A majomhimlő kitörések egyre nagyobb fokú és most először globális terjedése a világ figyelmét a vírusra irányította, így az eddig leginkább az afrikai kontinensen problémát okozó fertőzésről egyre több információ és egyre több hír lát napvilágot. Mivel a vírus neve és a betegséggel kapcsolatos aggályok korábban jóval ritkábban merültek fel Afrikán kívül, ezért a hozzá kapcsolódó esetlegesen diszkriminatív felhangok nem annyira kerültek előtérbe, de néhány hónappal ezelőtt a helyzet megváltozott: június 10-én 29 tudós már nyílt levelet küldött a WHO számára ezzel kapcsolatban, amelyben a negatív megbélyegzést elkerülendő új név választására sürgették a szervezetet.

A név ez esetben nem a betegség informális elnevezését, a majomhimlőt takarta, hanem a különféle variánsok lehetséges földrajzi kiindulási pontját jelző nyugat-afrikai és Kongó-medencei (közép-afrikai) törzset, amelyek közül az előbbit rendszerint a mostani európai és amerikai kitörések forrásaként jelölik meg.

"Az MPXV genetikai diverzitásának jelenlegi osztályozásában két törzset ismernek el - a" nyugat-afrikai" törzset és a "közép-afrikai" vagy "Kongó-medencei" törzset.

Azonban ezek a történelmi MPXV nevek ellentétben állnak a szokással, ami alapján igyekeznek elkerülni a földrajzi helyszíneknek a betegségek vagy betegségcsoportok nómenklatúrájába való foglalását." - írták a kutatók.

Igaz, hogy a vizsgálati eredmények szerint az Afrikán kívül terjedő majomhimlő megbetegségeket a nyugat-afrikai törzshöz tartozó variáns okozza, de a tudósok szerint az afrikai lakosok diszkriminációjához vezet, ha nem tesznek különbséget a korábbi és mostani járványok között. Jelenleg ugyanis gyakran emberről emberre való terjedéssel fertőz a vírus és a kiinduló forrása nem tisztázott, de lehetséges, hogy az emberek közti terjesztés már régebb óta fennáll, míg a korábbi években, az afrikai országokban, nagyrészt állatról emberre való terjedés volt a jellemző, ezért a nyugat-afrikai vagy például nigériai lakosok bármilyen módon való gyanúba keverése vagyis az arra való utalás, hogy vírus terjesztésének kiindulóalanyai lennének, pontatlan és diszkriminatív.

A tudósok elsődleges problémája, hogy a vírus kiindulási helyenként megjelölt földrajzi helyszín általában az első megfigyelt esetre utal, de a rendelkezésre álló kevés információ miatt lehetséges, hogy a kórokozó teljes történetét nem tudják pontosan megismerni a szakemberek, így az első észlelés nem biztos, hogy valóban az első esetet jelenti.

"Ennélfogva úgy gondoljuk, hogy a semleges, nem diszkriminatív, nem megbélyegző elnevezési rendszer sokkal alkalmasabb lenne a globális egészségügyi közösség számára."

- jelentették ki a kutatók és a javaslatuk szerint a nyugat-afrikai és Kongó-medencei törzset is egyszerűen 1-es, 2-es és 3-as törzsnek kellene hívni (a 2-es és 3-as a nyugat-afrikai variáns két elágazása).

A WHO hosszú idő után végül reagált a javaslatokra és augusztus 12-ei közleményében új név választását jelentette be - a besorolás mostantól az 1-es törzs (korábbi Kongó-medencei) és 2-es törzs (nyugat-afrikai) néven történik, utóbbinak pedig két alágát a és b megjelölés különbözteti meg. A leszármazási ágak elnevezése a szakemberek feladata lesz, de ezeket csak később, a fertőzések előrehaladtával fogják meghatározni. A WHO emellett a majomhimlő név helyett is másikat keres: betegség újbóli elnevezéséről nyilvános konzultációt is tart, aminek során bárki beadhatja a javaslatát. Az alábbi linken elérhető oldalon regisztrálva küldhetőek be az ötletek vagy a névvel kapcsolatos kommentek.

A majomhimlő vírus hétköznapi elnevezése, tehát maga a majomhimlő egyébként szintén az első észlelésről és nem a vírust hordozó állatról árulkodik, a vírust ugyanis először 1958-ban egy dániai laboratóriumban detektálták, mikor a kísérleti majmokon észrevették a tipikus kiütéses tüneteket. A betegséget azonban elsősorban rágcsálók terjesztik, jelenleg pedig az emberről emberre való terjedés is egyre gyakrabban fordul elő.

(Fotó: NIAID/Flickr)