Akadályok és áttörések sorozata volt Karikó Katalin karrierje, ami a Nobel-díjig vezette

2023 / 10 / 12 / Bobák Zsófia
Akadályok és áttörések sorozata volt Karikó Katalin karrierje, ami a Nobel-díjig vezette
Kisújszálláson nőtt fel, az Egyesült Államokban fejlesztette ki az mRNS-alapú terápiát, ami a Nobel-díjat is meghozta neki és kutatótársának, Drew Weissmannak, most pedig a világpremierrel egyidőben Magyarországon is bemutatták önéletrajzi könyvét, az Áttöréseket, amelyben egészen a kezdetektől mesél életéről és karrierjéről.

A szintetikus mRNS-re alapozott terápiákat Karikó Katalin és Drew Weissman nem egyik napról a másikra fejlesztette ki: sok év munkájába telt, hogy a hírvivő RNS-t alkalmazó módszert valóban működőképessé alakítsák és kiküszöböljék a kezdeti problémákat. A Karikó által régóta kutatott szintetikus mRNS az egérkísérletek során súlyos gyulladásos folyamatokat indított be, amit le kellett küzdeni ahhoz, hogy a technológiát terápiás célokra lehessen alkalmazni. Miután létrehozták a nukleozid módosított mRNS-alapú eljárási módot, amelyben lipid nanorészecskékkel burkolják az mRNS-t és ami már gyulladás generálása nélkül működik a testben, már lehetett tudni, hogy egy olcsón előállítható és széles körben alkalmazható, valamint sok betegség esetében igénybe vehető technológia van a kutatók kezében, de arra az áttörésre, amely a forradalminak tekinthető metódussal kapcsolatban várható volt, sokáig nem került sor.

Az mRNS-alapú terápiák sorsa csak egyike a Karikó Katalin munkáját jellemző mintázatoknak, amelyek a kutatót kísérték karrierje alatt: a hosszas munkaórák, a nehézségek, az eredményeket nem értékelő intézetek mellett azok az emberek, akik meglátták a lehetőséget a kutatásokban és a végén a sikeres kísérletek is szervesen hozzátartoznak a történethez. Ezt a történetet a kutatóbiológus az Áttörések című életrajzi könyvében írta le részletesen, amelyben a szakmai részletek mellett főként a személyes élmények játsszák a főszerepet, a kisújszállási kezdetektől indulva az Egyesült Államokba való költözésen át az elismerésekig, amelyekben az elmúlt években részesült Karikó. Ahogy a kutató könyvében írja: a legfontosabb tanulság, amit a nehézségekből levonhat az ember, az, hogy soha nem szabad feladni, hiszen a negatív reakciók is motivációt jelenthetnek és a munka és kutatások hatása előbb-utóbb kézzelfoghatóvá válik akkor is, ha eleinte nem születnek látható eredmények.

Karikó a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett hivatalos könyvbemutatón, amelyen Horvát Jánossal beszélgetett, sok olyan részletet idézett fel, ami fontos mozzanatot jelentett a kutatói fejlődése során és ezek között a pozitívumok, például az inspiráló tanárok és az iskolákban tapasztalt őszinte, motiváló környezet mellett az akadályok is helyet kaptak, amelyeket sikerült átfordítani ösztökélő erővé.

"Koncentrálj arra, amit irányítani tudsz"

- emelte ki a kutató Selye János Életünk és a stress című könyvéből vett idézetet, amire akkor is emlékeztette magát, mikor a gyógyszergyár, amelynek dolgozott, visszavonta a kutatásokhoz szükséges támogatást és új állás után kellett néznie. Ez az esemény vezetett végül az Egyesült Államokba való távozáshoz, a munkához a hírvivő RNS-el, találkozásához Drew Weissmannal a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a koronavírus járvány megfékezésében nagy segítséget nyújtó vakcinák megjelenéséhez, amelyek készítését a Moderna és a Pfizer a módosított mRNS-alapú eljárásra alapozta. A változások tehát jó útra vezettek Karikó esetében, bár ebben jelentős szerepet játszott makacssága és később az mRNS módszer hatékonyságában való hite is.

A fejlesztések természetesen a COVID-19 elleni hatásos oltások fejlesztésével nem érnek véget, hiszen az mRNS-terápiát számos más betegség esetében lehet alkalmazni, köztük a rákos megbetegedések vagy éppen ritka és nehezen kezelhető anyagcsere-rendellenességek gyógyítása során is. A jövőbeli kutatások irányával és a legfontosabb célokkal kapcsolatban Karikó egyelőre nem foglalt egyértelműen állást, mivel nehéz kiemelni egyetlen területet, miközben rengeteg ember vár a gyógyulásukat lehetővé tevő új gyógymódok megjelenésére, de az új felfedezések továbbra is fontosak Karikó számára, bár jelenleg a legtöbb idejét a díjátadók foglalják le.

A kutató az elmúlt időkben eddigi eredményeiért megkapta a nagy presztízsű Breakthrough-díjat (az Áttörés díját) és október 2-án a Nobel-díjat is. És hogy hogyan reagált a telefonhívásra, amelyen bejelentették hajnali fél négykor számára a Nobel-díj elnyerését? Karikó a kezdeti hitetlenkedés után visszaemlékezett, hogy körülbelül tíz évvel ezelőtt bocsátották el a Pennsylvaniai Egyetemről, ami akkor drámai fordulatnak tűnt, de végül ezzel az eredménnyel a történet pozitívan zárult, ahogy Horvát János mondta: "akár egy amerikai mesében".

(Fotó: University of Pennsylvania, Janos Kummer/Getty Images)

Karikó Katalin az mRNS-alapú terápiák működési elvéről és jövőjéről osztott meg részleteket Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman hosszú évek munkájával fejlesztették ki a hatékony hírvivő RNS terápiát, amelyben az mRNS módosított, szintetikus verzióját alkalmazzák. Mi az oka, hogy gyakran negatív a megítélése a vakcinának és lehetséges-e a rák és más betegségek leküzdése a módszerrel? Erről beszélgettünk Karikó Katalinnal a BME és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közös rendezvényének alkalmából.


memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben.
Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Nem mindegy, hogy melyik napszakban sportol az ember, ha sokáig akar élni
Nem mindegy, hogy melyik napszakban sportol az ember, ha sokáig akar élni
Más-más szempontból előnyös, ha reggel, vagy ha délelőtt kezdünk neki az edzésnek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.