Japán legendás szupervonatának, a sinkanszennek legelső verziója, a Tókaidó Sinkanszen vonalon haladó Hikari 1964-ben állt szolgálatba, hogy korábban nem látott gyorsasággal szállítsa az embereket Tokió és Oszaka között. A különleges vonat, amit a fejlesztések kezdete idején még dangan ressának, azaz lövedékvonatnak, vagy puskagolyóvonatnak hívtak, kevesebb mint száz évvel azután kezdte meg működését, hogy az országban egyáltalán megjelentek a vonatok, és óriási technológiai újítást képviselt, később pedig egyenesen Japán (egyik) szimbólumává vált. Azóta más országokban is elterjedtek a nagysebességű vonatok - 1981-ben munkába állt a francia TGV (Trains à Grande Vitesse), amit a sinkanszenek inspiráltak, de Kína szupergyors vonatainak és maglevjeinek fejlesztéséhez is a japán példa adta a kezdő lökést, annak ellenére ugyanis, hogy a kínai Ázsia Expressz az 1930-as években még jócskán túlszárnyalta a japán vonatokat sebesség tekintetében, végül a szigetország messze maga mögött hagyta ázsiai versenytársát, a lemaradást pedig Kína csak sokára tudta behozni.

A sinkanszenek jelenleg maximálisan 320 km/h-ás tempóval - ám sokszor ennél azért lassabban - közlekednek a kilenc vonal különböző szakaszain, amelyek behálózzák Japánt, de ennél valójában nagyobb sebességre képesek: a tesztek során a leggyorsabb japán “puskagolyóvonat”, az SC Maglev például elérte a 603 km/h-ás sebességet, és a tervek szerint a Csúó Sinkanszen vonalon közlekedő jármű akár 500 km/h-val is haladhat majd, miután szolgálatba áll valamikor a 2030-as években. Ez a tempó elég lenne ahhoz, hogy (egy megállók nélküli vonalon) fél óra alatt megérkezzünk Nyíregyházáról Budapestre, ha a vonat éppenséggel Magyarországon üzemelne.

A sinkanszenek pedig nem csak villámgyorsak, hanem biztonságosak is, az 1964-es indulásuk óta nagyon kevés haláleset történt a vonalakon.

Az első 1995-ben következett be, mikor a Misima állomáson egy 17 éves diák egyik ujjára rácsukódott a vonat ajtaja, amit a légmentes zár miatt nem tudott kiszabadítani, így a vonat magával rántotta a fiút, miközben kifelé haladt az állomásról. Később, 2015-ben egy idősebb férfi felgyújtotta magát a Nozomi sinkanszen egyik vonatában, majd 2018-ban egy másik vonalon szintén életét vesztette egy ember a vonattal való ütközés miatt - ez utóbbi, mint ahogy a 2015-ös eset is, azonban valószínűleg öngyilkossági eset volt, nem baleset.

A nagysebességű vonatok hamarosan még biztonságosabbá válhatnak az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően, amelynek eredményeiről a múlt héten rántotta le a leplet a JR East, Japán legnagyobb vasúttársasága. Az újonnan bemutatott vonatok, az E10 széria első tagjai 2027-re lesznek készen, és 2030-ban állnak munkába a Tokiót a tohokui régióval összekötő vonalon. A vonatok az E2-es és az E5-ös szériát váltják le, és minden vonat tíz kocsiból áll majd.

Az új sinkanszenek érdekessége, hogy gyorsabban meg tudnak majd állni vészhelyzet esetén, mint a korábbi verziók,

körülbelül 15%-kal rövidebb lesz a fékútjuk, ami a vasúttársaság szerint főként földrengések idején játszhat fontos szerepet, és jelentősen növelheti a biztonságot. A járművek emellett más színnel, és kényelmesebb belső térrel rendelkeznek: kétüléses elrendezésben helyezik el bennük az üléseket, és minden ülésnél lesz USB-csatlakozó is, hogy az utasok zavartalanul tudjanak dolgozni és tanulni száguldás közben.

(Fotó: JR East, Tangerine, Mainichi)