A tudósok szerint Stonehenge mégsem csak egy kalendárium, hanem valami sokkal titokzatosabb

2023 / 03 / 30 / Felkai Ádám
A tudósok szerint Stonehenge mégsem csak egy kalendárium, hanem valami sokkal titokzatosabb
Egy tanulmány korábban látszólag bebizonyította, hogy az ismert műemlék egy kalendárium, ám most ezt az érvelést szedték ízekre. Kérdés viszont így, hogy akkor milyen célt szolgálhatott.

Vegyünk egy misztikus objektumot vagy műemléket, állítsunk valami észszerű, könnyen belátható dolgot az eredetéről, majd cáfoljuk meg! Ez történt nemrég az Oumumamuával, ahogy arról lentebb írtunk, és ez történik most a számtalan összeesküvés-elméletben szereplő ismert angliai emlékművel, a Stonehenge-dzsel.

Idegen anyahajó vagy üstökös? – Mégsem tudja a csillagászat megmagyarázni az Oumumamua különös viselkedését Az Oumuamua évekkel a felfedezése után is lázban tartja a professzionális és hobbi csillagászokat egyaránt, ami nem is csoda – nem csak egyike a ritka csillagközi térből érkezett objektumoknak, de több anomáliát is produkált a gyorsulása. Nemrég pedig különösen nagy volt a mozgolódás: az Oumumamuát idegen anyahajónak feltételezték, míg mások egyszerű üstökösként magyarázták. Mi a helyzet ez utóbbi tanulmánnyal Avi Loeb, az ismert harvardi tudós szerint?

Na de nézzük az eseményeket kronológiai sorrendben! Mint arról a Motherboard beszámolt, tavaly egy tudós azt mondta, hogy az ikonikus emlékművet egy naptári év ábrázolására használják. Az Antiquityban a múlt héten megjelent új cikk azonban tehát épp ezt az elméletet cáfolja meg.

A cikk szerzői szerint (Giulio Magli a Politecnico di Milano-tól Olaszországból és Juan Antonio Belmonte az Instituto de Astrofísica de Canarias-tól és az Universidad de La Laguna-tól) a kalendárium-teória több szempontból “sem megalapozott”. A kalendárium-teória mellett érvelők szerint az emlékmű kövei egy 365 napos éven alapuló naptárt képviselnek, amely 12 hónapra oszlik, egyenként 30 napra, beleértve öt „epagomenális napot”, négyévente hozzáadva a szökőévet. Az elmélet cáfolata alapján azonban mindez három hibás érvelésen is alapszik. Magli és Belmonte szerint az elmélet először is a numerológiára támaszkodik – a numerológia azonban szerintük áltudomány, amely összefüggéseket feltételez különböző számok és fogalmak között. Ennek köszönhető például a 12-es szám feltételezése, holott maga a szám az emlékmű egyetlen konkrét jellemzőjén sem ismerhető fel.

Másodszor bár az igaz, hogy csillagászati szempontból az emlékhely elég pontos a napfordulók tekintetében, de a Nap lassú mozgása miatt ezekben az időszakokban lehetetlen feladat erre egy korrektül működő kalendáriumot alapozni. Harmadszor a kalendárium, mint feltételezés egy kulturális analógia hatása is, tehát hogy a Stonehenge funkcióját tekintve megfeleltethető az egyiptomi kalendáriumoknak – azonban ezen funkció megléte a Krisztus előtti harmadik évezredi Britanniában nem bizonyított.

Mint a szerzők írják, Egyiptomban ráadásul nem is akad hasonló építmény csillagászati célokkal – holott tehát ez a feltételezett forrás. Annak pedig szintén semmi nyoma, hogy ez az építmény kalendáriumként Britanniában függetlenül alakult volna ki.

A Motherboardnak egyébként Magli küldött egy emailt, amelyben leírja, hogy munkájuk célja, hogy eltávolítsák Stonehenge vizsgálatát a modern kort alapul vevő interpretációktól, amelyek közé tartozik a kalendárium-teória is. A tudós szerint a megfejtéshez sokkal inkább azt kellene előhívnunk, amit a neolitikus Britanniáról tudunk – eszerint a hely az istentisztelettel és túlvilággal volt kapcsolatos. Magli kitért arra is azonban, hogy a kutatás a szakemberek dolga, akik képzettek az érintett témákban, tehát a történeszeké és egyéb érintett tudományterületeken jártas szakértőké. Más területek szakértői hasznosak lehetnek egy interdiszciplináris csapat részeként, de szerepük nem lehet kizárólagos ebben a kutatásban.

(Kép: Pixabay/TheDigitalArtist)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Mitől tartunk jobban, a robotrendőröktől vagy a virtuális betegápolóktól?
Mitől tartunk jobban, a robotrendőröktől vagy a virtuális betegápolóktól?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorában beszélgettünk az elmúlt hetek legizgalmasabb, a fenntarthatósággal és a jövővel kapcsolatos híreiről.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.