A majomhimlő nyomában - a vírus eredete és evolúciója utáni nyomozás eddigi eredményei

2022 / 06 / 05 / Bobák Zsófia
A majomhimlő nyomában - a vírus eredete és evolúciója utáni nyomozás eddigi eredményei
A zoonózisos vírus genetikai állományát és mikroevolúciójának folyamatát tanulmányozzák a kutatók, hogy fényt derítsenek a legújabb esetek eredetére.

Tizenegy évvel ezelőtt, 2003 nyarán az Egyesült Államok hat államában, Wisconsinban, Indianában, Illinoisban, Missouriban, Kansasben és Ohióban összesen több mint 70 olyan megbetegedést regisztráltak, amelyek oka feltehetően a majomhimlő vírus volt, emellett még számos más alkalommal is erre a betegségre gyanakodtak, bár a hivatalosan ezeket kizárták a majomhimlő esetek közül. A vírus május 15-én kezdett terjedni és útja június 20-ára végéhez is ért, legalábbis innentől kezdve újabb esetek nem nagyon bukkantak fel, a korábbiak közül pedig végül csak 47 betegről mutatták ki minden kétséget kizáróan, hogy a majomhimlő fertőzte meg őket. A betegek nagyobb része nő volt, az átlagéletkoruk 28 év és a hetven személy közül, akiknél a himlőre utaltak a jelek, csak 18-an kerültek kórházba, közülük is volt, aki az izoláció szükségessége és nem a súlyos állapota miatt. A fertőzésbe senki sem halt bele.

Ez volt az Egyesült Államok eddigi legnagyobb majomhimlő kitörése és az okára hamar fény derült: a vizsgálatok kimutatták, hogy az április 9-én Ghánából Texasba importált 800 kisállat volt a vírus hordozója, köztük mókusok, gambiai óriáspatkányok és csíkos egerek, amelyek némelyikét prérikutyák mellett szállásolta el egy illinoisi kereskedő, ezek pedig elkapták a fertőzést. Mivel a prérikutyákat sokan háziállatként tartották, vagyis gyakori és közvetlen kontaktusba kerültek velük a tulajdonosaik, a majomhimlő, amely egy zoonózisos, állatról emberre terjedő vírus, őket is megfertőzte, de a betegség emberről emberre való terjedését ekkor nem regisztrálták. A vírust az egészségügyi hatóságok így könnyedén kordában tudták tartani, a fertőzés lehetőségének kitett személyeket, orvosokat, ápolókat és a betegek családtagjait beoltották himlő ellen és az esemény nem torkollott a járvány szélesebb körű terjedésébe.

A majomhimlő tehát nem csak a származási helyén, Afrikában, hanem onnan kiindulva számos más országban is megjelenik időről-időre, de, mivel nem légúti betegség, hanem érintéssel, testnedvekkel, a legtöbb esetben közvetlen kontaktussal, esetleg a fertőzött felületek tapintásával terjed, valamint a vírus emberek közti közvetlen átadása is ritkábban következik be, ezért a nagyobb járványok kitörése kevésbé valószínű opció. Jelenleg az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ június 3-ai adatai szerint globálisan 909 esetet tartanak számon 29 országban, amelyeket az elmúlt időkben regisztráltak: ebbe beleszámít az az 38 éves férfi is, akit Magyarországon az egyetlen majomhimlős esetként azonosítottak május végén.

A térkép adatait a WHO, az európai és amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok, valamint az országok egészségügyi hatóságai által szolgáltatott információkra alapozták, ez alapján elmondható, hogy a legtöbb megbetegedés Nagy Britanniában (225), Spanyolországban (186), Portugáliában (143) történt, valamivel alacsonyabbak a számok Kanadában (80), Németországban (65), Franciaországban (51), Hollandiában (40) és az Egyesült Államokban (24), a legtöbb érintett országban tíz alatti a bizonyítottan majomhimlős betegek száma.

A majomhimlőt, ami a nevét azért kapta éppen a majmokról, mert ezeknek az állatoknak a körében mutatták ki legelőször, 1958-ban, a betegséget, miután egy dániai laboratóriumban a kísérleti állatok kezdték a tipikus kiütéses tüneteket produkálni, valójában főként kisebb élőlények, rágcsálók hordozzák Afrikában és emberek között először (a feljegyzések szerint) csak 1970-ben jelent meg a Kongói Demokratikus Köztársaságban, mikor egy kilenc hónapos kisfiú vizsgálata során azonosították a betegséget. A vírus az Orthopoxvirus nemzetségbe tartozik, közeli rokonságban a variolával, a tehénhimlővel és a vakciniával. A feketehimlő elleni oltás minimum 85%-os hatékonysággal véd ellene, bár az embereket már régóta sehol sem oltják kötelezően ezzel a vakcinával, mivel a himlőt globális összefogással sikerült kiirtani a világból az 1970-es évek végére (az utolsó ember, aki a himlőbe halt bele, Janet Parker 1978. szeptember 11-én hunyt el, miután szerencsétlen módon elkapta a betegséget egy laboratóriumban, ahol még folytattak kísérleteket a vírus terjedésének megszüntetése után is). Magyarországon 1979-ben állították le a himlő elleni oltási programot.

