Agyas kérdés, avagy az idős korban termelődő új neuronok rejtélye
2021 / 07 / 10 / Justin Viktor
Agyas kérdés, avagy az idős korban termelődő új neuronok rejtélye
A neurogenezis kérdése mindig is megosztotta a tudósokat és éles hangvételű vitákat generált. Röviden arról van szó, hogy termelődhetnek-e úja agysejtjeink, miután elértük a felnőttkort, avagy sem.

Ellentmondásos terület

Egy új kutatás eredményeképpen most úgy tűnik, hogy azoknak lesz igaza, akik arra tippeltek, hogy az összes többi sejtünkhöz hasonlóan neuronok is termelődhetnek akár idős emberekben is. Pontosabban bárkinek lehetnek új agysejtjei aki már jóval túljutott életének delén, és az is kiderülhetett, hogy mindez eddig azért nem, mert az eddigi kutatások hibás módszerekkel próbálták detektálni az új neuronokat.

„A kutatás egyértelmű és végleges bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a neurogenezis az egész életen át fennmarad. Számomra ez a kérdés lezárult"

- mondta el Paul Frankland, a torontói Beteg Gyermekek Kórházának idegtudósa. A neurogenezis folyamata azért rendkívül fontos, mert kulcsszerepet játszhat jelenthet a depresszióhoz és az Alzheimer-kórhoz hasonló súlyos betegségek gyógyításában.

A pezsgőbontás előtt azért nem árt figyelembe venni, hogy tavaly még egy olyan tanulmányt publikált a Nature tudományos magazin, mely szerint a neurogenezis folyamata csak a serdülőkorig tart, cáfolva az olyan még korábbi eredményeket, melyek különböző módszerekkel új idegsejteket találtak idősebb emberek agyában. Ellentmondásos kutatási terület ez - írtuk feljebb - és nem vicceltünk.

Franklandot, aki ekkoriban már a felnőttek neurogenezisét tanulmányozta a rágcsálók hippokampuszában, (a tanulásban és a memória működésében meghatározó agyi területben), a tavalyi tanulmány először elbizonytalanította.

Csak az nem hibázik, aki nem kutat

A 2020-as Nature tanulmány elkészítése során azonban a kutatók talán elkövettek néhány könnyen tetten érhető hibát. Az új idegsejteket 59 olyan emberi agyszövet mintájában keresték, melyek egy része orvosi agybankokból származott, ahol a mintákat hónapokig vagy akár évekig paraformaldehidben tárolják a konzerválás érdekében. Idővel a paraformaldehid kötéseket képez az idegsejteket alkotó komponensek között, elzselésítve a sejteket, ahogy María Llorens-Martín a madridi Severo Ochoa Molekuláris Biológiai Központ idegtudósa beszámolt róla. Ez a folyamat megnehezítette az éretlen, fiatal idegsejtek detektálását.

Az ilyen érzékeny új agyszövet kimutatható sejtjeinek száma a paraformaldehidben, már 48 órával a bekerülés után meredeken csökken, 6 hónap elteltével az új idegsejtek kimutatása pedig szinte már lehetetlen. 

A kutatók most 24 órán belül megvizsgálták 13 elhunyt felnőtt nekik adományozott agyszövetét, akik 43 és 87 év közötti életkorban voltak a halálukkor. Azonnal több tízezer fiatal jegyeket mutató sejtet találtak a dentate gyrus-ban, ami az agy esemény-memóriáját tároló hippokampusz része. A megtalált idegsejtek simák és egészségesek voltak, egyszerű még kifejletlen ágakkal.

A legfiatalabb, 43 éves donor mintájában, 42 000 éretlen idegsejtet találtak négyzetmilliméterénként. A legfiatalabbtól a legidősebbig az újnak tűnő idegsejtek száma 30 százalékkal csökkent.

Az említett tavalyi Nature tanulmányt jegyző Shawn Sorrells, a Pittsburghi Egyetem idegtudományi munkatársa szkeptikus. "Bár ez a tanulmány értékes adatokat tartalmaz, nem találtuk meggyőzőnek az új idegsejtek folyamatos termelésének bizonyítékait a felnőtt emberi hippokampuszban" - mondta Sorells. Kritikája szerint a fiatal idegsejtek melyeket a csapat talált, a donorok gyermekkora óta jelen voltak az agyukban. Az új kutatásból ráadásul hiányoznak azok az őssejtkészletek, melyek az új neuronokat termelhetnék. Llorens-Martín és munkatársainak kutatása a Nature Medicine tudományos folyóiratban jelent meg.

(Forrás: Sciencemag Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Krónikus betegségeket gyógyíthatnak a világ első mesterséges neuronjai Tudósok által nemrég előállított mesterséges neuronok ugyanúgy viselkednek, mint a valódiak. Az eredmény óriási hatással lesz a gyógyításban.

Egy mesterséges intelligencia nulláról létrehozza a fizikát, és bizonyíthatja, hogy szimulációban élünk Zavarba ejtő algoritmussal állt elő Hong Qin fizikus. Az általa betanított gépi intelligencia paradigmaváltó felfedezésekhez vezethet az energiaiparban, sőt, puszta létezése bizonyíthatja, hogy az általunk érzékelt valóság valójában egy szimuláció.

Élő szövet a fémvázon: emberi agysejteket integrálhatnak mikrochipre A tudósok egy friss kutatás során emberi agysejteket integrálhatnak mikrochipekbe, hogy szert tegyenek az emberi agy páratlan számítási erejére.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.