Kína és Oroszország közösen terveznek kutatóállomásokat a Holdra – akár az égitest felszínére is

2021 / 03 / 10 / Felkai Ádám
Kína és Oroszország közösen terveznek kutatóállomásokat a Holdra – akár az égitest felszínére is
Míg Oroszországnak komoly múltja van már az űrkutatásban, Kínáról ugyanez már nem mondható el.

Kína kimaradt az űrversenyből, az első műholdját is csak 1970-ben lőtte fel. Az elmúlt időszakban azonban jócskán belehúztak az űrkutatásba, ami milliárd dolláros állami beruházásokat jelent – foglalja össze a CNN. Az elköltött pénznek pedig az utóbbi években lett meg igazán a látszatja: 2019-ben Kína lett az első ország, amely legénység nélküli holdjárót küldött az égitest távolabbik felére – ez volt a Jáde Nyúl–2 rover, melyet a Csang'o–4 kínai űrszonda juttatott a Holdra. Tavaly pedig az ázsiai ország elindította a saját Mars-misszióját is, a Tienven-1 szondát, amely februárban pályára is állt a planéta körül.

A Tienven-1 kínai szonda is sikeresen pályára állt a Mars körül Hivatalos kínai nyilatkozat szerint a Tienven-1 küldetés sikeresen Mars körüli pályára állt. Ez az első alkalom, hogy az országnak sikerült űrhajót juttatnia a vörös bolygóra, mindössze egy nappal azután, hogy az Egyesült Arab Emírségek szondája is megtette ugyanezt.

Habár a világ jelenleg a Perseverance sikeres landolásával van elfoglalva, azt sem szabad azért elfelejteni, hogy a Tienven-1 is vitt magával egy rovert, amely várhatóan májusban vagy júniusban érhet felszínt a Marson. Szintén 2020-as siker, hogy a Csang'o–5 kőzet és talajmintákat hozott vissza a Holdról a Földre – ilyesmire utoljára 44 évvel korábban került sor, Kína pedig a harmadik ország lett a Földön, amely eredményesen hajtott végre hasonló küldetést.

Az oroszok „űrhistóriáját” pedig nyilván nem kell bemutatni, de azért nem árt kitérni a jelenleg aktív programjaikra, melyek közül a legfontosabb az amerikaikkal és egyéb országokkal közösen működtetett Nemzetközi Űrállomás, az ISS, amely azonban a legoptimistább tervek szerint is legfeljebb az évtized végéig lesz biztonsággal üzemeltethető. Oroszország eddig nem különösebben teregette ki a lapjait a Nemzetközi Űrállomás feladását követő jövőt illetően, annyi világos volt, hogy az amerikai Artemis programot hűvösen fogadták, mivel ahogy a Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rogozin fogalmazott, túlságosan USA-centrikusnak tartják azt. Az egész programból egyedül a Hold körüli pályára tervezett állomás, a Gateway keltette fel a figyelmüket, mivel itt dokkolhatnának az új orosz űrhajók.

Kérdés, hogy az amerikaikkal történő együttműködést a jövőben mennyire befolyásolja a tegnapi bejelentés, mely szerint Oroszország és Kína megegyezett a Nemzetközi Tudományos Holdállomás együttes fejlesztéséről – áll a Roszkoszmosz hivatalos honlapján. A szövegezés szerint az említett állomás a Hold felszínén és/vagy pályáján létrehozott kísérleti kutatási létesítmények komplexuma lenne, amelyet multidiszciplináris és többcélú kutatási munka végzésére terveztek, ideértve a Hold feltárását és felhasználását, a Hold megfigyelését, végső soron pedig a Holdon az emberi jelenlét lehetőségének a vizsgálatát. A két ország első körben az állomás létrehozásának az ütemtervét dolgozza ki, de a kooperáció nem áll meg itt, mivel Oroszország és Kína közös adatközpontot állít fel a Hold és a mélyűr feltárására. Ez utóbbi együttműködést jelent a kínai Csang'o–7, valamint az orosz Luna 27 missziók közt, melyek a Hold déli sarkának a kutatására irányulnak.

Érdemes megemlíteni, hogy a Nemzetközi Tudományos Holdállomás neve mennyiben hasonlít a Nemzetközi Űrállomásra, és ennek megfelelően (a bejelentés szerint) az állomás nyitott minden érdeklődő ország, valamint nemzetközi partner számára, a végső cél pedig a kutatásokkal kapcsolatos együttműködés erősítése. Érdekes kérdés, hogy mennyiben érinti ez az amerikai Gateway terveit, amelyet szintén nemzetközi  (viszont kifejezetten Hold körüli) állomásnak szánnak. A Gateway kapcsán pedig már született is megállapodás az együttműködésről az Európai Űrügynökséggel, valamint a japánokkal is.

Tizenegy éve nem volt ilyen lehetőség: űrhajósokat toboroz az Európai Űrügynökség Tavasszal már lehet jelentkezni európai űrhajósnak, az ESA pedig ezúttal nagyon nagy figyelmet fordít arra, hogy a kiválasztott űrhajósok minél több szegmensét képviseljék a társadalomnak, még a fogyatékkal élőkre is gondoltak.

Annyit tudunk, hogy a Biden adminisztráció korábban bejelentette elkötelezettségét az Artemis-program folytatása, és így a Gateway mellett is. Kérdés persze a kínai-orosz komplexum ütemezése, de mindez könnyen torkollhat egy újabb űrversenybe a nagyhatalmak között. Különösen azért, mert a Hold, illetve az ott felhúzott bázis utáni következő lépés már a Mars lenne. A BBC-nek a kínai űrprogrammal kapcsolatos szakértője mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy az ázsiai ország számára ez lesz a legnagyobb, űrkutatással kapcsolatos nemzetközi együttműködés, szóval számukra mindenképp fontos dologról van szó.

(Címlapkép/nyitókép: Flickr/James Vaughan)

További cikkek a Rakétán:

Hatalmas tavaszi toldozás-foltozás a világűrben: betömik az első léket a Nemzetközi Űrállomáson Megvizsgálták, és nagyot csökkent a nyomás az oroszok létfenntartó moduljában, a munka tegnap vette kezdetét.

Elfogyott az orosz űrhajósok elesége a Nemzetközi Űrállomáson Szerencsére kaptak az amerikai társaiktól.

Megfejthették, hogy pontosan miért okoz annyi egészségügyi problémát a hosszas tartózkodás a világűrben Keringési problémák, alvás zavarok – minél hosszabban tartózkodik valaki a világűrben, annál nagyobb eséllyel jelennek meg nála ezek a problémák. Most már talán azt is tudják, miért.


A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
A kutatók szerint a féreglyukak folyamatosan megváltoztatják a valóságunkat titokban
Mikroszkopikus méretű féreglyukak lehetnek a megoldásai a kozmológia jelenleg legfontosabb rejtélyeinek – ezek az apró téridőbeli struktúrák ugyanis segíthetnek megmagyarázni, hogy miért kezdett el gyorsulni az univerzum tágulása.
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.