Egy mesterséges intelligencia nulláról létrehozza a fizikát, és bizonyíthatja, hogy szimulációban élünk
2021 / 04 / 17 / Justin Viktor
Egy mesterséges intelligencia nulláról létrehozza a fizikát, és bizonyíthatja, hogy szimulációban élünk
Zavarba ejtő algoritmussal állt elő Hong Qin fizikus. Az általa betanított gépi intelligencia paradigmaváltó felfedezésekhez vezethet az energiaiparban, sőt, puszta létezése bizonyíthatja, hogy az általunk érzékelt valóság valójában egy szimuláció.

Gépi tanulás

Az algoritmus egy olyan mesterséges intelligencia szoftver, ami képes előre jelezni a természetes eseményeket, és igazolni a híres szimulációs hipotézist. A tudós az Egyesült Államok Energiaügyi az Minisztériumának (DOE) Princetoni Plazmafizikai Laboratóriumában (PPPL) dolgozva fejlesztette ki a gépi tanulás alkalmazó algoritmust, ami képes a saját automatizált tapasztalatszerzésre, így tökéletesítve a predikcióit.

A programot eredetileg azért alkották, hogy előre jelezze a Naprendszer bolygóinak keringését, a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Ceres és a Jupiter pályáinak adatain tanítva az MI-t. Qin beszámolója szerint ezek az adatok "hasonlóak ahhoz, amit Kepler Tycho Brahe-től örökölt 1601-ben." 

Az adatok alapján egy "kiszolgáló algoritmus" képes megjósolni a Naprendszer más bolygóinak pályáit, a parabolikus és hiperbolikus szökési pályákat is beleértve. Ezt anélkül képes megtenni, hogy be lennének táplálva a Newtoni mozgástörvények és az egyetemes gravitáció. Ezeket a törvényeket egyszerűen levezeti a számokból.

Fekete doboz

Qin plazma-részecskéken tréningezi az algoritmust a plazma viselkedésének előrejelzésére, és szabályozására fúziós energia-kísérleti létesítményekben. "A fizikában általában megfigyeléseket teszünk, létrehozunk egy elméletet ezekre a megfigyelésekre alapozva, majd ezt az elméletet használjuk új megfigyelések előrejelzésére. 

"Én behelyettesítem ezt a folyamatot egy olyan fekete dobozzal, ami képes pontos elméleteket előállítani anélkül, hogy bármely hagyományos elméletet vagy törvényt felhasználna. Lényegében megkerültem a fizika összes alapvető összetevőjét. Közvetlenül az adatokról-adatokra haladok (…) A folyamatban nem szerepelnek a fizikai törvények"

- magyarázta el Qin. Nick Bostrom 2003-ban tette közzé szimuláció-elméletét. Qin szerint algoritmusával feltárta a "valóság technológiáját", ami támogatja a szimuláció-elméletet. Qin a Big Think-nek nyilatkozva megjegyezte: 

"Mi az az algoritmus, amely az Univerzum laptopján fut? Ha létezik ilyen algoritmus, azt állítom, hogy annak egyszerűnek kell lennie, melyet a diszkrét téridő rácson kell meghatározni. Az Univerzum komplexitása és gazdagsága a laptop óriási memóriaméretéből és CPU-teljesítményéből fakad, de maga az algoritmus egyszerű lehet."

A természet algoritmusa

A kutatás a diszkrét térelméletre épül ami Qin szerint különösen megfelelő a gépi tanuláshoz: "A diszkrét térelmélet beállítható paraméterekkel rendelkező algoritmikus keretrendszerként alkalmazható, mely megtanítható a megfigyelési adatok felhasználására. Miután betanították, a természet algoritmusává válik, melyet a számítógépek futtathatnak az új megfigyelések előrejelzésére".

Qin javaslata szerint ezt kellene használni a fizika tanulmányozásához, felhagyva a folyamatos téridő kergetésével, ami a meghaladott, Newtoni megközelítést jellemzi: 

"Ha a folyamatos téridőt differenciálegyenleteken és folyamatos térelméleteken keresztül fejezzük ki problémákba ütközünk, ám ha a fizika törvényei diszkrét téridőre épülnének, sok mai nehézség leküzdhető lenne."

A diszkrét térelmélet lefestette világot Qin a Mátrix című film pixeleihez és adatpontjaihoz hasonlította: "A diszkrét térelméletek alapvetőbbek, mint a jelenlegi fizikai törvényeink a folytonos térben. Valójában az utódainknak a diszkrét térelméletek természetesebbek lesznek, mint a folyamatos téridő törvényei, melyet őseik használtak a 17.-től a 21. századig."

(Forrás: Bigthink Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Egy szimuláció szerint óriási szerencse, hogy Földünk lakható bolygó A tudósok, és egy új szimuláció szerint az elmúlt 4 milliárd év viszontagságai alatt pusztán a véletlennek köszönhető, hogy bolygónk lakható maradt. Az esélyek inkább dolgoztak ellenünk, mint értünk.

Így lépkedhetett a T-rex, tudományos szimuláció egy csirkével A dinoszauruszokról már rengeteg minden kiderült, és a legfőbb ismeret talán éppen az, hogy bármilyen tudás egyik napról a másikra lecserélődhet az ellenkezőjére (lásd. a múlt heti Spinosaurus sztori).

A szimulációs elmélet meghódította a TikTok felhasználóit A TikTok közössége mára órásira duzzadt, se szeri se száma az önmagukban is gigantikus tömegeket jelentő tematikus irányzatoknak. Az elmúlt hetekben a tudományfilozófia világából érkezett látogató a közösségbe, a szimulációs elmélet képében, mely rengeteg TikTok felhasználó fantáziáját megmozgatta.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.