A tudós arról beszél, miért hiszi, hogy a ma élő generáció valóban „különleges”: egyszerre közeledik a bőséges energia kora, a génszerkesztett ember és a mesterséges szuperintelligencia – mindez pedig nemcsak technológiai, hanem társadalmi földrengést is hozhat.

Hossenfelder szerint a történelem nagy részében az energia volt a fék: ha kevés az energia, az újítások is lassan sorjáznak. A nukleáris fúzió viszont bőséges energiát adhat, mert az üzemanyaga rengeteg, és az energiasűrűsége is nagy. A technológia még kísérleti, de egyre több prototípus készül.

A génszerkesztés már elindult. Kutatók géneket juttatnak sejtekbe, hogy pótolják a hiányzó fehérjéket, sőt embriók DNS-ét is tudnák módosítani. Ez ijesztő, mert biztosan lesznek hibák, egészében véve mégis javíthatja az emberi életminőséget.

A következő lépcső a kognitív turbó: a mesterséges szuperintelligencia, amely akár 5–10 éven belül okosabb lehet nálunk. Hossenfelder szerint annyira rá fogunk támaszkodni, hogy idegi implantátumokon át összeolvadunk vele, és egy új, „felturbózott” ember jön létre.

Az energia- és génforradalom talán még elfér a mai politika egyre szűkösebb keretei között, az AI viszont könnyen boríthatja a bilit: felgyorsítja a döntéseket, növelheti a társadalmi szakadékot, és az első nyertesek behozhatatlan előnyre tehetnek szert.

(Kép: Pixabay)