A T-sejtek miatt gyengülhet az immunrendszer az űrben

2021 / 06 / 13 / Perei Dóra
A T-sejtek miatt gyengülhet az immunrendszer az űrben
A mikrogravitáció komoly hatást gyakorol az emberi szervezetre, ezt már az Apollo-missziók során is felismerték. A szakértők szerint a jelenség felmérése és megismerése rendkívül fontos, ha a hosszú távú űrutazásokat biztonságossá akarjuk tenni.

Korábban már a Rakétán is írtunk arról, hogy az űrbéli környezet rendkívül megviseli az asztronauták szervezetét, az űrutazás egyik legfontosabb hatása pedig az immunrendszer gyengülése. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) csapata úgy tűnik megtalálta a jelenség magyarázatát. Millie Hughes-Fulford, az egyetem munkatársa szerint az immunrendszer gyengülése változást idézhet elő a szabályozó T-sejtek aktivitásában. Ezen sejtek alapvető feladata, hogy a fertőzés legyőzése után megfékezzék az immunrendszert, a mikrogravitációs környezet azonban módosítja a sejtműködést, melynek következtében azok

idő előtt elnyomják az immunválaszt.

Jordan Spatz, a UCSF kutatója úgy véli, ahogy  az űrutazások egyre gyakoribbá válnak, úgy erősödnek majd fel a hozzájuk köthető egészségügyi problémák. A tanulmány Hughes-Fulford korábbi megfigyelése alapján készült, amelyben kiderítették, hogy a T-limfociták reakciója gyengül a mikrogravitációban.

Miért fertőztek meg emberi sejteket a világűrben?

Ez már egy másik kutatás, melynek során Jennifer Barrila, a Tempei Arizonai Állami Egyetem munkatársa és kollégái első ízben tanulmányozhatták, ahogy egy kórokozó egy űrrepülés során megfertőzi az emberi sejteket. (A Salmonella typhimurium nevű kórokozó egy kontrollált, a NASA által folytatott kísérlet része volt.) Eredményeik rávilágítottak, hogy a mikrogravitációs környezet egyrészt megváltoztathatja az emberi bélsejtek molekuláris profilját, - ami a fertőzésekre adott reakciót is befolyásolhatja -, másrészt az a baktérium RNS-kifejeződésére is kihathat.

A Space Shuttle 2010-es, STS-131 jelű küldetése során az emberi bélben megtalálható hámsejteket tenyésztették: ehhez a sejteket vagy megfertőzték, vagy érintetlenül hagyták, állapotukat pedig később összehasonlították a földi kontrollkörülmények között tenyésztett sejtekével.

Kiderült, hogy az űrutazással nőhet a fertőző betegségek veszélye.

Noha a Barriláék - több kutatótársukkal egyetemben - régóta kutatják a fertőzések folyamatát, szerintük még rengeteg a tisztázatlan kérdés. Ilyen például, hogy az űrben mekkora fenyegetést jelenthetnek a kórokozók. Korábbi tanulmányok már felfedték, hogy az űrutazás befolyásolja az emberek immunrendszerét, illetve emésztőrendszeri működését, de a különleges környezet a baktériumokra is hathat. Mivel a világűrben az egészségügyi lehetőségek korlátozottak, a lehetséges veszély felmérése elengedhetetlen. A csapat azt reméli, hogy megfigyeléseik által az űrutazások biztonságosabbá válhatnak. Hozzátették: az űrbéli fertőzések alaposabb megismeréséhez természetesen további vizsgálatok szükségesek.

Nagyobb eséllyel támadják az űrhajósokat a rákos betegségek?

Az Arizonai Egyetem kutatói egy alkalommal azt vizsgálták, milyen hatást gyakorol az űrutazás az úgynevezett NK sejtek működésére. Kiderült, hogy elég mindössze negyed évet a világűrben tölteni ahhoz, hogy a sejtek komolyan roncsolódjanak. Ebből pedig az következik, hogy a szervezet védtelenebb lesz mind a vírusokkal, mind pedig egyes rákfajtákkal szemben, mint amilyen például a leukémia is. (Az NK sejtek olyan limfociták, amelyek többek között a tumoros transzformáción átesett sejtek és a vírusok elpusztítását végzik.) Az Arizonai Egyetem kutatásából kiderült, hogy a sejtek aktivitása már kilencven űrben eltöltött nap után lényegesen visszaesik, emiatt az asztronauták

leukémiát legyűrő képességei is több mint ötven százalékkal csökkentek.

A kutatásban olyan űrhajósok vettek részt, akik legalább fél évet töltöttek a világűrben. Vérmintát vettek tőlük, amit összehasonlítottak a földi kontrollcsoporttal, akik természetesen nem jártak az űrben. Bár már korábban is készültek tanulmányok arról, hogy az űrutazás növelheti egyes rákok kialakulásának esélyét, a kutatók szerint ez az első olyan tanulmány, ami kimutatja, mennyire csökken a szervezet daganatmegelőző és – legyűrő képessége már az űrutazás közben is.

A NASA már most tudja, mit esznek majd az asztronauták 2030-ban Avatatlanoknak ez csupán részletkérdésnek tűnhet, pedig ha az űrhajósok élelmezése nem a terv szerint alakul, az a projekt végét jelentené, még mielőtt elkezdődhetett volna.

Az viszont egyelőre kérdéses, hogy vajon a sugárzás, a mikrogravitáció, az asztronautákat ért stressz, vagy valami teljesen más tényező csökkenti le ennyire az NK sejtek aktivitását. A NASA által támogatott kutatás jelenleg arra koncentrál, hogy hogyan lehet megoldást találni a problémára: az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás például a Földön növeli az immunrendszer erejét, így könnyen lehet, hogy a mikrogravitációs környezetben is segíthet.

(A cikkben szereplő képek illusztrációk, forrásuk: Getty Images Hungary, Unsplash/Adrian_Lange)

További cikkek a témában:

Úton a csillagok felé, avagy mi vár ránk, ha átléptük az űrkutatás új aranykorának küszöbét? A következő évtizedekben valószínűleg gyarmatosítjuk a Holdat, otthagyjuk lábnyomunkat a Marson, és messzebbre utazunk naprendszerünkben, mint amiről álmodni mertünk.

Mi történik, ha vérrög alakul ki egy asztronautánál? A kérdés nem elméleti, ugyanis az orvosi kontroll ellenére a napokban vérrögöt találtak a NASA egyik, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) küldetést teljesítő űrhajósának szervezetében.

Egy új kutatás szerint a tartós mikrogravitációtól megduzzad az űrhajósok agya A kutatók összesen tizenegy asztronauta agyát vizsgálták küldetésük előtt, illetve után. Eredményeik alapján a tartós mikrogravitáció az agy megduzzadásához vezetett, de más problémákat is tapasztaltak, amik ráadásul hazatérésük után hónapokkal is fennmaradtak.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.