A Mercier mélyén

A kutatók azt gyanították, hogy a vastag jégréteg alatt több mint egy kilométerrel elnyúló titokzatos ősi tóban számunkra ismeretlen életformák is élhetnek. Egyszerűen senki nem tudta, hogy mi található odalent.

Egy tudóscsoport aztán még 2018 telén két napig nagynyomású melegvíz-fúróval fúrta a jeget, míg végül elérték a tavat. Ezt követően leeresztettek egy robotjárművet a 60 centiméter széles lyukon keresztül tóba, hogy megmérjék a hőmérsékletét és mintákhoz jussanak a vízéből, melyből megismerhették a tartalmát és kideríthették, hogy van-e élet odalent.

A "Nem tudtuk, mit találunk majd" - mondta el John Priscu, a Subglacial Antarctic Lakes Scientific Access (SALSA) vezető tudósa a Nature Newsnak. 

A tó tudományos neve Mercer szubglaciális tó, és a Whillans jégfelföld alatt található a nyugat-antarktiszi jégtakaró gyorsan mozgó részén, a területe pedig több mint 160 négyzetkilométer. A tavat - amely egyike az Antarktisz vastag jégrétege alatt található 400 tónak - mindössze tíz évvel ezelőtt fedeztek fel műholdas képeknek köszönhetően, és a SALSA expedícióig nem tanulmányozta senki.

Remény a Marson

Amennyiben valamiféle életet találnának az egyik ilyen szubglaciális tóban, az reményt adhatna arra nézve is, hogy hasonló életformák létezhetnek a Mars mélyén, vagy akár a Jupiter és a Szaturnusz körül keringő jéggel borított holdak felszíne alatt is.

A SALSA 2018 decembere és 2019 januárja 50 tudósból, fúróból és segédszemélyzetből álló táborral vonult fel az ötödik kontinensen speciális traktorokkal és sífelszerelésű repülőgépekkel. A tudósok beszámolója szerint végül apró rákok és medveállatkák fosszilizálódott maradványaira bukkantak a Mercer-tó alját borító iszapban. De vajon hogyan kerültek oda az állatok, és vajon ott élnek még ma is a tóban?

Byron Adams állat ökológus a Utah-i Brigham Young Egyetemről megvizsgálta az elhullott állatokat és egyéb szerves maradványokat, és azonosította a Mercer-tótól néhány száz kilométerre található Dry Valley-ben-, és a tótól néhány tíz kilométerre fekvő Transzantarktisz-hegységben élő közösségekkel fennálló hasonlóságokat.

Közeli helyeken

Az állatok a szakértő szerint valaha folyókban vagy tavakban élhettek a hegyekben, amikor az éghajlat rövid időre melegebb volt, talán csak néhány ezer évvel ezelőtt. Innen a tetemeik valahogy belemosódtak a Mercer-tóba, talán a jég alatt futó folyókban.

Mindez arra utalhat, hogy a Mercer-tó csupán egy állat-temető, és nincs benne élet, talán azért, mert olyan vastag jégréteg alatt van eltemetve, hogy a fény nem juthat le a vízbe. Az ott élő mikrobák túl lassan növekedhetnek ahhoz, hogy támogassák az állatközösségeket - írták a kutatók a Nature-ben. 

Más antarktiszi tavak vizsgálatai azonban találtak mikrobiális életet, 2014-ben például egysejtű élőlények virágzó közösségét a Whillans-tóban, melyek elképesztő módon az Antarktiszon valaha nőtt ősi erdők szerves maradványainak eszegetésével élték túl az évezredeket. Úgy tűnik, hogy a Vosztok-tóban is találtak életet, sőt talán még összetettebb szervezetekre utaló nyomok is előkerültek onnan. A SALSA (Subglacial Antarctic Lakes Scientific Access) expedíciót az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa finanszírozza közel 4 millió dollár értékben.

(Forrás: Wikipédia, Nature Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Tejúton kívülről érkezett antianyag robbant az Antarktiszon A hihetetlen kozmikus távolságokat szinte fénysebességgel átszelő antianyag sorsa az Antarktisz jégében teljesedett be. De vajon honnan érkezett, és miképp került ide?

Grönland jegének valószínűleg befellegzett Grönland jégtakarójának olvadása már elkezdődött a globális klímaváltozás hatásai miatt, és talán már nincs is megállás, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) szerint.

Drámai globális tengerszint emelkedés jön, sokkal nagyobb, mint gondoltuk A 21. század végére az eddig jósolthoz képest plusz húsz centiméterrel emelkedhet a globális tengerszint, mivel eddig sajnos rosszul számoltunk és kihagytunk egy monumentális erejű elemet a gyorsuló ütemű globális olvadás okozta probléma felméréséből.