A remdesivir egyike az első szereknek, amelyekkel a fertőzést megpróbálták kezelni, legutóbb pedig az Egyesült Államok eknöke, Donald Trump kapott ilyen gyógyszert egyéb, kísérleti készítmények mellett. Ma pedig a WHO nyilvánította a remdesivirt lényegében hatástalannak ebben a tanulmányban.

A gyógyszert előállító vállalat, a Gilead elutasította a WHO eredményét – írja a BBC. A vállalat közleménye szerint a WHO publikációja nincs összhangban a többi tanulmánnyal, illetve a vállalatot az is aggasztja, hogy az Egészségügyi Világszervezet tanulmánya még nem ment keresztül a publikáláshoz szükséges tudományos kritikai folyamaton. A WHO egyébként a Szolidaritás (Solidarity) klinikai vizsgálatok során négy ígéretes gyógyszer széleskörű tesztelését végezte el. Ezek közül az egyik a remdesivir, egy eredetileg az Ebolára kifejlesztett antivirális szer, egy másik a malária kezelésére és reumás betegségek gyógyítására használt hidroxiklorokin. A harmadik az autoimmun betegségekre adott interferon, a negyedik pedig a HIV-fertőzésre fejlesztett gyógyszer-kombináció (lopinavir és ritonavir).

A négy gyógyszert 11 266 felnőtt betegen tesztelték több mint 30 ország összesen 500 kórházában.

A WHO tanulmánya, mely egyébként a Gilead bírálatának megfelelően még nem ment keresztül a publikációs bírálati folyamaton, arra jutott, hogy a fenti terápiás szerek egyike sem csökkenti a halálozást, vagy rövidíti le a betegek kórházban töltött idejét. A négy gyógyszer közül a hidroxiklorokin és a lopinavir/ritonavir kombináció tesztelését már júniusban leállították, mivel ezek már akkor hatástalannak bizonyultak. A maradék két szer tesztelése viszont folytatódott – idáig. A WHO tanulmánya amúgy ellentétben áll egy másik publikációval, ami szintén most októberben készült. Hozzá kell tenni, ezt a tanulmányt éppen a Gilead készítette, ráadásul sokkal kisebb mintán: mindössze 1000 betegen. A Gilead tanulmánya azzal a megállapítással zárult, hogy a remdesivir 5 nappal csökkentette az azzal kezelt páciensek kórházban töltött idejét a placebóval kezelt kontrollcsoport tagjaihoz képest.

Martin Landray – aki maga is nagyobb gyógyszerkísérletet, a Recovery-t végzi az Egyesült Királyságban, úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy a WHO eredménye „fontos, de kijózanító”. A szakértő hozzátette azt is, hogy amúgy is aggályok merültek fel a remdesivir magas árával és a hozzáférhetőségével kapcsolatban. A tudós szerint a jelenegi világjárvány nem egy ritka betegség, ami keveseket érint, tehát hozzáférhető, rugalmasan árazható és bevethető terápiára van szükség. Martin Landray szerint a WHO nagy szívességet tett a világnak, hogy egyértelmű és független eredményt adott közre.

A WHO tanulmánya egyébként „abszolút kizárja”, hogy a remdesivirrel szignifikáns mennyiségű emberi életet lehetne megmenteni, sőt a számok arra utalnak, hogy egyáltalán nincs életmentő hatása legyen szó lélegeztetőgépre került páciensekről, vagy olyanokról, akik csak hamarabb épülnének fel a kórházi kezelés során.

A remdesivir egyébként legutóbb Trump kezelése kapcsán került elő – ez volt az egyik szer, amellyel gyógyították az elnököt. Az USA nagyban „fogadott” is a gyógyszer sikerére: például felvásárolták majdnem a teljes remdesivir készletet, illetve nagyon korán, május elsejével engedélyezték a szer rendkívüli alkalmazását.

A WHO úgy nyilatkozott, hogy mostantól a monoklonális antitesteket sűrítő készítményeket, immunmodulátorokat, valamint újabb, az elmúlt hónapokban fejlesztett antivirális készítményeket fognak vizsgálni. Ezek a készítmények azonban nem lesznek olcsók, így nem feltétlen lesznek elérhetőek különösen az első körben. Donald Trump felépüléseben amúgy szerepet játszhatott a Regeneron is, egy monoklonális antitesteket sűrítő koktél – olyan szer tehát, amit most a WHO górcső alá vesz. A másik hasonló fejlesztés, egy szintén szóba jöhető antitestkoktél tesztelését, amit az Eli Lilly fejleszt, azonban nemrég függesztették fel.

A hazai helyzetről a Telex számolt be. A remdesivirt nálunk is tesztelték, csütörtök délig ezt 12, középsúlyos vagy súlyos tüneteket produkáló beteg kapta meg. Nálunk a kutatásokat a Hungarian Clinical Research Infrastructure Network (HECRIN) koordinálta, és ennek vezetője, Kovács L. Gábor szerint túl sok következtetést egyelőre nem lehet levonni, „mivel a gyógyszert 5-10 napig kell adni a betegeknek, ugyanakkor a legelső betegnek kétnapnyi gyógyszerezés után már nem volt szüksége oxigénre. Beszélt arról is, hogy a vizsgálatba bevont 12 beteg közül senkinél sem tapasztaltak csütörtök délutánig mellékhatást.”

Az persze nyilván egyértelmű, hogy a hazai, tucatnyi beteget érintő vizsgálat amúgy sem esik olyan súllyal a latba, mint a WHO jóval kiterjedtebb vizsgálatából következő statisztikai eredmények.

(Címlapkép: Flickr/Arleco Producciones Arleco)