A tervezettnél csaknem egy évtizeddel korábban, már 2027-re kész lehet a kínai-orosz holdbázis

2022 / 01 / 01 / Palotai Nándor
A tervezettnél csaknem egy évtizeddel korábban, már 2027-re kész lehet a kínai-orosz holdbázis
Kínai részről ugyan igyekeznek cáfolni, de egyre inkább úgy tűnik, hogy egy újabb űrverseny van kibontakozóban.

A kínai űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) illetékesei az állami South China Morning Posttal osztották meg elsőként, hogy az Oroszországgal közös, legénység nélküli holdbázis a tervezettnél 8 évvel korábban, már 2027-re megépülhet. Ehhez a Kínai Űrügynökség Csang’o-8 (Chang'e-8) küldetésének teljes átszervezésére volt szükség.

A Csang’o-8 misszió eredetileg olyan tudományos kísérletek elvégzését tűzte ki céljául, mint például a Hold felszínén lévő porból való 3D-nyomtatás lehetőségeinek a kutatása, azonban a kínai űrügynökség igazgatóhelyettese, Vu Jenhüa (Wu Yanhua) bejelentette, hogy a kormányzat új célja egy legénység nélküli bázis létesítése lesz a Hold felszínén. Ezt korábban 2035-ig kívánták megvalósítani, most azonban ezt az időpontot hozták előrébb 2027-re. Az igazgatóhelyettes részleteket nem árult el, azonban azt még hozzátette, hogy a misszió egyik célja "szilárd alapot építeni a Hold erőforrásainak békés felhasználásához".

Ugyan kínai részről már többször is hangoztatták, hogy Peking nem érdekelt egy hidegháborús űrversenyhez hasonló vetélkedésben, azonban nehéz nem összekötni a kínai-orosz holdbázissal kapcsolatos mostani bejelentést a NASA Holddal kapcsolatos terveivel. Az amerikaiak ugyanis 2025-re tervezik a saját, emberes holdraszállásukat, az Artemis-program keretében, azonban az első leszállás még éveket késhet különböző technikai kihívások miatt.

Kínai részről már korábban érkezett kritika az Egyesült Államok irányába: a kínai űrprogram vezetői a Hold gyarmatosításával vádolják Washingtont. Az Artemis-programmal párhuzamosan ugyanis a NASA az amerikai kormánnyal közösen közzétette a Hold felfedezésével kapcsolatos irányelveit, az úgynevezett Artemis-egyezményeket, melyet már több szövetséges ország is aláírt, Kína és Oroszország azonban tartózkodik. Ennek oka valószínűleg az egyezség azon pontja, mely a Holdon világörökségi helyszínekről és azok megóvásáról szól. Az egyezmény értelmében ugyanis ezen helyszínek körül olyan biztonsági övezetek is létrehozhatóak lennének, amelyek korlátozzák más szereplők belépését. Kína és Oroszország szerint ez nem összeegyeztethető a jelenleg érvényben lévő, Holdra vonatkozó ENSZ-szabályozással.

Az Artemis-egyezmények a megalkotóik szerint a Hold békés feltérképezését hivatottak szolgálni, így kétségtelenül van abban némi irónia, hogy már maga az egyezmény is konfliktusok forrása. Mindenesetre eddig minden jel arra mutat, hogy a kínai-orosz szövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy minél erősebb legyen de facto jelenlétük a Holdon.

(Borítókép: Roszkoszmosz)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Sci-fiből valóság lehet a térhajtómű
Sci-fiből valóság lehet a térhajtómű
A térhajtómű átrángatása a fikcióból a valóságba 2021-ben kapott egy komolyabb löketet. Egy fontos lépés lehet most viszont a frissen bemutatott, ingyenesen használható tudományos szoftver, amellyel ilyen hajtóműveket lehet fejleszteni és modellezni, valamint az ehhez kapcsolódó igen komoly értékű ösztöndíj.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.