Kína kimaradt az űrversenyből, az első műholdját is csak 1970-ben lőtte fel. Az elmúlt időszakban azonban jócskán belehúztak az űrkutatásba, ami milliárd dolláros állami beruházásokat jelent – foglalja össze a CNN. Az elköltött pénznek pedig az utóbbi években lett meg igazán a látszatja: 2019-ben Kína lett az első ország, amely legénység nélküli holdjárót küldött az égitest távolabbik felére – ez volt a Jáde Nyúl–2 rover, melyet a Csang'o–4 kínai űrszonda juttatott a Holdra. Tavaly pedig az ázsiai ország elindította a saját Mars-misszióját is, a Tienven-1 szondát, amely februárban pályára is állt a planéta körül.
Habár a világ jelenleg a Perseverance sikeres landolásával van elfoglalva, azt sem szabad azért elfelejteni, hogy a Tienven-1 is vitt magával egy rovert, amely várhatóan májusban vagy júniusban érhet felszínt a Marson. Szintén 2020-as siker, hogy a Csang'o–5 kőzet és talajmintákat hozott vissza a Holdról a Földre – ilyesmire utoljára 44 évvel korábban került sor, Kína pedig a harmadik ország lett a Földön, amely eredményesen hajtott végre hasonló küldetést.
Az oroszok „űrhistóriáját” pedig nyilván nem kell bemutatni, de azért nem árt kitérni a jelenleg aktív programjaikra, melyek közül a legfontosabb az amerikaikkal és egyéb országokkal közösen működtetett Nemzetközi Űrállomás, az ISS, amely azonban a legoptimistább tervek szerint is legfeljebb az évtized végéig lesz biztonsággal üzemeltethető. Oroszország eddig nem különösebben teregette ki a lapjait a Nemzetközi Űrállomás feladását követő jövőt illetően, annyi világos volt, hogy az amerikai Artemis programot hűvösen fogadták, mivel ahogy a Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rogozin fogalmazott, túlságosan USA-centrikusnak tartják azt. Az egész programból egyedül a Hold körüli pályára tervezett állomás, a Gateway keltette fel a figyelmüket, mivel itt dokkolhatnának az új orosz űrhajók.
Kérdés, hogy az amerikaikkal történő együttműködést a jövőben mennyire befolyásolja a tegnapi bejelentés, mely szerint Oroszország és Kína megegyezett a Nemzetközi Tudományos Holdállomás együttes fejlesztéséről – áll a Roszkoszmosz hivatalos honlapján. A szövegezés szerint az említett állomás a Hold felszínén és/vagy pályáján létrehozott kísérleti kutatási létesítmények komplexuma lenne, amelyet multidiszciplináris és többcélú kutatási munka végzésére terveztek, ideértve a Hold feltárását és felhasználását, a Hold megfigyelését, végső soron pedig a Holdon az emberi jelenlét lehetőségének a vizsgálatát. A két ország első körben az állomás létrehozásának az ütemtervét dolgozza ki, de a kooperáció nem áll meg itt, mivel Oroszország és Kína közös adatközpontot állít fel a Hold és a mélyűr feltárására. Ez utóbbi együttműködést jelent a kínai Csang'o–7, valamint az orosz Luna 27 missziók közt, melyek a Hold déli sarkának a kutatására irányulnak.
Érdemes megemlíteni, hogy a Nemzetközi Tudományos Holdállomás neve mennyiben hasonlít a Nemzetközi Űrállomásra, és ennek megfelelően (a bejelentés szerint) az állomás nyitott minden érdeklődő ország, valamint nemzetközi partner számára, a végső cél pedig a kutatásokkal kapcsolatos együttműködés erősítése. Érdekes kérdés, hogy mennyiben érinti ez az amerikai Gateway terveit, amelyet szintén nemzetközi (viszont kifejezetten Hold körüli) állomásnak szánnak. A Gateway kapcsán pedig már született is megállapodás az együttműködésről az Európai Űrügynökséggel, valamint a japánokkal is.
Annyit tudunk, hogy a Biden adminisztráció korábban bejelentette elkötelezettségét az Artemis-program folytatása, és így a Gateway mellett is. Kérdés persze a kínai-orosz komplexum ütemezése, de mindez könnyen torkollhat egy újabb űrversenybe a nagyhatalmak között. Különösen azért, mert a Hold, illetve az ott felhúzott bázis utáni következő lépés már a Mars lenne. A BBC-nek a kínai űrprogrammal kapcsolatos szakértője mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy az ázsiai ország számára ez lesz a legnagyobb, űrkutatással kapcsolatos nemzetközi együttműködés, szóval számukra mindenképp fontos dologról van szó.
(Címlapkép/nyitókép: Flickr/James Vaughan)