Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), Széchenyi István Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Debreceni Egyetem (DE), valamint HungaroControl Zrt. – többek között ezek az intézmények állnak a ma létrejött, Magyarországi Drón Koalíció (MDK) mögött. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője elmondta, hogy az ITM a Digitális Jólét Program keretében korábban már két koalíciót is megalkotott és működtet sikeresen azóta is: 2017-ben a Magyarországi 5G Koalíciót, 2019-ben pedig a Magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíciót. Az MDK tehát ezek mintájára jött létre, és a drónokkal kapcsolatos hazai szabályozási, szervezési, fejlesztési és gyártási teendőkre koncentrál.

Mint az a Debreceni Egyetem közleményéből kiderül, a koalíciónak a drónokkal kapcsolatos terve igen ambiciózus: „A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy hazánk a pilóta nélküli járművek használata terén minél hamarabb a világ élvonalába kerüljön, és mintaként szolgáljon az Európai Unió számára a jogszabályi környezet kialakításában.”

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint a koalíció létrehozását elsősorban az ezekben az eszközökben rejlő gazdasági potenciál indokolja: az Európai Bizottság becslései szerint 20 év múlva több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak majd a drónokkal összefüggő területeken, melyeknek a gazdasági hatásai elérik vagy meghaladják majd a 10 milliárd eurót. Magyarország pedig ehhez a folyamathoz kíván csatlakozni, sőt a cél az előkelő pozíció megszerzése ezen a területen.

Mint Palkovics László az online eseményen elmondta: „A drónok mára a hétköznapjaink részévé váltak és az elkövetkező években további széleskörű növekedésre számítunk egyre több iparágban. Egy támogató szabályozási környezet kialakításán keresztül világszínvonalú drón-ökoszisztémát szeretnénk létrehozni, amely nemzetközi szinten is versenyelőnyhöz juttatja Magyarországot.”

Az MDK-nak ennek megfelelően egyik fontos célja, hogy a biztonságos üzemeltetés és támogató jogszabályi keretrendszerrel ösztönözze ezeknek az eszközöknek a széleskörű elterjedését. Mindezzel pedig a hazai startupok, valamint a kis- és középvállalkozások juthatnak lehetőséghez akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségben. Mindez a gyakorlatban állandó szakmai és együttműködési fórum biztosítását jelenti a fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, valamint az akadémiai és szakmai szervezetek között. Az MDK emellett támogatást is tervez majd nyújtani a drónok felhasználásához, fejlesztéséhez, oktatásához, teszteléséhez köthető DroneMotive kezdeményezésnek. A szervezet ezen felül még szellemi műhelyként is funkcionálna, így a jövőben konferenciákat is szervezne. A koalíció segítene kidolgozni Magyarország Drón Stratégiáját is.

A Debreceni Egyetem közleménye kitér arra is, hogy az az intézmény több kara, köztük az Informatikai, a Műszaki, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar is folytat a témához kapcsolódó fejlesztő- és kutatómunkát, szeptembertől pedig a Műszaki Kar a járműmérnöki alapképzés keretében új képzésként légijármű specializációt indít – amihez a most alakult koalíció szintén segítséget jelenthet.

Magyarországon jelenleg egyébként 70 000-80 000 drón repked, ezeknek zömét (90 százalék) a hobbiszegmens alkalmazza, a maradék a kereskedelmi (9 százalék) és a közszolgálati (1 százalék) szegmensek közt oszlik meg. A szabályozást az Európai Unió 2019-ben már elindította, amikor is a „drónkérdést” rendeletbe foglalta, és meghatározta a tagállami szabályozások kereteit. Magyarország is ezt követte, és a dróntörvényt 2021. február 10-től kötelezően követendő a hazai üzemeltetőknek. Első lépésben minden olyan eszközt regisztrálni kell az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghatározott módon, amely az EU irányelvek szerint nem sorolható a játékok közé, vagy meghaladja a 120 grammot, vagy rendelkezik adatrögzítővel, vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter. Ezen kitételek bármelyikének megléte esetén kötelező a regisztráció. A törvényes drónozáshoz a jövőben kötelező a Mydronespace mobilapplikáció használata, lakott terület feletti repüléshez pedig eseti légtér kijelölését is kell igényelni. Ezen kívül az üzemeltetőknek még felelősségbiztosítást is kell kötniük, valamint a távpilótáknak a repülési művelet típusához igazodó kötelező oktatást és vizsgát kell teljesíteniük.

További cikkek a témában:

A Falcon 9 működési elvén alapul az a drón, melyet ex-SpaceX-es szakértők fejlesztettek A légi jármű két fokozatban valósítja meg a felszállást, az első modul dolga végeztével visszatér a starthelyre. Így a második fokozat nem cipeli magával a rotorjait útközben. A tervek iránt már a Haditengerészet is érdeklődik.

Látványos drónvideó a kitörő Izlandi Fagradalsfjall vulkánról Talán keveset gondolunk rá, de egykor Magyarország területén is működtek vulkánok, Európában manapság viszont már viszonylag ritkán tör fel a láva, így mindig eseményszámba megy egy-egy ilyen alkalom.

Egy amerikai romboló radar nélkül, drónok segítségével találta el a célt – ez még a kínai fegyverrendszerek ellen is jól jöhet Ez azért jelentős dolog, mert a hadihajó jóval a radarjának a hatósugarán túl, passzív szenzorokból érkező információk összegzésének segítségével volt erre képes. Minderre a kínai haditengerészeti fejlesztések jellege miatt is szükség van az amerikaiak szerint.