Joseph Pfaller, a Floridai Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető biológusa és munkatársai a Current Biology című szaklapban publikálták eredményeiket, melyek szerint a tengeri teknősök ugyanúgy reagálnak a műanyag szagára, mint az élelemére. Előbbi ugyanis beszívja a különféle mikroorganizmusok és más élőlények aromáját.
“Mindez arra utal, hogy az állatokat a műanyag szemét kinézete mellett a szaga is vonzza” – mondta Pfarrer. Egyre több teknős pusztul el azért, mert vagy beleakad, vagy egyszerűen megeszi a vízben felhalmozódó műanyagot.
Eddig a kutatók abból indultak ki, hogy az állatok kinézet alapján keverik össze a szemetet a zsákmánnyal, például medúzának nézik a lebegő műanyag zacskót. Kísérletük során a kutatók tizenöt fogságban nevelt álcserepesteknőst tettek ki különböző szaganyagok hatásának, miközben monitorozták viselkedésüket. A szagokat csövön keresztül vezették az állatok medencéje fölé: az illatanyagok között volt hal és garnéla, valamint olyan műanyagé, amelyen mikrobák, algák, növények és kisállatok telepedtek meg. A kontrollillatok között deionizált víz és tiszta műanyag is szerepelt. A teknősök a kontrollszagokhoz képest háromszor hosszabb ideig tartották kint orrukat a vízből, amikor a táplálék vagy az élőlények illatanyagával átitatott műanyag szagát érezték. “Meglepődtünk, hogy a teknősök ugyanolyan intenzitással reagáltak a mikrobák, algák, növények és kisállatok által lakott műanyagok szagára, mint a táplálékéra” – mondja Pfaller. Hozzátette: következő lépésben arra kell rájönniük, hogy pontosan milyen vegyületek tévesztik meg a teknősöket.
„Ez az első kísérlet, ami kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a teknősök a műanyagokból áradó szagok miatt érzékelik azokat tápláléknak. Az elfogyasztott műanyagok azonban teljesen eltömítik emésztőrendszerüket." – magyarázza a biológus.
Becslések szerint a világon élő tengeri teknősök több mint ötven százaléka, plusz a tengeri madarak mintegy 90 százalékában találtak már műanyaghulladékot. Nem véletlenül, hiszen évről évre több mint nyolcmillió tonna műanyag kerül az óceánokba, egy 2018-as kutatás szerint pedig már egy minimális mennyiségű műanyagdarab lenyelése is halálos lehet a tengeri teknősökre nézve. A fiatal példányok különösen veszélyeztetettnek számítanak, mert leginkább olyan áramlatokban úsznak, amelyekben nagy mennyiségű műanyag halmozódik fel. A lenyelt műanyagot ráadásul nem tudják kiöklendezni, így az egyenesen az emésztőrendszerbe jut, ahol elzárja a táplálékcsatornát. Az állat így képtelen lesz a normál táplálkozásra, illetve emésztésre, és hamarosan elpusztul.
„Az óceánokban megjelenő műanyagprobléma tehát sokkal komplexebb annál, hogy egy műanyag zacskó hasonlít egy medúzára, vagy hogy egy szívószál beszorul egy teknős orrába” – tette hozzá Pfaller.
A felfedezés újabb figyelemfelhívó információ arra vonatkozóan, miként veszélyeztetik a tengeri élővilágot a felhalmozódott műanyagok.