A majomhimlő azonban a feketehimlőnél jóval kevésbé veszélyes betegség és a két típusa közül a jelenlegi európai és amerikai megbetegedéseket okozó nyugat-afrikai variáns mindössze az esetek 1%-ban halálos kimenetelű, a valamivel súlyosabb Kongó-medencei (közép-afrikai) klánba tartozó típus halálozási rátája 10%-os. A betegség lefolyása általában a következőképpen zajlik: a lappangási idő legalább öt nap, de akár három hét is lehet, az először megjelenő tünetek között láz, fejfájás, hidegrázás fordul elő leggyakrabban, majd felbukkannak a kiütések is, a kis hólyagok végül egy-két, esetleg három hét alatt tűnnek el maguktól.

A lappangási idő alatt a vírushordozók nagy valószínűséggel nem fertőzőképesek.

A mostani európai és amerikai esetek mögött a vizsgálatok szerint egy 2017-ben kezdődő Nigériát érintő járványkitörés áll, innen kerülhetett át 2018-ban és 2019-ben Nagy Britanniába, Szingapúrba és Izraelbe a vírus, legalábbis ezekben az országokban jelentettek majomhimlős eseteket az elmúlt években, bár azt nem lehet biztosan tudni, hogy máshol, rejtetten, alakultak-e ki fertőzések. Erre a következtetésre azután jutottak a portugál kutatók, hogy május 19-én közzétették a vírus genomjának első szekvenciáját, amelyet egy május 4-én begyűjtött mintából hoztak létre. A későbbi filogenetikai elemzés szerint, amelynek során már a Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ által kiadott szekvenciákat is vizsgálták, a most detektált, nyugat-afrikai törzshöz tartozó variáns egy helyről, Nigériából származik ugyan, de időközben specifikus filogenetikai ágat alkotott az ötven azonosított egypontos nukleotid-polimorfizmus (Single Nucleotide Polymorphism, SNP) kialakulásának köszönhetően (ez a DNS szekvenciájának eltérését jelenti) és az emberről emberre való terjedés közben a mikroevolúciós változások következtében is valamivel módosult a genetikai összetétele.

Ez azonban csak egy korai megállapítás, a május 31-én megjelent tanulmány még szakmai elbírálás előtt áll,

valamint az azóta gyűjtött minták vizsgálata is zajlik, így a vírus dinamikájáról később többet lehet majd tudni és a kutatók pontosabban tudják nyomon követni az útját.

Az NBCNews beszámolója alapján CDC legújabb jelentése szerint az Egyesült Államokban, ahol még nem szekvenálták az összes beteg DNS mintáit, az eddigi elemzések azt mutatják, hogy két, egymástól eltérő, bár hasonló variáns okozza a megbetegedéseket, ezért valószínűnek tartják, hogy Nigériában legalább két alkalommal kezdett terjedni állatról emberre a vírus az elmúlt években. Innen a Lagosba utazó texasi férfi, akinél 2021 júliusában azonosították a majomhimlőt, és egy másik alkalommal egy Nigériába látogató marylandi lakos, aki 2021 novemberében betegedett meg, vitte át az Egyesült Államokba a vírust: a jelenlegi esetek egyelőre úgy tűnik, hogy ezekből a forrásokból származnak.

A majomhimlő Afrikában gyakoribb problémát okoz, mint a világ többi részén, ezért az afrikai hatóságoknak nagyobb gyakorlata van a betegség kezelésében: ezért a Nigériai Járványügyi Központ vezetője, Ifedayo Adetifa a jelenlegi helyzetre reagálva egy Twitter üzenetben is megosztotta az intézmény forrásait, amelyek között megtalálható a 2017-ben kiadott és 2019-ben frissített, a majomhimlővel kapcsolatos közegészségügyi előírásokat tartalmazó dokumentum is. Ebben részletezik a szükséges lépéseket, amelyeket a fertőzés terjedésének megállítása érdekében szükséges tenni, a kontaktok felkutatásától kezdve az izolációig.

(Fotó: Wikimedia Commons, Pixabay/raphealny, Getty Images/BlackJack3D)

Így viszonyul a koronavírus a történelem legnagyobb járványaihoz A Visual Capitalist szemléletes infografikájából kiderül, hol van a koronavírus (jelenlegi) helye a történelemben.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.