A „tiszta” geomérnökség? – A Holdról kilőtt porból formálnának védőernyőt a Föld köré

2023 / 02 / 09 / Felkai Ádám
A „tiszta” geomérnökség? – A Holdról kilőtt porból formálnának védőernyőt a Föld köré
A kozmikus napernyő évente két százalékkal csökkentené a beérkező napsugárzást, így védekeznénk a globális felmelegedés ellen. Az elképzelés egy picit jobbnak hangzik, mint a tipikus szoláris geomérnökség, mivel nem érinti a Föld atmoszféráját.

A szoláris geomérnökség korábban irtózatos tabu volt, ami legfeljebb csak a sötét jövőt elképzelő sci-fikben köszönt vissza. Mindez nem is csoda, hiszen az eljárás lényege, hogy valamiféle részecskéket engedünk a bolygó légkörébe, amely nem engedi át a napsugárzás bizonyos részét. Azonban kérdés, hogy tudunk-e eleget ahhoz a légkör egyébként borzasztó komplex működéséről, hogy belepancsoljunk, vagy csak újabb problémákat, például egy új jégkort szabadítunk magunkra (Snowpiercer című képregény és film), vagy akár teljesen besötétítünk, mint történt az a Mátrix előzményét bemutató animációs sorozatban. Ezek pedig nem csak a fantasztikum kedvelőinek a fantáziálásai, de a tudósokat is aggasztó problémák. Tavaly például hatvan kutató kérte nyílt levélben a világ kormányait, hogy a szoláris geomérnökség gondolatát vessék el mindörökre:

Katasztrofális következményei lehetnek, ha a Nap elhomályosításával akarjuk megoldani a klímaváltozás problémáját Mintegy hatvan neves kutató nyílt levelet intézett a világ országaihoz, amelyben azt kérik a döntéshozóktól, hogy egyszer s mindenkorra vessék el a szoláris geomérnökség lehetőségét.

A kutatók indokai között szerepel az, hogy a terület túl komplex ahhoz, hogy kiszámítsuk a következményeket, ráadásul emiatt sokan aztán mégsem vállalnák, hogy átálljanak fenntarható életmódra és termelésre, ráadásul széttagolt világunkban a projekt felett senki sem remélhet teljes ellenőrzést, miközben az az egész bolygóra kihat. Ezek meggyőző érvek, de korántsem azok mindenki számára, így hasonló megoldások újra és újra visszatérnek, olykor akár suttyomban is kísérletezgetnek ilyesmivel:

Ez a startup már arra jött létre, hogy elsötétítse a Napot, sőt ezt már ki is próbálták Így küzdenének a túlmelegedés ellen, azonban nem egyeztetettek senkivel az ügyben – a tudósok szerint pedig az efféle geomérnökség nem feltétlen jó ötlet, különösen nem bármiféle felügyelet nélkül.

Képzeljünk el azonban egy forgatókönyvet, amely kapcsán két feltételezéssel élünk! Egyrészt az emberiség eléggé elkeseredett, mert nem sikerült megakadályozni a klímakatasztrófát, másrészt pedig akad egy út, amivel lehűthetjük a planétát, és még a légkörbe se kell belekutyulnunk. Az elképzelés ráadásul nem várt helyről érkezett: Scott Kenyon asztrofizikusként ugyanis nem tipikusan a Földdel foglalkozik, de felfedezte, hogy az újonnan születő csillagokat övező porfelhőknek árnyékoló hatásuk van, vagyis lehűtenek mindent, amit beárnyékolnak – számol be róla a Popular Science. A tudós szerint mindennek felhasználása, tehát a beérkező sugárzásnak már az űrben történő blokkolása a hagyományos szoláris geomérnökséghez képest tisztább megoldást jelent:

„Ha csökkenteni tudnánk a Földet érő napfény mennyiségét, az tisztább beavatkozás lenne, mint a sztratoszférába történő anyag hozzáadása.”

Mindehhez elsősorban porra lesz szükségünk, méghozzá elképzelhetetlenül sokra – olyan 10 milliárd kg-ra, amit tehát az űrbe kellene engednünk. Csak az összehasonlítás kedvéért ez a mennyiség akkora tömeget jelent, amely 700-szor meghaladja az eddig általunk az űrbe bocsájtott eszközök össztömegét. Alsó hangon fogalmazva tehát példátlan vállalás lenne. Azonban itt jön képbe a Hold, ahol sokkal alacsonyabb a gravitáció. A Holdon még vegyi rakétákra sem lenne szükség, elég lenne egy olyan elektromágneses katapultrendszer, amelyet akár napelemekkel is lehetne táplálni. A kilőtt por célja pedig nem más, mint a Föld és a Nap közötti egyik Lagrange-pont, az L1.

Mi az a Lagrange-pont?

Nagyon egyszerűen fogalmazva a Lagrange-pont vagy librációs pont egy egyensúlyi helyzet, amely két nagyobb test között jön létre egy harmadik, kisebb test számára. A csillagászatban ez a tér azon öt pontja (L1, L2, L3, L4, L5), ahol két nagyobb égitest (például tehát a Nap és a Föld) kombinált gravitációs ereje megegyezik egy sokkal kisebb, harmadik test centrifugális erejével. Mivel pedig a klasszikus fizikában az erő és a vele megegyező ellenerő kioltja egymást, a kisebb test ebben az esetben relatíve nyugalomban maradhat. A Lagrange-pont tehát ebből a szempontból hasonló a geostacionárius pályához. A pontok a nevüket Joseph-Louis Lagrange-ról, a 18. században élt matematikusról kapták, aki 1772-ben írt a jelenségről a „három-test problémát” boncolgató tanulmányában.

Az L1-ben tehát a por a lehető legjobb helyen lenne ahhoz, hogy elzárja az utat a beérkező sugárzás egy része elől. Az említett 10 milliárd kg ahhoz lenne elég, hogy évente 1,8 százalékkal csökkentsünk a bolygót érő sugárzást – ez nem jelentene napfogyatkozást, de olyan lenne, mintha minden évben elveszítenénk hat napsütéses napot. Az L1-ben tehát a por olyan gravitációs csapdába esne, amelyben néhány napig meg is maradna egyensúlyi helyzetben, ezután viszont elkezdene arrébb lebegni, vagyis újra kellene tölteni – részben ezért is kell ilyen sok por ehhez. Az L1 másik előnye, hogy nem befolyásolná a műholdjaink működését.

Mindez természetesen egyelőre csak távlati elképzelés, hiszen ahhoz, hogy a dolog működjön, első körben igen komoly infrastruktúrát kellene kiépítenünk a Holdon, ahová eddig csak pár eszközt sikerült eljuttatnunk, de nem építettünk ott semmit.

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása: Flickr/mark justinecorea)


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Mikrofarmokkal tervez újfajta életmódot divatba hozni egy amerikai cég
Az árát nehezen hozza be, de állandóan kéznél lévő, vegyianyagmentes zöldségeket biztosít a bárhol elhelyezhető mikrofarm, ami az öntözésen kívül önállóan működik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.