Maga az ötlet nem újdonság, hiszen az ammónia üzemanyagként való hasznosítására már eddig is szép számmal születtek elképzelések. Kaliforniában például a dízelgenerátorokat váltanák ki ezzel a megoldással, Japánban ammóniával működő hajókat fejlesztenek, de a hidrogén és nitrogén vegyülete a mezőgazdasági járművek üzemeltetésében és a szárazföldi szállítmányozásban is komoly szerepet kaphat a jövőben. Személygépkocsik esetében ugyanakkor eddig még senki sem kísérletezett ilyen megoldással.

Ez nem véletlen, hiszen ahogy azt Csuj Hung-Csung, a GAC kutatási és fejlesztési részlegének vezetője is elmondta, az ammónia legnagyobb hátránya, hogy lassan ég, így a hatásfoka jóval alacsonyabb, mint a benziné. Ezt a problémát ugyanakkor állítása szerint a cég kutatóinak mostanra sikerült áthidalniuk, így pedig sikerült kifejleszteniük egy kifejezetten személyautókba szánt, kétliteres motort, amely 120 wattos, vagyis nagyjából 161 lóerős teljesítménnyel rendelkezik - írja a hírről beszámoló Bloomberg. A GAC Motor szerint az általuk fejlesztett motor mintegy 90 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a hagyományos belső égésű motorok, igaz, ez nyilvánvalóan csak a közvetlen kibocsátási értékekre vonatkozik.

Ahogy arra a hajózás kizöldítését a zászlajára tűző Getting Zero Coalition felhívja a figyelmet, bár az ammónia nem tartalmaz szenet, így pedig az elégetése sem jár szén-dioxid-kibocsátással, fenntarthatónak ezt a megoldást csak akkor nevezhetnénk, ha a gyártás során sem kerülne szén-dioxid a levegőbe. Ez viszont jelenleg egyáltalán nem így van: bár törekvések már vannak rá, hogy más szektorokhoz hasonlóan az iparnak ezt a szegmensét is kizöldítsék, ennek az útnak még csak az elején járunk. 2010-es adatok szerint az ammóniagyártás évente mintegy 450 millió tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe, ami a globális kibocsátás 1%-ának feleltethető meg.

A Motortrend erről szóló cikke ehhez még hozzáteszi, hogy bár az ammónia elégetésével szén-dioxid ugyan nem kerül a légkörbe, de a vegyület lassú égése miatt az már annál inkább elképzelhető, hogy a levegőbe nagyobb mennyiségű nitrogén kerül, amelyből az atmoszférában ammónia valamint ózon keletkezik, ez pedig jelentősen hozzájárulhat a savas esők kialakulásához valamint általánosságban is rontja a légminőséget. A lap azt is megjegyzi, hogy az ammónia használata eddig jellemzően olyan iparágakban merült fel, ahol már komoly tapasztalatot gyűjttöttek össze a mérgező anyagok kezelésével kapcsolatban, így az ammónia használata feltehetőleg nem okozna problémát, a személyautók esetében viszont nehéz elképzelni, hogy ez hogyan valósulhatna meg a gyakorlatban.

(Borítókép: GAC Motor)