Az “Our Next Reality: How the AI-powered Metaverse Will Reshape the World” című könyvben a szerzők, Alvin Wang Graylin és Louis Rosenberg azt a kérdést járják körbe, hogy a mesterséges intelligencia (MI), valamint a metaverzum miként alakítja át az emberiség jövőjét – minderről a Big Think közölt cikket, amelynek a tartalmát lentebb mi ismertetjük.

Graylin a HTC China elnöke és a vállalat VR/AR fejlesztéseinek az egyik vezetője, emellett több startup alapítója és számos technológiai vállalat vezetője is volt korábban. Munkássága jelentős újításokat hozott a virtuális és kiterjesztett valóság területén. Louis Rosenberg a Unanimous AI alapítója és vezérigazgatója, aki a Stanford Egyetemen szerzett tudományos fokozatot, és több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és az ember-gép interakció területén. Korábban a NASA Ames Research Center kutatójaként dolgozott, és több mint 300 szabadalom birtokosa.

Graylin és Rosenberg közös érdeklődési területe tehát a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság, amelynek gyümölcse ez a közösen írt könyv. A könyv szerint pedig az MI evolúciója három fázisban zajlik le, méghozzá várhatóan a következő időintervallumokban:

1. fázis: Közvetlen jövő (1-10 év)

A közeljövőben az MI elsősorban az emberi termelékenység és hatékonyság növelésének az eszközeként fog szolgálni. Ebben az időszakban a “proto-metaverzum” egy térbeli számítástechnikai platformként jelenik meg, amely lehetővé teszi, hogy az emberek hatékonyabban tanuljanak, dolgozzanak, valamint a szórakozást is új szintre emeli. A mesterséges intelligencia ebben az időszakban elsősorban a mindennapi életünket támogatja úgy, hogy a rutinfeladatok nyűgét leveszi a vállunkról, miközben minden területen hatékonyabbá tesz minket.

2. fázis: Középtávú jövő (11-50 év)

A mesterséges intelligencia fejlődése révén sok ember megszabadul a megélhetésért végzett munka kényszerétől, és sosem látott tömegek kapnak arra lehetőséget, hogy a művészetek, a kultúra és a tudomány iránt érdeklődjenek. Az MI így mintegy “mecénásként” támogatja az emberi kreativitást és fajunk szellemi törekvéseit. A metaverzum eközben kreatív játszótérré válik, amely végtelen lehetőséget kínál az önkifejezésre, a szabadidő eltöltésére és a kísérletezésekre. Az emberek egyre inkább az MI-re támaszkodnak majd a szenvedélyeik és a hobbijaik kapcsán is, a végeredmény pedig egy, a mostaninál gazdagabb kulturális és tudományos táj szirombontása.

3. fázis: Hosszú távú jövő (50+ év)

Hosszú távon az önálló AGI (általános mesterséges intelligencia) rendszerek egyetlen ASI-vé (mesterséges szuperintelligenciává) olvadnak össze. Ez az ASI olyan bölcsességgel rendelkezik majd, amely messze meghaladja az emberi képességeket, és segít egyesíteni a világ nemzeteit, előmozdítva a globális békét és jólétet. A mesterséges intelligencia felülmúlja az emberi biológiai intelligenciát, és lehetővé tesz a számunkra például olyan célokat is, hogy a Naprendszeren túlra is eljussunk, és az intelligens életet terjesszük a galaxisban.

Ebben a szakaszban a mesterséges intelligencia bizonyos értelemben az emberiség leszármazottjának tekinthető, mivel fajunk kollektív bölcsességét, etikáját és értékeit testesíti meg. A metaverzum platformként szolgál majd arra, hogy az emberek és a mesterséges intelligencia közösen fedezzék fel az univerzumot, akár úgy is, hogy a fizikai testünk a Földön marad.

A fentiek talán túlságosan is optimistán hangzanak egyesek számára, és valóban, mi magunk is írtunk egy ezzel lényegében homlokegyenest ellentétes elméletről, amely szerint az MI talán az a nagy szűrő, amely a civilizációk hanyatlását okozza univerzum-szerte, még mielőtt azok elhagyhatnák a szülőbolygójukat:

Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint Egy új elmélet szerint a Nagy Szűrő egy versenyfutás az mesterséges szuperintelligencia és a bolygóközi utazás és letelepedés között – és ebben a versenyben nem állunk épp túl jól.

Graylin azonban éppen emiatt hangsúlyozza, hogy fontos pozitív példát mutatnunk a jövő mesterséges intelligencia-rendszerei számára, mivel ezek az emberi viselkedés megfigyeléséből tanulják meg az értékeiket és az erkölcseiket.

Graylin szerint a kulcskifejezés itt a “fenntartható összehangolás”, ami azt jelenti, hogy az AGI és így végül az ASI rendszerek működését az emberi értékekkel és etikai normákkal kell összhangba hozni, biztosítva, hogy azok az emberiség javát szolgálják és ne okozzanak kárt. Ehhez etikai irányelvek, átláthatóság, rendszeres ellenőrzés és biztonsági intézkedések szükségesek, amelyek megakadályozzák a rendszerek rossz célokra történő felhasználását.

Ha viszont sikerrel járunk, akkor ez az evolúció a megvilágosodás egy új, példátlan korszakát hozhatja el, ahol végtelen a termelékenység, határtalan tiszta energia áll a rendelkezésre, és a jelenlegi globális problémák, mint az egyenlőtlenség, a háborúk és a klímaváltozás, mind a múlt halványuló rosszemlékei. Ez az átalakulás példátlan előrelépéseket kínálhat az emberi megértés és képességek terén is.

Mindez rendkívül szép jövőkép, és kicsit csábító, hogy akár higgyünk is benne.

(A cikkhez használt képet a DALL-E generálta)