Az Amerikai Álom a nyolcvanas évek nem éppen visszafogottságáról híres amerikai kultúrájának egyik ikonikus manifesztációja volt: igazi fényűző látványosságnak készült és évekig a legnagyobb népszerűségnek örvendett, amíg aztán a kilencvenes években el nem kopott a vonzereje és a háttérbe nem szorult a többi, újabb és egzotikusabb látnivaló mögött. A limuzin, amely azóta is tartja a világ leghosszabb autója címet, egy megszállott mérnöknek és egy furcsa versenynek köszönheti a születését, amely a leghosszabb limuzinok építői között alakult ki az 1980-as évek közepe táján.
Jay Ohrberg, a néhai kamionsofőr a hetvenes években fedezte fel az autókiállításokban rejlő lehetőségeket, ahol a legextrémebb járművek is rátaláltak a maguk közönségére, akik rengeteget voltak hajlandóak rááldozni, hogy láthassák kedvenceiket. Ohrberg is elkezdett különleges, kiállításra szánt autókat építeni, emellett pedig a gyűjtésbe is belekezdett, hírnevét többek között azzal szerezte, hogy egy időben, 57 héten keresztül minden héten vásárolt egy-egy négykerekűt magának.
Az általa tervezett járművek nem mindig csak a show részét képezték, néhányat közülük halhatatlanná tett a mozivásznon való megjelenésük.
Ezek között található:
Ami azonban a legtöbb bevételt hozta Ohrberg számára az a legextravagánsabb alkotása volt, a harminc és fél méteres limuzin, amelyet 1986-ban épített és amelyet, a Drive cikke szerint az orosz sajtó az amerikai dekadencia valóságos megtestesítőjeként mutatott be megjelenése után. A limó azonban lehet, hogy soha sem születik meg ebben a formájában, ha nem alakul ki egy furcsa "limuzin háború" a mérnök és Vini Bergeman, az Ultra Limousine vállalat tulajdonosa között a nyolcvanas években.
Egészen '86-ig ugyanis az Ultra Limousine autója, egy szerény 14 méteres limuzin tartotta a Guinness Rekordot a világ leghosszabb autója kategóriában, de Ohrbergnek abban az évben már sikerült megdöntenie ezt az addigi leghosszabb kocsijával, a 18 méteres Amerikai Álommal, amely a Chicago Tribune korabeli beszámolója szerint forró vizes káddal, vízággyal és, ami abban az időben még talán extravaganciának számíthatott, mikrohullámú sütővel is fel volt szerelve. A járművet 50 személy befogadására tervezték, akik akár helikopterrel is érkezhettek menet közben, mivel a limó hátulján egy helikopter leszállóhelyet is kialakítottak.
Bergeman azonban nem adta könnyen az első helyét és fejlesztésbe kezdett, megépítette az immár 28,6 méteres monstrumot, amelynek berendezéséhez a nagyképernyős televízió mellett akvárium, hajszárító, franciaágy (kettő is) és jacuzzi tartozott.
"Ha Ohrberg még egyet lép, adunk hozzá egy újabb szekciót"
- nyilatkozta az Ultra Limousine tulajdonosa. Ohrberg következő lépését viszont azóta sem sikerült senkinek leköröznie. Annak ellenére, hogy az Amerikai Álom legelhíresültebb verziója mindössze néhány méterrel lett hosszabb, mint Bergemanék járműve, a 100 láb (30,5 méter) hosszú Amerikai Álom bevonult a történelembe és a Guinness Rekordok Könyvébe is, mint a világ leghosszabb autója.
A limuzint 76-os Eldoradóból alakították ki és két Cadillac V-8 motor hajtotta, a vezetéséhez pedig két sofőrre volt szükség, egy elől, egy hátul, mivel a kocsi olyan hosszú volt, hogy a kanyarodás érdekében közepén zsanérokkal választották ketté. Eredetileg negyven kerékkel szerette volna felszerelni a tervezője, de végül, a Guinness World Records leírása szerint, csak huszonhatot kapott és természetesen a helikopter leszállóhely sem maradhatott le róla. A belső berendezés tartalmazott minden olyasmit, ami egy luxusúthoz nélkülözhetetlen: jacuzzit, medencét ugródeszkával, mini golfpályát pázsittal, vízágyat, telefonokat és tévékészülékeket, minibárt és többféle stílusban berendezett szobákat.
