Gépi tanulás

Az algoritmus egy olyan mesterséges intelligencia szoftver, ami képes előre jelezni a természetes eseményeket, és igazolni a híres szimulációs hipotézist. A tudós az Egyesült Államok Energiaügyi az Minisztériumának (DOE) Princetoni Plazmafizikai Laboratóriumában (PPPL) dolgozva fejlesztette ki a gépi tanulás alkalmazó algoritmust, ami képes a saját automatizált tapasztalatszerzésre, így tökéletesítve a predikcióit.

A programot eredetileg azért alkották, hogy előre jelezze a Naprendszer bolygóinak keringését, a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Ceres és a Jupiter pályáinak adatain tanítva az MI-t. Qin beszámolója szerint ezek az adatok "hasonlóak ahhoz, amit Kepler Tycho Brahe-től örökölt 1601-ben." 

Az adatok alapján egy "kiszolgáló algoritmus" képes megjósolni a Naprendszer más bolygóinak pályáit, a parabolikus és hiperbolikus szökési pályákat is beleértve. Ezt anélkül képes megtenni, hogy be lennének táplálva a Newtoni mozgástörvények és az egyetemes gravitáció. Ezeket a törvényeket egyszerűen levezeti a számokból.

Fekete doboz

Qin plazma-részecskéken tréningezi az algoritmust a plazma viselkedésének előrejelzésére, és szabályozására fúziós energia-kísérleti létesítményekben. "A fizikában általában megfigyeléseket teszünk, létrehozunk egy elméletet ezekre a megfigyelésekre alapozva, majd ezt az elméletet használjuk új megfigyelések előrejelzésére. 

"Én behelyettesítem ezt a folyamatot egy olyan fekete dobozzal, ami képes pontos elméleteket előállítani anélkül, hogy bármely hagyományos elméletet vagy törvényt felhasználna. Lényegében megkerültem a fizika összes alapvető összetevőjét. Közvetlenül az adatokról-adatokra haladok (…) A folyamatban nem szerepelnek a fizikai törvények"

- magyarázta el Qin. Nick Bostrom 2003-ban tette közzé szimuláció-elméletét. Qin szerint algoritmusával feltárta a "valóság technológiáját", ami támogatja a szimuláció-elméletet. Qin a Big Think-nek nyilatkozva megjegyezte: 

"Mi az az algoritmus, amely az Univerzum laptopján fut? Ha létezik ilyen algoritmus, azt állítom, hogy annak egyszerűnek kell lennie, melyet a diszkrét téridő rácson kell meghatározni. Az Univerzum komplexitása és gazdagsága a laptop óriási memóriaméretéből és CPU-teljesítményéből fakad, de maga az algoritmus egyszerű lehet."

A természet algoritmusa

A kutatás a diszkrét térelméletre épül ami Qin szerint különösen megfelelő a gépi tanuláshoz: "A diszkrét térelmélet beállítható paraméterekkel rendelkező algoritmikus keretrendszerként alkalmazható, mely megtanítható a megfigyelési adatok felhasználására. Miután betanították, a természet algoritmusává válik, melyet a számítógépek futtathatnak az új megfigyelések előrejelzésére".

Qin javaslata szerint ezt kellene használni a fizika tanulmányozásához, felhagyva a folyamatos téridő kergetésével, ami a meghaladott, Newtoni megközelítést jellemzi: 

"Ha a folyamatos téridőt differenciálegyenleteken és folyamatos térelméleteken keresztül fejezzük ki problémákba ütközünk, ám ha a fizika törvényei diszkrét téridőre épülnének, sok mai nehézség leküzdhető lenne."

A diszkrét térelmélet lefestette világot Qin a Mátrix című film pixeleihez és adatpontjaihoz hasonlította: "A diszkrét térelméletek alapvetőbbek, mint a jelenlegi fizikai törvényeink a folytonos térben. Valójában az utódainknak a diszkrét térelméletek természetesebbek lesznek, mint a folyamatos téridő törvényei, melyet őseik használtak a 17.-től a 21. századig."

(Forrás: Bigthink Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Egy szimuláció szerint óriási szerencse, hogy Földünk lakható bolygó A tudósok, és egy új szimuláció szerint az elmúlt 4 milliárd év viszontagságai alatt pusztán a véletlennek köszönhető, hogy bolygónk lakható maradt. Az esélyek inkább dolgoztak ellenünk, mint értünk.

Így lépkedhetett a T-rex, tudományos szimuláció egy csirkével A dinoszauruszokról már rengeteg minden kiderült, és a legfőbb ismeret talán éppen az, hogy bármilyen tudás egyik napról a másikra lecserélődhet az ellenkezőjére (lásd. a múlt heti Spinosaurus sztori).

A szimulációs elmélet meghódította a TikTok felhasználóit A TikTok közössége mára órásira duzzadt, se szeri se száma az önmagukban is gigantikus tömegeket jelentő tematikus irányzatoknak. Az elmúlt hetekben a tudományfilozófia világából érkezett látogató a közösségbe, a szimulációs elmélet képében, mely rengeteg TikTok felhasználó fantáziáját megmozgatta.