A szennyvíz is árulkodhat a koronavírusos-fertőzöttek számáról
2020 / 04 / 07 / Perei Dóra
A szennyvíz is árulkodhat a koronavírusos-fertőzöttek számáról
Világszerte több mint tizenkét kutatócsoport elemzi a szennyvizet új adatok kicsikarására a koronavírussal kapcsolatban. Szerintük ugyanis a közösség átfertőződése legkönnyebben a szennyvíz vizsgálatával kivitelezhető, ahogy így egyúttal az is kideríthető, ha a járvány első hullámhegyét követően valahol ismét felbukkan a fertőzés.

Mostanra több elméleten alapuló becslés született arról, hogy valójában mennyien fertőződhettek meg a SARS-CoV-2 vírussal, mivel sehol sem tudnak olyan mennyiségű tesztet elvégezni, amiből fény derülne a valós értékekre. A kíváncsiság ettől függetlenül nem apad, hiszen mindenkit érdekel, hogy eddig mekkora léptéket ért el a járvány, arról nem beszélve, hogy ez az arány a védekezés szempontjából különösen fontos. Az igény tehát adott az adatokra, a megvalósítására pedig nemrégiben érdekes ötlettel álltak elő a kutatók. Világszerte több mint tizenkét kutatócsoport elemzi a szennyvizet új adatok kicsikarására a koronavírussal kapcsolatban. Szerintük ugyanis a közösség átfertőződése legkönnyebben a szennyvíz vizsgálatával kivitelezhető, ahogy egyúttal az is kideríthető, ha a járvány első hullámhegyét követően valahol ismét felbukkan a fertőzés. Eddig Hollandia, az USA, illetve Svédország szennyvizeiben sikerült kimutatni a vírus nyomait - olvasható a Nature magazinban.

A módszer nem újdonság, sőt voltaképpen logikus is, hiszen a szennyvízből számos, a vizelettel, széklettel ürülő fertőzés, illetve annak maradványai kimutathatók.

A holland KWR Vízkutató Intézet mikrobiológusa, Gertjan Medema szerint egy szennyvíztelep több mint egymillió ember szennyvizével is foglalkozhat. A telepre befolyó vízből sokkal pontosabb adatokat lehet kinyerni, mint a ritkás személyi tesztelésekből, illetve ily módon az enyhe és tünetmentes fertőzöttek kilétére is fény derülhet. A mikrobiológus egyébként már több holland szennyvíztelepen kimutatta a vírus örökítőanyagát, és ahogy fogalmazott a Nature munkatársának,

„Az egészségügyi hatóságok csupán a jéghegy csúcsát látják.”

Ám ahhoz, hogy a szennyvízből kiszámítható legyen a populációban jelen lévő fertőzési arány, ismerni kell, hogy a fertőzöttek külön-külön milyen mennyiségben ürítik a vírus RNS-ét székletükkel. Emellett a szakértőknek a minták reprezentatív voltáról is meg kell bizonyosodniuk, hogy azok nem csak egy adott időpillanatot tükröznek, és egészen kis mennyiségű vírusnyomot is kimutathatnak– teszik hozzá az ausztrál Queenslandi Környezet-egészségügyi Szövetség szakemberei, az állam kormányzati tanácsadói a környezeti eredetű egészségügyi kérdésekben.

A kutatócsoport egyúttal kiemeli, hogy bár fontosnak tartják a szennyvíz vizsgálatát, és bíznak a módszer működésében, emiatt mégsem szabad anyagi forrásokat elvonni a személyes tesztektől.

A szennyvíz monitorozását számos esetben hátráltatja, hogy sok egyetemi, intézeti labor a lezárások miatt leállt, emiatt a szükséges kémiai reagensből is hiány van. „Ezt az anyagot használják a klinikai tesztelésekhez is, de már ott is hiány mutatkozik belőle, mi pedig nem szeretnénk tovább rontani a globális helyzetet” – mondja Kyle Bibby, az Indiana-i Notre Dame Egyetem környezetmérnöke. Míg Ana Maria de Roda Husman, a ilthoveni Állami Közegészségügyi és Környezeti Intézet fertőzéskutató szakembere arról beszélt, hogy a mostani intézkedések ugyan elnyomják a járvány terjedését, ám a zárlatok feloldásával az ismét erőre kap. A rutin szennyvíz-ellenőrzés meggyorsíthatja a vírus visszatérésének felfedezését, ezzel figyelmeztetheti a közösségeket a veszély kiújulására . Az intézet munkatársai előzőleg már megfigyelték a szennyvízben a norovírust, a gyermekbénulás és a kanyaró kórokozóit, valamint antibiotikum-rezisztens baktériumok megjelenését is.

Roda Husman és kollégái pedig már kimutatták a SARS-CoV-2 vírusát a Schiphol Reptér és Tilburg város szennyvizében, mindössze négy nappal azt követően, hogy hivatalosan bejelentették az első holland megbetegedést, amelyet klinikai teszt mutatott ki.

A kutatók a vizsgálatok kiterjesztését tervezik mind a tizenkét holland tartomány székhelyére, illetve tizenkét másik helyszínre, ahol eddig nem voltak igazolt megbetegedések. Kutatások szerint a vírus a megfertőződést követő harmadik napon már kimutatható a székletből, vagyis jóval hamarabb az első tünetek jelentkezése előtt, vagy még mielőtt az ember betegség gyanújával orvoshoz fordulhatna. „Akár két hét is eltelhet a megfertőződéstől az orvosi segítséget igénylő tünetek kialakulásáig, azaz a hivatalos diagnózisig” – mondja Tamar Kohn, a svájci lausanni Állami Technológiai Intézet virológusa.

„A szennyvízben talált vírusmaradványok alapján a közegészségügyi hatóságok jó előre elrendelhetnek zárlatokat, így képesek lehetnek korán megfékezni a járvány terjedését.

"Elvégre hét-tíz nap elképesztően nagy különbséget jelent a várható járványhelyzet súlyosságát illetően.” Bibby szerint a korai felismerés mind az egészségügyi, mind a gazdasági károkat jelentősen mérsékelheti, különösen akkor, ha esetleg jövőre is visszatér a járvány. Charles Gerba, az Arizonai Egyetem környezeti mikrobiológusa zárásképp megjegyezte, hogy a kutatók évtizedek óta használnak szennyvizet például a gyermekbénulás elleni vakcina sikerességének felméréséhez. Emellett a szennyvíz a távolságtartás hatékonyságának ellenőrzésére is használható a COVID-19 esetében.

(Fotó: Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.