eredmények
Bár Magyarországon az első számú közlekedési eszköz még mindig az autó, a koronavírus-járvány erősen felforgatta az erőviszonyokat. Ez meglátszik a legutóbbi kérdésünkre adott válaszokon is, ahol azt kérdeztük olvasóinktól, hogy ha tehetik, mivel közlekednek a városban.

A válaszok között a biciklit, az autót, a tömegközlekedést, az elektromos rollert valamint a robogót/motort adtuk meg, a gyaloglást azért nem, mert feltételeztük, hogy nem nagyon van olyan ember, aki néhány kilométeres távolságnál hosszabb útnak is leginkább gyalog vág neki. A beérkezett válaszok szerint a Rakéta olvasóinál a bicikli a nyerő, ezt követi az autó, majd a tömegközlekedés.

Az eredmény abból a szempontból nem meglepő, hogy a járványhelyzet erősen újraosztotta a lapokat a közlekedésben. Április elején Müller Cecília országos tisztifőorvos is a biciklizést javasolta, mint "hasznos, praktikus és egészséges" közlekedési formát, a Magyar Kerékpárosklub statisztikái szerint pedig az emberek meg is fogadták a tanácsát. Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője április közepén már arról számolt be, hogy az autóforgalom a felére, a tömegközlekedés a tizedére esett vissza, míg kerékpárosokból április első hétvégéjén már nyári napokon megszokott forgalmat regisztráltak az Árpád hídon.

Nyáron, a járvány enyhülésével az autóforgalom aztán ismét jelentősen emelkedett, és egyre többen választották a tömegközlekedést is, de a Nagykörúton létrehozott új biciklisáv forgalma azt is jelezte, hogy azért sokan kitartottak a kerékpár mellett is.

Mit mondanak a statisztikák?

A KSH utoljára 2012-ben közölt részletes adatokat a lakosság közlekedési szokásairól. A Statisztikai tükörben megjelent "A lakossági közösségi és egyéni közlekedési jellemzői" alapján akkor a magyar lakosság 38%-a választotta az autót, mint elsődleges közlekedési eszközt, ezt követte 27%-kal a tömegközlekedés, a kerékpározók aránya pedig 17% volt. Egészen eltérő eredményeket láthattunk viszont a fővárosban, ahol 2012-ben az utazásoknak nagyjából fele történt tömegközlekedéssel, a gépkocsihasználat az országos átlaghoz közelített, míg a kerékpáros közlekedés "alig volt mérhető" a KSH szerint.

A Magyar Kerékpárosklub és az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2018-as felmérése is hasonló arányokat mutatott országosan: eszerint az összes megkérdezett 37%-a közlekedett elsősorban autóval, 31% tömegközlekedéssel, míg 17% biciklivel. Az is kiderült viszont, hogy az ilyen statisztika kicsit csalóka, hiszen az emberek 70%-a saját bevallása szerint rendszeresen szokott kerékpározni és 38%-uk hetente többször is biciklire ül. Az viszont ebből a felmérésből is látszott, hogy a kerékpározás Budapesten és Pest megyében a legkevésbé népszerű, itt két évvel ezelőtt csupán az emberek 8%-a közlekedett elsősorban kerékpárral, és 51% mondta, hogy szokott biciklizni.

A Rakéta szavazásának eredménye ennek tükrében mégis eléggé váratlan, hiszen a Google Analytics statisztikáink szerint az olvasótáborunk közel 40%-a budapesti. A biciklizés kiemelkedő eredményében persze nem kizárólag a járvány játszhatott szerepet, hanem az is, hogy a kerékpározás valóban évről-évre egyre népszerűbb közlekedési formává válik, többek között a különböző infrastrukturális fejlesztéseknek is köszönhetően. A bárki számára elérhető MOL Bubi bérbicikli-hálózat kiépítése mellett Budapesten elsősorban a kerékpárutak hosszában történt jelentős előrelépés, hiszen míg egy 2011 végén kiadott városfejlesztési koncepció szerint a főváros kerékpáros infrastruktúrája kilenc évvel ezelőtt 226 kilométer hosszúságú volt, addig a BKK adatai szerint a budapesti kerékpárforgalmi főhálózat teljes hossza ma már 345 kilométer.

Ez azért fontos, mert a Cofidis Hitelmonitor által 2017-ben elvégzett közvéleménykutatás megmutatta, hogy az emberek többsége szívesebben ülne biciklire, ha több lenne a kerékpárút a városban. A válaszadóknál emellett a biztonságérzet játszott még komoly szerepet, vagyis az, hogy autósok jobban odafigyeljenek rájuk, ezt követte a bicikli ellopásától való félelem, valamint a levegőminőség, mint a kerékpározást akadályozó tényezők.

(Fotó: Pixabay, Felix Hanspach, Benjamin Grull/Unsplash)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.