Jair Bolsonaro januári hivatalba lépése óta az amazóniai erdőirtás csak fokozódott. A brazil elnök sosem titkolta, hogy a gazdasági fejlődést fontosabbnak tartja a környezetvédelemnél, ennek megfelelően pedig az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területet irtottak ki, mint a korábbi évben. Mindez ráadásul a brazil űrkutatási hivatal, az INPE adataiból derült ki. Ezt a mostani jelentést az elnök nem kommentálta, a korábbit, a júliusit viszont megalapozatlannak nevezte.

Ricardo Salles környezetvédelmi miniszter szerint az erdőirtás oka az illegális bányászat, a fakitermelés és a földterületszerzés. A miniszter november 21-én találkozik az Amazonas-medence kormányzóival, hogy kitalálják, miként lehet az erdők pusztításának véget vetni. Az esőerdő elvesztését ugyanis az emberiség nem engedheti meg magának.

Nem a Föld tüdeje

Az Amazonas-medence felel a bolygón megtermelt oxigén 20 százalékáért, így nem csoda, hogy sokan a Föld tüdejének is nevezik - tévesen. Igaz ugyan, hogy az Amazonasban folyik a szárazföldi fotoszintézis körülbelül 20 százaléka, de az így megtermelt oxigént az őserdő fel is használja, így globális szinten a hozzájárulása a légkör oxigén mennyiségéhez nagyjából semmi.

Mindez persze sajnos nem jelenti, hogy az esőerdő megmaradása csak néhány széplelkű virággyereknek fontos. Ha az Amazonas-medence egyensúlya megborul, azzal mindenki nagyon rosszul fog járni. És sajnos közel járunk ehhez a ponthoz.

Az amazóniai esőerdő jelentősége

Az Amazonas-medence hozzájárulása az ökoszisztémához, hogy rengeteg szén-dioxidot von ki a légkörből, így a National Geographic által megszólaltatott szakértő szerint tüdő helyett inkább hatalmas légkondicionáló berendezéshez hasonlítható. A dél-amerikai esőerdő az egyik legfontosabb eszköz a klímakatasztrófa enyhítésére, a többi trópusi erdővel együtt. Ezen kívül az esőerdő stabilizálja Dél-Amerika esőciklusait, valamint számtalan állatfajnak és bennszülöttnek az otthona. Biodiverzitás szempontjából itt található az egyik leggazdagabb ökoszisztéma.

Erdőtlenül

Már az enyhébb erdőpusztulás is érzékeltetni fogja a hatását a vízkészlet szempontjából, éppen a fent említett esőszabályozás miatt. Első körben a brazil városok, illetve a szomszédos országok városai, valamint éppen azok a gazdaságok lesznek érintettek, akiknek a jelenlegi brazil nagypolitika az erdőirtás engedélyezésével kedvezni kíván. A további erdőterület elvesztése azonban akár Afrika vízgazdálkodására is kihatással lehet.

A legnagyobb probléma, hogy néhány tudós szerint az Amazonas-medence már így is közeledik egy olyan ponthoz, ahonnan nem lehet visszafordulni. Amennyiben az esőerdőt az emberi szervezethez hasonlítjuk, úgy ez utóbbi is kompenzál egy ideig egy megbetegedés idején, ám ha csak fokozzuk rajta a nyomást, nem hagyjuk regenerálódni, akkor egy idő után feladja.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az esőerdő átalakulna erdős szavannává, ami rengeteg további fa pusztulásához vezetne. Ezek a fák életük folyamán szén-dioxidot vontak ki a légkörből, amely pusztulásuk esetén egyszerre, nagy mennyiségben kerülne vissza oda. Mindez fokozná a felmelegedést, ami pedig az amazóniai esőerdő maradékának az elsivatagosodását. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a globális esőszabályozásban mindez milyen katasztrofális, kiszámíthatatlan következményekkel járna.

(Fotó: Pixabay)