A limuzin nem kifejezetten országúti száguldozásra lett kialakítva, csak igen lassan tudott haladni és a kanyarokat is nehezen vette be az állítható zsanérok ellenére, de ez valószínűleg nem okozott nagy problémát a vendégei számára, akik nem annyira hosszú utakon, hanem főleg showműsorok alatti szórakozásra használták a járművet. A fogyasztása vélhetőleg a csillagos egekbe emelte az amúgy sem alacsony költségeket, Ohrberg már a rövidebb, 18 méteres Amerikai Álom bemutatásakor úgy nyilatkozott, hogy az autó nagyjából 2,5 litert fogyaszt kilométerenként.
A mérnök azóta már az újabb, még hosszabb verzió elkészítését fontolgatja, 2010-ben a San Diego Union Tribune arról adott hírt, hogy Ohrberg egy 32 méteres limuzint tervez építeni a Guinness Rekord megdöntésére, 2016-ban pedig a Drive számolt be arról, hogy alakul a 33,5 méteres Rolls-Royce limó is, amelyhez közösségi finanszírozású platformon keresztül kezdte gyűjteni a tőkét a tervező.
És hogy mi lett a sorsa a csúcstartónak?
Az Amerikai Álom elhalványult, a látványosságot a nyolcvanas évek sikerei után lassan elfeledték és a cég, amelynek Ohrberg bérbe adta, egy New Jersey-i telepen hagyta megrozsdásodni. A jármű később az Autoseumba került, ahol a felújítását tervezték, de ez végül nem valósult meg, viszont Mike Dezer, a Dezerland Park tulajdonosa megvásárolta és a parkba szállítatta, ahol rengeteg más egyedi példány társaságába, többek között Donald Trump volt amerikai elnök nevével fémjelzett Cadillac (a Trump Golden Series egyik tagja) mellé került.
A Motor1 értesülései szerint 2019 augusztusában megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. Az autóról leszedtek minden használhatatlan részt és Eldoradókból származó alkatrészekkel helyettesítették (a Motor1 oldalán képeket is láthatunk a folyamatról), de a festésbe még nem kezdtek bele, a munkát pedig megszakította a beköszöntő járványhelyzet. Dezer a megújult Amerikai Álmot idén tavaszra tervezte befejezni, de egyelőre nincsenek hírek a világ azóta is leghosszabb autójáról, mindenesetre a régi fényének visszaállítása már zajlik a színfalak mögött.
Frissítés: A cikk előző verziójában a 30,5 méteres Amerikai Álom kormánykerekeinek számát tévesen adtuk meg.
(Luxurylaunches, Autoevolution, Fotó: Getty Images/ Ken Faught, Wikimedia Commons)
További cikkek a témában:
Ford Nucleon: atommeghajtású autó az ötvenes évekből
Nem csak a Ford, de akkortájt több autógyártó is az atommeghajtásban látta gépjárművek jövőjét. De miért nincs ilyen jármű még ma sem, ha a Perseverance és a Curiosity marsjárók például ezzel a technológiával működnek?
Az autó, ami már 1996-ban elhozta az elektromos forradalmat
Ma már látjuk: az első komoly modern elektromos autó nem anyagyilkosság áldozata lett, csak koraszülött volt. A GM EV1 története.
Ilyennek álmodta meg a General Motors az önvezető autók jövőjét 1956-ban
Noha a technológia már készen áll, az önvezető autók koncepciója még mindig csak félig-meddig került megvalósításra. Azonban ami az elmúlt században még csak álom volt, nemsokára mindannyiunk hétköznapjait jelentheti.