Intelligens, virtuális hidrogén-erőmű

Az ehhez hasonló rendszerek esetében a fő feladat általában az, hogy el tudják tárolni a nap- vagy szélenergia-rendszerek által megtermelt olyan felesleges energiát, amit a háztartás, vagy az üzemeltető már nem tud azonnal felhasználni. Ezen felül sürgősségi energiamennyiséget is tárolniuk kell, és biztosítani ezt arra az esetre, ha a hálózat is meghibásodna.

A Lavo hatalmas akkumulátora, amelyet zöldenergia-tároló rendszernek (Green Energy Storage System) neveznek, technikailag egy elektrolízis egység, ami vízből hidrogén előállítására képes, és el is tudja tárolni azt, majd üzemanyagcellák segítségével villamos energiává alakíthatja, hasonlóan egy hidrogén üzemű járműhöz.

Az egység teljesítménye nyugodtan nevezhető hatalmasnak, hiszen a 324 kg-os rendszer 40 kilowattórás kapacitásának köszönhetően majdnem háromszorosát nyújtja annak, amit a Tesla jelen generációs Powerwall 2 tud. Ez bőven elegendő energia ahhoz, hogy egy átlagos otthont két napig folyamatosan működtethessen. A rendszer még egy 5 kWh-s lítium puffer akkumulátort is tartalmaz az azonnali reagáláshoz.

Az üzemeltető a GESS Wi-Fi kapcsolatának köszönhetően mindent figyelemmel kísérhet és irányíthat egy telefonos alkalmazáson keresztül.

 A nagyobb energiaigénnyel rendelkező vállalkozások úgy is használhatják a rendszert, ha több GESS egységet üzemeltetnek párhuzamosan kötve egy „intelligens virtuális erőműben”.

Új nátrium-ion akkumulátorok a nagyléptékű energiatárolásban Nagyobb energiasűrűség, alacsonyabb környezeti terhelés, hosszabb élettartam, nagyságrendekkel rövidebb töltési idő, kevésbé gyúlékony, olcsóbb gyártás, hogy csak néhányat említsünk a több tucat akkumulátortechnológia-fejlesztő kutatólabor futurisztikus céljai közül. De azért az alapkutatások is folynak.

Környezetbarát energia

Lavo szerint a rendszere hosszabb ideig működhet, mint a lítium akkumulátoros rendszerek, köszönhetően a hidrogéngáz felhasználásának, ami kiküszöböli a hagyományos akkumulátorban található vegyi anyagok hátrányait. A megoldás technikailag környezetbarátabbnak is mondható, mivel nem használnak annyi ritkaföldfémet és a keletkező hulladék is sokkal kevésbé ártalmas.

A hidrogénről ugyanakkor eszünkbe juthat a gyúlékonyság és a tűz lehetősége nem túl bizalomkeltő egy háztartás esetében. A gáz a legrosszabb esetben komoly robbanás előidézésére is képes lehet. A Lavo vállalat szerint az esetleges szivárgások ugyanakkor gyorsan eloszlanak, és így eredendően nem veszélyesebbek, mint más hagyományos tüzelőanyagok, mint például a benzin vagy a földgáz

A hidrogén hátránya lehet, hogy a tárolása, majd villamos energiává alakítása jelenleg nem túl magas hatásfokon történik. A Lavo szerint a konverziós kör hatékonysága meghaladja az 50 százalékot, ami jóval alacsonyabb egy átlagos lítium-ion akkumulátor rendszer hatékonyságánál.

(Forrás: NewAtlas Kép: LAVO)

Ez is érdekelhet:

A jövő akkumulátor-csodaanyaga a grafén, vagy csak túlzó hype? Egyelőre még nem grafén akkumulátorok táplálják az okostelefonokat és más eszközöket, de a technológia fejlődik. A jövőben a grafén lehet az az anyag, amely helyettesíti azokat a lítium-ion akkumulátorokat, melyek a technológiai ipar gerincét adják évtizedek óta.

Egy kis kálium lehet a kulcsa a sokkal hatékonyabb elektromos autó akkumulátoroknak Káliumvegyületekből leginkább műtrágyát gyártanak, a kálium-karbonátot üveggyártásához használják, a kálium-hidroxidból mosószert és folyékony szappant készítenek, a kálium-kloridot gyógyszerekben és sóoldatokban használják fel. Az impozáns lista épp most bővült az elektromos jármű-akkumulátorokkal.

Nukleáris hulladékból több száz évig működő akkumulátor? A kutatók már dolgoznak rajta Az atomerőművekben keletkező nukleáris hulladék óriási problémája az emberiségnek. Egy cég most akkumulátorokat gyártana a veszélyes hulladékból.