Vegyünk egy misztikus objektumot vagy műemléket, állítsunk valami észszerű, könnyen belátható dolgot az eredetéről, majd cáfoljuk meg! Ez történt nemrég az Oumumamuával, ahogy arról lentebb írtunk, és ez történik most a számtalan összeesküvés-elméletben szereplő ismert angliai emlékművel, a Stonehenge-dzsel.

Idegen anyahajó vagy üstökös? – Mégsem tudja a csillagászat megmagyarázni az Oumumamua különös viselkedését Az Oumuamua évekkel a felfedezése után is lázban tartja a professzionális és hobbi csillagászokat egyaránt, ami nem is csoda – nem csak egyike a ritka csillagközi térből érkezett objektumoknak, de több anomáliát is produkált a gyorsulása. Nemrég pedig különösen nagy volt a mozgolódás: az Oumumamuát idegen anyahajónak feltételezték, míg mások egyszerű üstökösként magyarázták. Mi a helyzet ez utóbbi tanulmánnyal Avi Loeb, az ismert harvardi tudós szerint?

Na de nézzük az eseményeket kronológiai sorrendben! Mint arról a Motherboard beszámolt, tavaly egy tudós azt mondta, hogy az ikonikus emlékművet egy naptári év ábrázolására használják. Az Antiquityban a múlt héten megjelent új cikk azonban tehát épp ezt az elméletet cáfolja meg.

A cikk szerzői szerint (Giulio Magli a Politecnico di Milano-tól Olaszországból és Juan Antonio Belmonte az Instituto de Astrofísica de Canarias-tól és az Universidad de La Laguna-tól) a kalendárium-teória több szempontból “sem megalapozott”. A kalendárium-teória mellett érvelők szerint az emlékmű kövei egy 365 napos éven alapuló naptárt képviselnek, amely 12 hónapra oszlik, egyenként 30 napra, beleértve öt „epagomenális napot”, négyévente hozzáadva a szökőévet. Az elmélet cáfolata alapján azonban mindez három hibás érvelésen is alapszik. Magli és Belmonte szerint az elmélet először is a numerológiára támaszkodik – a numerológia azonban szerintük áltudomány, amely összefüggéseket feltételez különböző számok és fogalmak között. Ennek köszönhető például a 12-es szám feltételezése, holott maga a szám az emlékmű egyetlen konkrét jellemzőjén sem ismerhető fel.

Másodszor bár az igaz, hogy csillagászati szempontból az emlékhely elég pontos a napfordulók tekintetében, de a Nap lassú mozgása miatt ezekben az időszakokban lehetetlen feladat erre egy korrektül működő kalendáriumot alapozni. Harmadszor a kalendárium, mint feltételezés egy kulturális analógia hatása is, tehát hogy a Stonehenge funkcióját tekintve megfeleltethető az egyiptomi kalendáriumoknak – azonban ezen funkció megléte a Krisztus előtti harmadik évezredi Britanniában nem bizonyított.

Mint a szerzők írják, Egyiptomban ráadásul nem is akad hasonló építmény csillagászati célokkal – holott tehát ez a feltételezett forrás. Annak pedig szintén semmi nyoma, hogy ez az építmény kalendáriumként Britanniában függetlenül alakult volna ki.

A Motherboardnak egyébként Magli küldött egy emailt, amelyben leírja, hogy munkájuk célja, hogy eltávolítsák Stonehenge vizsgálatát a modern kort alapul vevő interpretációktól, amelyek közé tartozik a kalendárium-teória is. A tudós szerint a megfejtéshez sokkal inkább azt kellene előhívnunk, amit a neolitikus Britanniáról tudunk – eszerint a hely az istentisztelettel és túlvilággal volt kapcsolatos. Magli kitért arra is azonban, hogy a kutatás a szakemberek dolga, akik képzettek az érintett témákban, tehát a történeszeké és egyéb érintett tudományterületeken jártas szakértőké. Más területek szakértői hasznosak lehetnek egy interdiszciplináris csapat részeként, de szerepük nem lehet kizárólagos ebben a kutatásban.

(Kép: Pixabay/TheDigitalArtist)