Agyszerkezet

Nem szokatlan, hogy a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztői az emberi agy felépítéséből avagy működéséből merítenek ihletet algoritmusaik vagy az azokat futtató áramkörök megtervezésekor, és most egy projekt még egy lépéssel tovább haladt a biológiai inspiráció útján.

Az angliai Aston University Egyetem sajtóközleménye szerint a tudósaik fizikailag integrálhatják az emberi agy őssejtjeit a mesterséges intelligencia hardverét adó mikrochipekbe.

A tudósok jövőbeni célja az, hogy az MI átlépje a szilícium adta képességeinek határait azáltal, hogy megkapja az emberi agy feldolgozási képességének egy részét.

A projektet Neu-ChiP névre keresztelték és ellentétben a neuromorf vagy az emberi agy által inspirált számítástechnikai megoldásokkal, melyek az MI algoritmusok hatékonyabbá tételére összpontosítanak , a Neu-ChiP célja, hogy erőteljesebbé is tegye őket.

Élő agyszövet kísérletek - és etikai kérdéseik Egy orvos-etikus beszámolója a tudatosságunkban szerepet játszó agyszövetekkel való munka nyitott kérdéseiről.

"Célunk az emberi agy páratlan számítási erejének kiaknázása, hogy drámai módon megnöveljük a számítógépek összetett problémák megoldására való képességét. Úgy gondoljuk, hogy ez a projekt képes áttörni a feldolgozási teljesítmény és az energiafogyasztás jelenlegi korlátait, hogy paradigmaváltást idézzen elő a gépi tanulási technológiában" - mondta el David Saad, az Aston Egyetem matematikusa.

Az emberi agy által inspirált MI általában mesterséges neuronokra vagy a szintén az agyból merített ötletek alapján kialakított áramkörökre támaszkodik, egy élő biológiai sejt felhasználása ezzel ellentétben megspórolhatja ezeknek a mérnöki jellegű problémáknak egy részét.

A laborban növesztett emberi agyszövet talán öntudatánál van, és szenved A Petri-csésze a tudományos laboratóriumok bölcsője, világszerte ott van az alapkészletben, benne a legkülönfélébb dolgok, általában baktérium- vagy vírustörzsek, különféle állati eredetű szövetek, melyek ismét csak általában: növekednek. Néha ezek emberi szövetek. Az is megesik, hogy emberi agyszövet növöget benne.

"A Neu-ChiP-ben nem csupán egy rendkívül összetett részekből - emberi idegsejtekből - álló rendszert fogunk modellezni, de megpróbálunk messze túllépni ezen is. Célunk, hogy a létrejövő neurális rendszert olyan állapotba hozzuk, melyben képes lesz nem triviális számítások elvégzésére is” - írta Rémi Monasson, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont kutatási igazgatója, a Neu-ChiP együttműködés munkatársa sajtóközleményében."

(Forrás: Eurekalert Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Krónikus betegségeket gyógyíthatnak a világ első mesterséges neuronjai Tudósok által nemrég előállított mesterséges neuronok ugyanúgy viselkednek, mint a valódiak. Az eredmény óriási hatással lesz a gyógyításban.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.

Felfedeztek egy anyagot, amivel az emberi agy összeköthető a gépekkel A Pedot nevű konjugált polimert eddig antisztatikus védőrétegként használták, de most kiderült, hogy akár implantátumok beültetésében vagy az energiatárolásban is fontos szerepe lehet.