2011. július 21-én az Atlantis űrsikló sikeresen landolt a Kennedy Űrközpont kifutópályáján, ezzel pedig egy harmincéves korszak zárult le az űrrepülés történetében. Az Egyesült Államok az űrsiklóprogram leállításával elveszítette a közvetlen kapcsolatát a világűrrel, így a következő években csak az oroszok segítségével tudták az asztronautáikat feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra.

A program leállítása kézenfekvő volt a NASA számára, hiszen harminc év alatt két teljes legénységet veszítettek el az űrsiklók meghibásodása miatt, amiknek a fenntartása is rendkívül drága volt. A Roszkoszmosz Szojuz-rakétáival ugyan szintén tetemes összegbe, 83 millió dollárba került egy asztronauta eljuttatása az ISS-re, de összességében így is sokkal olcsóbb volt, mint saját rakétát fejleszteni erre a célra.

A NASA abban bízott, hogy a helyzetet hosszabb távon a privát szektor bevonásával tudják majd rendezni, amivel kapcsolatban volt is okuk az optimizmusra: a kezdeti nehézségeken ekkora túllendülő SpaceX az Atlantis utolsó repülése előtt egy évvel sikeres tesztet hajtott végre a Falcon-9 rakétával, ami már a második olyan rakétájuk volt, amivel képesek voltak elérni a Föld körüli pályát. Innen azonban még meglehetősen hosszú út vezetett a Demo-2 küldetésig, amelynek során ismét amerikai földről indulhattak asztronauták a Nemzetközi Űrállomásra.

A Netflixen április 7-én megjelent Visszatérés az űrbe című dokumentumfilm ennek a történetét dolgozza fel a Falcon-1 első, kudarcba fulladt tesztjeitől egészen odáig, hogy Robert Behnken és Douglas Hurley 2020. augusztus 2-án sikeresen landoltak a Dragon űrkapszulával az Atlanti-óceánban. A csaknem kétórás film egészen részletesen mutatja be az ide vezető utat, amely telis-tele volt kisebb-nagyobb buktatókkal: megtudhatjuk többek között azt is, hogy Neil Armstrong kifejezetten ellenezte a privát szektor bevonását az űrutazásba, Elon Musk pedig gyakorlatilag az utolsó fillérjeit ölte bele a SpaceX-be, mire sikerült egy működő rakétát építeniük. A nagyjából egyórás felvezetés után a második óra már teljes egészében magáról a Demo-2 küldetésről szól, számos olyan felvétellel, amelyeket korábban még nem nagyon láthattunk - vagyis azoknak is bőven tartogat érdekességeket, akik annak idején közelről követték a misszióról érkező híreket.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a Netflix éppen mostanra időzítette a film megjelenését, hiszen Elon Musk űrvállalata alig egy nap múlva újabb történelmi mérföldkövet érhet el, amikor az Axiom Space Ax-1 küldetésének keretében civilekből álló legénységet küldenek az ISS-re, ezzel utat nyitva a szélesebb körű űrturizmus előtt. Ha tippelnünk kéne, a Netflix előbb-utóbb arról is elő fog állni egy filmmel, hiszen kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak a SpaceX-szel, akiknek már a tavalyi Inspiration4-misszióját is megörökítették egy dokumentumsorozat keretében.

(Borítókép: Netflix)

Napokon belül indul a misszió, ami beindíthatja a nagyüzemi űrturizmust Április 8-án az Axiom Space első alkalommal fog civil űrhajósokat szállítani a Nemzetközi Űrállomásra. A tíznapos küldetést számos hasonló követheti, köztük egy magyar űrhajóssal is.