Elon Musk mára megkerülhetetlen jelenség, akit lehet szeretni vagy nem szeretni, de bizonyos érdemei legalábbis elvitathatatlanok. Eddigi hivatkozási pont vele kapcsolatban, hogy jelenleg az övé az egyetlen olyan magáncég, amely képes megbízhatóan űrhajót küldeni a Nemzetközi Űrállomásra. Illetve nem csak magáncégből, de olyan államból sem akad túl sok, amely erre manapság képes lenne. Épp ezért szerencse, hogy amikor az orosz–amerikai együttműködés a világűrben megroggyanni látszik, az amerikaiknak azért akad B terve a továbbiakra a SpaceX-nek köszönhetően.

Kétórás dokumentumfilmben izgulhatjuk végig, ahogy Amerika visszatér a világűrbe A 2020 májusában elindult Demo-2 misszió volt az első alkalom, hogy egy magánvállalat asztronautákat tudott eljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra. A Netflix kétórás dokumentumfilmet készített a történelmi küldetésről.

Most pedig a SpaceX egy újabb olyan teljesítménye került előtérbe, amelyre eddig csak egész országok voltak képesek – Musk elmondása alapján a Starlink műholdas-konstellációra épített internetes szolgáltatás képes volt visszaverni az oroszok támadását néhány órán belül. Mint ismeretes, a SpaceX Starlink terminálokat küldött Ukrajnába, hogy az országban a háború ellenére is elérhető maradjon az internet, amire egyébként több ukrán egységnek is szüksége lehet – például annak a tankvadász drón-egységnek, akikről a lentebbi cikkünkben írtunk. Később ugyan kiderült, hogy a lépés nem egyedül Musk szívjóságának köszönhető, hanem némi zöldhasú is gazdát cserélt a háttérben, de a Starlink ettől függetlenül fontos szerepet tölt be az ukrán védelem oldalán.

Az egyik legeredményesebb ukrán tankgyilkos egység programozókból áll A főleg IT-szakemberekből verbuvált drón-egység az inváziós orosz seregek elleni harc egyik legfontosabb eleme, mivel kereskedelmi drónokat alakítanak át háborús célokra, és ezekkel végeznek küldetéseket.

Musk állítása szerint azonban a Starlink szolgáltatás órákra leállt Ukrajnában, mert az oroszok sikeresen zavarták a rendszert – számol be róla a Breaking Defense. Egy szoftveres frissítést követően azonban a rendszer normális működése is helyreállt az országban, és a márciusi 25-ei közlemény szerint addig is ellenállt mindenféle hekkelési és zavarási kísérletnek. Az pedig, hogy egy magánvállalat képes elhárítani egy egész ellenséges ország elektronikai hadviselését, olyan teljesítmény, amire már a Pentagonnál is felkapják a fejüket az illetékesek. Az esettel kapcsolatban tegnap nyilatkozott Dave Tremper, a Pentagon elektronikai hadviseléssel kapcsolatos igazgatója. Tremper szavai szerint technológiai szemszögből fantasztikus teljesítményről beszélhetünk, és ebből még a hadseregnek is van mit tanulnia. Tremper szerint ugyanis épp arra van szükség, mint amit a SpaceX is megtett a rendszer védelme érdekében – tehát képesek voltak dinamikusan állítani a rendszeren anélkül, hogy kapacitásvesztés történt volna.

Mindennek azonban akad egy másik tanulsága is a tiszt szerint. A Krím 2014-es lerohanása óta az orosz hadsereg kiterjedt elektronikai hadviselési tevékenységet űzött a Donbászban – ráadásul mindez nem kevés sikerrel is járt: gyakran sikerült például elektromágneses jelek alapján megtalálniuk az ukrán állásokat, sőt az ukrán drón-tevékenységet is hatékonyan hárították el ezen a módon. A mostani konfliktus alapján viszont úgy tűnik, hogy eddig tartott az oroszok ereje az elektronikai hadviselés szempontjából, aminek egyébként nem csak a Starlink elleni sikertelen támadás a jele, de például az, hogy az ukránok sikeresen megszerezték az oroszok erre a hadviselésre tervezett, legfejlettebb technológiáját is:

Az ukránok megszerezték az oroszok legfejlettebb elektronikai hadviselésre alkalmas rendszerét Az eszközt, mellyel radarokat és műholdakat lehet zavarni, egy egyszerű konténer rejtette – az ukrán hírszerzés szempontjából állítólag felbecsülhetetlen az értéke, és még a NATO is örülhet.

Tremper szerint mindennek az az oka, hogy ahogy az oroszok távolodnak a határtól, és egyre inkább az ország közepére jutnak, az elektronikai hadviseléshez szükséges koordináció és szinkronizáció egyre nagyobb kihívást jelent a számukra. A városi környezet pedig rátesz még egy lapáttal minderre. Tremper épp ezért úgy látja, hogy hiába számottevő az oroszok elektronikai hadviselésre alkalmas ereje a térségben, az előbb említett kihívások az alulképzett legénység számára már túl nagy falatnak bizonyulnak.