A NASA és az ESA az úgynevezett kinetikus becsapódásra alapozott bolygóvédelmi technikát teszteli hamarosan: a DART (Double Asteroid Redirection Test, Dupla Aszteroidaeltérítő Teszt) küldetés során a NASA szondája egyenesen nekirepül a kettős kisbolygórendszer kisebbik tagjának, hogy ezáltal egészen kis mértékben kimozdítsa addigi keringési pályájáról. A hatásokat az Európai Űrügynökség Hera űreszköze méri majd fel a helyszínen, így a földi és űrbeli teleszkópok felvételeinél pontosabb és közelibb megfigyelésekre is lehetőség nyílik.
A célpontok, a Didymos nevű nagyobb (780 méter átmérőjű) és a körülötte holdként keringő kisebb aszteroida, a Dimorphos (160 méter átmérőjű), a Földtől tisztes távolságban, 11 millió kilométerre lesznek az ütközés idején, vagyis a megfigyeléshez messzire kell jutnia a Herának és az általa szállított kis cubesatoknak, amelyek a méréseket végzik, ezért az ESA már az űreszközök előkészítésén dolgozik, hogy 2024 októberében útjára tudják bocsátani őket. Az űrügynökségek a program tavaly novemberi indításakor (ekkor startolt a DART) hangsúlyozták, hogy a Földtől való messzeség és a kisbolygóknak a Földet eleve elkerülő keringési pályája miatt a kísérlet nem jár a bolygóra és lakóira nézve semmilyen kockázattal, a Dimorphos és Didymos nem tartoznak (és a misszió után sem tartoznak majd) a Föld felé közeledő és potenciális veszélyt jelentő objektumok közé, amelyek elhárítását a jövőben szükség esetén hasonló módszerrel végezhetik.
A DART misszió csupán egy teszt, aminek a következményei olyan enyhék lesznek, hogy a kisbolygó mozgását alig érintik: a tervek szerint a 6,6 km/s-os sebességgel becsapódó szonda az aszteroidának a Didymos körüli 11,9 órás keringési idejét mindössze 10 perccel rövidíti le. A program azonban mégis mérföldkövet jelenthet a bolygóvédelmi akciók sorában, mivel ez az első élesben zajló próbája ennek a típusú technikának, aminek alkalmazására nem zárható ki, hogy egyszer még szükség lesz. Még ha a Dimorphos egészen aprónak tűnik is a néhány tíz méteres átmérőjével, de már egy ekkora aszteroida is potenciális fenyegetést jelentene, amennyiben a Föld felé venné az útját: hivatalosan a 140 méter átmérőjű és afeletti méretű kisbolygókat sorolják az emberiségre veszélyes, nagyobb pusztítást okozni képes aszteroidák közé.
A DART akciójának sikere és hatásainak felmérése nem csak izgalmas, hanem hasznos információkat tartogat a kinetikus becsapódási módszerrel kapcsolatban és hamarosan ki is derül, hogy valóban a tervek szerint működik-e a technika: a szonda szeptember 26-án éri el az aszteroida kettőst és ütközik a Dimorphosszal. A Hera és a cubesatok ugyan jóval később tudják csak megfigyelni a keletkező krátert és adatokat gyűjteni az aszteroida összetételéről és egyéb jellemzőiről, de az eseményeket a földi obszervatóriumokból is nyomon követik a világ különböző pontjain a szakemberek. Emellett a szondával utazó cubesat a becsapódás előtt tíz nappal leválik a DART-ról és felvételeket készít az ütközésről. A DART a feladat teljesítése közben megsemmisül.
A becsapódásra a tervek szerint egészen pontosan (keleti parti idő szerint) szeptember 26-án este 7 óra 14 perckor kerül sor, ami magyar idő szerint szeptember 27-e éjjel 1 óra 14 percet jelent.
(Fotó: NASA/Johns Hopkins APL, ESA/Science Office)