Korábban már a Rakétán is írtunk arról, hogy az űrbéli környezet rendkívül megviseli az asztronauták szervezetét, az űrutazás egyik legfontosabb hatása pedig az immunrendszer gyengülése. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) csapata úgy tűnik megtalálta a jelenség magyarázatát. Millie Hughes-Fulford, az egyetem munkatársa szerint az immunrendszer gyengülése változást idézhet elő a szabályozó T-sejtek aktivitásában. Ezen sejtek alapvető feladata, hogy a fertőzés legyőzése után megfékezzék az immunrendszert, a mikrogravitációs környezet azonban módosítja a sejtműködést, melynek következtében azok

idő előtt elnyomják az immunválaszt.

Jordan Spatz, a UCSF kutatója úgy véli, ahogy  az űrutazások egyre gyakoribbá válnak, úgy erősödnek majd fel a hozzájuk köthető egészségügyi problémák. A tanulmány Hughes-Fulford korábbi megfigyelése alapján készült, amelyben kiderítették, hogy a T-limfociták reakciója gyengül a mikrogravitációban.

Miért fertőztek meg emberi sejteket a világűrben?

Ez már egy másik kutatás, melynek során Jennifer Barrila, a Tempei Arizonai Állami Egyetem munkatársa és kollégái első ízben tanulmányozhatták, ahogy egy kórokozó egy űrrepülés során megfertőzi az emberi sejteket. (A Salmonella typhimurium nevű kórokozó egy kontrollált, a NASA által folytatott kísérlet része volt.) Eredményeik rávilágítottak, hogy a mikrogravitációs környezet egyrészt megváltoztathatja az emberi bélsejtek molekuláris profilját, - ami a fertőzésekre adott reakciót is befolyásolhatja -, másrészt az a baktérium RNS-kifejeződésére is kihathat.

A Space Shuttle 2010-es, STS-131 jelű küldetése során az emberi bélben megtalálható hámsejteket tenyésztették: ehhez a sejteket vagy megfertőzték, vagy érintetlenül hagyták, állapotukat pedig később összehasonlították a földi kontrollkörülmények között tenyésztett sejtekével.

Kiderült, hogy az űrutazással nőhet a fertőző betegségek veszélye.

Noha a Barriláék - több kutatótársukkal egyetemben - régóta kutatják a fertőzések folyamatát, szerintük még rengeteg a tisztázatlan kérdés. Ilyen például, hogy az űrben mekkora fenyegetést jelenthetnek a kórokozók. Korábbi tanulmányok már felfedték, hogy az űrutazás befolyásolja az emberek immunrendszerét, illetve emésztőrendszeri működését, de a különleges környezet a baktériumokra is hathat. Mivel a világűrben az egészségügyi lehetőségek korlátozottak, a lehetséges veszély felmérése elengedhetetlen. A csapat azt reméli, hogy megfigyeléseik által az űrutazások biztonságosabbá válhatnak. Hozzátették: az űrbéli fertőzések alaposabb megismeréséhez természetesen további vizsgálatok szükségesek.

Nagyobb eséllyel támadják az űrhajósokat a rákos betegségek?

Az Arizonai Egyetem kutatói egy alkalommal azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol az űrutazás az úgynevezett NK sejtek működésére. Kiderült, hogy elég mindössze negyed évet a világűrben tölteni ahhoz, hogy a sejtek komolyan roncsolódjanak. Ebből pedig az következik, hogy a szervezet védtelenebb lesz mind a vírusokkal, mind pedig egyes rákfajtákkal szemben, mint amilyen például a leukémia is. (Az NK sejtek olyan limfociták, amelyek többek között a tumoros transzformáción átesett sejtek és a vírusok elpusztítását végzik.) Az Arizonai Egyetem kutatásából kiderült, hogy a sejtek aktivitása már kilencven űrben eltöltött nap után lényegesen visszaesik, emiatt az asztronauták

leukémiát legyűrő képességei is több mint ötven százalékkal csökkentek.

A kutatásban olyan űrhajósok vettek részt, akik legalább fél évet töltöttek a világűrben. Vérmintát vettek tőlük, amit összehasonlítottak a földi kontrollcsoporttal, akik természetesen nem jártak az űrben. Bár már korábban is készültek tanulmányok arról, hogy az űrutazás növelheti egyes rákok kialakulásának esélyét, a kutatók szerint ez az első olyan tanulmány, ami kimutatja, mennyire csökken a szervezet daganatmegelőző és – legyűrő képessége már az űrutazás közben is.

A NASA már most tudja, mit esznek majd az asztronauták 2030-ban Avatatlanoknak ez csupán részletkérdésnek tűnhet, pedig ha az űrhajósok élelmezése nem a terv szerint alakul, az a projekt végét jelentené, még mielőtt elkezdődhetett volna.

Az viszont egyelőre kérdéses, hogy vajon a sugárzás, a mikrogravitáció, az asztronautákat ért stressz, vagy valami teljesen más tényező csökkenti le ennyire az NK sejtek aktivitását. A NASA által támogatott kutatás jelenleg arra koncentrál, hogy hogyan lehet megoldást találni a problémára: az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás például a Földön növeli az immunrendszer erejét, így könnyen lehet, hogy a mikrogravitációs környezetben is segíthet.

(A cikkben szereplő képek illusztrációk, forrásuk: Getty Images Hungary, Unsplash/Adrian_Lange)

További cikkek a témában:

Úton a csillagok felé, avagy mi vár ránk, ha átléptük az űrkutatás új aranykorának küszöbét? A következő évtizedekben valószínűleg gyarmatosítjuk a Holdat, otthagyjuk lábnyomunkat a Marson, és messzebbre utazunk naprendszerünkben, mint amiről álmodni mertünk.

Mi történik, ha vérrög alakul ki egy asztronautánál? A kérdés nem elméleti, ugyanis az orvosi kontroll ellenére a napokban vérrögöt találtak a NASA egyik, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) küldetést teljesítő űrhajósának szervezetében.

Egy új kutatás szerint a tartós mikrogravitációtól megduzzad az űrhajósok agya A kutatók összesen tizenegy asztronauta agyát vizsgálták küldetésük előtt, illetve után. Eredményeik alapján a tartós mikrogravitáció az agy megduzzadásához vezetett, de más problémákat is tapasztaltak, amik ráadásul hazatérésük után hónapokkal is fennmaradtak.