Az óriásteknősök gyorsan tanulnak, DNS-ük pedig a hosszú élet titkát őrizheti
2019 / 12 / 12 / Perei Dóra
Az óriásteknősök gyorsan tanulnak, DNS-ük pedig a hosszú élet titkát őrizheti
Elképesztően tanulékonyak és kiemelkedő hosszú távú memóriával áldotta meg az élet az óriásteknősöket, ám igazán gyorsan csoportban fejlődnek. Mindemellett különleges genetikai variánsokkal rendelkeznek, amik a DNS-javítással, az immunválasszal, a rák elnyomásával, így ezáltal a hosszú élet titkával is kapcsolatba hozhatók.  

A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói és a bécsi Schönbrunni Állatkert szakemberei az Animal Cognition című tudományos szaklapban publikálták Alábecsült óriások című tanulmányukat, melynek keretében beszámoltak rendkívüli eredményeikről.

Tamar Gutnick, Michael Kuba és Anton Weissenbacher Galápagosi óriásteknősöket, illetve Aldabrai óriásteknősöket tanított arra, hogy ráharapjanak egy pálcára erősített kék labdára. A teknőstrió; Schurli, aki már százhuszadik évét tapossa, Mädi és Menschik – gyorsan eleget tettek kérésének, jutalmul pedig mindannyian egy szép nagy sárgarépát kaptak.

A teszt második részében az óriásteknősök más színű labdákat is kaptak, ám ezúttal csak akkor járt ajándék, ha eltalálták a színt. Három hónap múlva megismételtették velük a tesztet, és meglepő módon még akkor is jól emlékeztek arra, mit kell tenniük, ha kiválasztották a megfelelő színű labdát.

A kísérletet harmadszorra is megejtették, ám ezúttal kilenc évet vártak vele. Hihetetlen, de még ennyi év után is mindhárman hibátlanul teljesítették a feladatot.

A kutatók felfigyeltek arra is, hogy csoportos oktatás keretében mindkét faj gyorsabban elsajátította a dolgokat. Ez arra utal, hogy az óriásteknősök egymás viselkedését figyelve tanulnak leginkább. Hozzátették, hogy csupán minimális kutatást végeztek a teknősök intelligenciájáról, azok is inkább a tengeri teknősökre korlátozódtak. Ezért a szárazföldi óriásteknősök képességeire vonatkozó tudásunk jelenleg nagyon hiányos.

Ami köztudott, hogy vadon élő példányaik képesek nagy távolságok megtételére, kommunikálnak társaikkal és rekord ideig élnek. A szakemberek az állatok vándorlási szokásából feltételezték a Galápagos- és az Albadra-szigeteken élő óriásteknősöknek igen jó a memóriáját, mivel emlékeznek az útvonalra, amit ráadásul visszafelé is megtesznek.

Páratlan genetikai állománnyal rendelkeznek

Tavaly látott napvilágot a Yale Egyetem nemzetközi kutatócsoportja által publikált tanulmány, amiben két óriásteknős genetikai állományát vizsgálták. Egyikük a híres Magányos George volt, a Chelonoidis nigra abingdoni alfaj feltehetően utolsó példánya, aki 2012-ben, fogságban pusztult el a galápagosi Santa Cruz-szigeten.

George felfedezését Vágvölgyi József, magyar származású kutatónak köszönhetjük, aki 1972-ben a Pinta-szigeten talált rá a hüllőre.

George hamarosan a Galápagos-szigeteki Charles Darwin Kutatóállomásra került, hamarosan pedig ő lett Ecuador és a szigetek tiszteletbeli szimbóluma. Halálakor feltehetően századik életévében járt. Az állat DNS-mintáit két évvel elpusztulása előtt Adalgisa Caccone gyűjtötte be, ezt a mintát használták fel a szóban forgó kutatás során. Míg a másik elemzett óriásteknős, egy, a Seychelles-szigeteki Aldabra-korallzátonyon élő fajtól származott.

Caccone, a tanulmány szerzője munkatársaival olyan származás-specifikus génvariánsokat találtak a teknősök vizsgálatakor, amelyek befolyásolják a DNS-javító géneket, a gyulladásközvetítőket és a rák kialakulásával kapcsolatos géneket - tanulmányukat Nature Ecology & Evolution folyóirat közölte.

Carlos Lopez-Otin, a spanyolországi Oveidói Egyetem tudósa, a kutatás társszerzője hozzátette, hogy kutatásuk az öregedéssel kapcsolatos ismeretek bővítéséhez is hozzájárul.


Magányos George.

Az Ecuador közelében fekvő csendes-óceáni szigetlánc egyedülálló faunáját és flóráját jól példázza, hogy a szigeteken tizenkét óriásteknősfajnak ad otthont. Jorge Carrion, a Galápagosi Nemzeti Park igazgatója kiemelte, hogy hosszú életük titkának megfejtése a szigeteken élő óriásteknős-populáció helyreállításában is segítségükre lehet.

Három-négymillió éve élhetnek meg a Galápagos- szigeteken

Az óriásteknősök, amelyek fogságban több mint száz évig élhetnek, három-négymillió évvel ezelőtt telepedhettek meg a vulkáni Galápagos-régióban. A tudósok szerint az óceáni áramlatok szórták szét őket a szigeten, amit tizenöt faj kifejlődése követett, amiből mostanra három kihalt.

Jelenleg körülbelül harminc-negyven ezer képviselőjük él a Galápagos-szigeteken, populációjukat pedig erősen megtizedelte a tizennyolc-tizenkilencedik századi bálnavadászok és kalózok ámokfutása, akik megették a kifogott teknősöket. Érdekesség, hogy többek között a galápagosi óriásteknősök tanulmányozása segítette Charles Darwint evolúciós elméletének megalkotásánál, bár rendszertani besorolásuk néhány éve a korábbi Geochelone nemből átkerült a Chelonoidis nembe.

 


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.