Annál is rémesebb következményekkel járna egy atomháború, mint amit eddig gondoltak

2021 / 10 / 14 / Felkai Ádám
Annál is rémesebb következményekkel járna egy atomháború, mint amit eddig gondoltak
Eddig sem hitte senki, hogy egy nukleáris holokauszt csupa móka és mulatság lenne, de az új számítások szerint még rémesebb végkimenetellel járna az egész, mint eddig hittük. Méghozzá globális szinten.

A nukleáris robbanások következményei keveredve a rengeteg porral több hatással is járnának globális szinten. Az egyik ilyen a Földet elérő, káros ultraibolya sugárzás (röviden UV-sugárzás) mennyiségének növekedése, amely nem csak további – a háború halálos áldozatain felül értendő – emberi életeket követelne, de még ráadásul a mezőgazdasági rendszereinket, így az élelmezésünket is veszélybe sodorná. Az UV-sugárzás mértékét összességében ugyanis két tényező határozná meg ebben az esetben: az egyik a robbanások miatt egyre vékonyodó ózonréteg, a másik a háború nyomán támadt masszív füstmennyiség, amely épp a káros UV-sugárzástól védene minket.

Arra már a nyolcvanas években rájöttek a kutatók, hogy egy atomháború után a füst lehűtené a bolygót, innen is ered a „nukleáris tél” kifejezés. Ugyanakkor azt is kiszámították, hogy az atomrobbanás során felszabaduló nitrogén-oxidok bizonyos kémiai reakciók során elpusztítanák az ózonréteget. Az ezt követő kutatások pedig tovább árnyalták a képet azzal, hogy a füst maga is hozzájárulna az ózonveszteséghez, mivel felmelegítené a sztratoszférát, amely miatt nehezebben zajlanának le a szükséges fotokémiai reakciók.

A mostani, új tanulmányban a szerzők először vették figyelembe a felsorolt hatások egyidejű kombinációját: az ózonréteg pusztulását, a füst védő szerepét az UV-sugárzástól, valamint a sztratoszféra melegedéséből eredő csökkent fotokémiai reakciókat, végül pedig az egész végkimenetelét. A kutatáshoz a The National Center for Atmospheric Research (NCAR) négy számítógépes modelljét kombinálták, melyek a globális klímát, az atmoszféra magasabb szintjeit szimulálják, de akár a füstrészecskéket is számításba veszik. A modellezéshez pedig két forgatókönyvet vettek alapul:

Az első esetben helyi szinten tör ki egy háború India és Pakisztán közt, mely során 5 megatonna füst kerül a légkörbe. A másik változat egy globális atomháborút vizionál Oroszország és Amerika közt, amely során 150 megatonna füst termelődik.

Egy globális háború esetén ez a rettenetes mennyiségű füst eleinte valóban lehűtené a felszíni hőmérsékletet, mivel függönyként takarná el a Napot, és ezzel megvédene minket az UV-sugárzástól, miközben pusztítaná az ózonréteget. Az igazi probléma épp ezért pár év múlva jelentkezne, amikor a füst elkezdene oszlani: ekkor ugyanis az UV-sugárzás úgy érné a Földet, hogy már nincs, illetve alig maradt valami az ózonrétegből – 15 éves periódussal számolva az ózonréteg akár 75 százaléka is elpusztulhatna. Mindez azzal is járna, hogy hiába adaptálódtak az élőlények a nukleáris tél körülményeihez, mivel hirtelen elérkezne a felmelegedés az elviselhetetlen UV-sugárzással együtt. Ez a körülmény a túlélők esetén különböző bőrrákos megbetegedéseket, látási problémákat, immunzavart okozna. De mindez kihatna a szárazföldi és a vízi élővilágokra, és természetesen a mezőgazdaságra is (már ami abból egyáltalán megmaradt a háborút követően).

Egy regionális háború esetén ezzel ellentétben az UV-sugárzás szinte egyből növekedni kezdene, mivel az jóval kevesebb füsttel jár, viszont 12 éves távlatban ez is az ózonréteg negyedének a pusztulásával járna globálisan.

(Címlap- és borítókép: Pixabay)

További cikkek a témában:

A Cár-bomba semmi ehhez képest: a fegyver, amely kiirthatta volna az életet a Földön Nem ez a legnagyobb vagy a legerősebb nukleáris fegyver, ám a kobaltbomba mégis kiirthatta volna az életet a bolygón. Ám ha ilyen veszélyes, miért éppen az atomfegyverek ellen felszólaló Szilárd Leó hozakodott elő ennek a „Végítélet-gépnek” az ötletével? És tényleg nem gyártott soha senki ilyen bombát?

Oroszország legújabb fegyvere radioaktív szökőárral teszi lakhatatlanná a part menti városokat A Poseidon 2M39 torpedó a CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint nagyon is valódi, és már aktívan tesztelik az északi sarkkörön.

Ezért félt még Adolf Hitler is az atombombától Fel lehet-e perzselni egy atombombával a Föld légkörét? - ez a kérdés foglalkoztatta a Manhattan Project tudósait az első kísérleti robbantás előtt.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Kifordult magából a Föld – már nem átvitt értelemben, hanem szó szerint: egy kéregtábla teljesen átfordult Granada közelében.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.