Az AI-ban ott a potenciál, hogy úgy alakítsa át a teljes világunkat, mint azt egyetlen találmány sem tette az emberiség történelmében, aminek oka, hogy eszközhasználó lények vagyunk, és kifejlesztettük a végső, idővel akár öntudatra is ébredő eszközt – a mesterséges intelligenciát. És ez olyan valami, amiről senkinek nincs tapasztalata, nem tudjuk, hogy adott esetben egy minket túlszárnyaló általános mesterséges intelligencia vagy egy “gépisten”, tehát egy mesterséges szuperintelligencia, miként “működik”, mik lesznek a céljai, hogyan viszonyul majd hozzánk.

A “gépisten” hamarabb érkezhet a vártnál Azt már megszokhattuk, hogy az emberivel megegyező mesterséges intelligencia érkezése a vélemények szerint egyre hamarabb várható. Most egy szakember viszont arról beszélt, hogy a szingularitás ezen, akár 2027-re már várható elérését követően a miénket meghaladó szuperintelligencia is nagyon gyorsan itt lesz a nyakunkon.

Az AI már most is belepiszkált a világunkba, pedig a jelenlegi változatok még a fejlesztőik szerint is gyerekcipőben járnak – az OpenAI feje, Sam Altman például úgy gondolja, hogy a ChatGPT 4 elég gyenge ahhoz képest, amint cég jelenleg dolgozik. Persze az AI-fejlesztés üzlet, amely marketingpilléreken nyugszik, így a tech-szektorból ismerős, és néha túlfokozott hájp sem ismeretlen jelenség errefelé. Viszont látjuk azokat a bakugrásokat is, ahogy a technológia a szemünk előtt fejlődik.

A valóság vége? – Az OpenAI videógenerátora szövegből generál mozgóképet hihetetlen valósághűen A ChatGPT mögött álló cég következő nagy dobása a Sora – a videógenerátor szöveges parancsokból generál élethű videókat. Ezzel véget érhet a generált videók inkább abszurd eredményeket hozó csecsemőkora, és beléphetünk az élethű és fiktív álrealitás korába. A Sora azonban ugródeszka is, amely elvezethet az emberivel egyenértékű általános mesterséges intelligenciához.

Ha pedig egy kicsit lelassítunk, és megpróbálunk visszatekinteni az eddig megtett útra, valamint arra, hogy mi vár még ránk, akkor láthatjuk, hogy a jövő valószínűleg nem fog a Terminátor filmek világára hajazni, ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy az AI épp olyan radikális változást hoz majd, mint az említett, a nyolcvanas-kilencvenes évek vérmocskos filmopuszaiban – csak éppen másképp.

A lenti videó ennek megfelelően egy gondolati játék, amit az különböztet meg leginkább a régi idők sci-fi műveinek fikciójától, hogy egyrészt a múltból indul ki, másrészt a jövő sem vész az idő messzi ködébe, csak egy fél évtizedet ugrik előre, annyit tehát, amikorra az AGI legkorábbi érkezését teszik.

A narratíva tehát 2010-től indul és 2030-ig tart (illetve a konzekvenciák kapcsán értelemszerűen felvillan a távolabbi jövő is) – ezen időszak alatt pedig AI evolúciója szakaszosan bontakozik ki, miközben teljesen átalakítja az emberi társadalmat és a megélhetést. Kezdetben a mesterséges intelligencia kiváltja monoton, irodai munkákat, és a példaként szereplő Jimet így kreatív(abb) pályára kényszeríti, ami végső soron nem egy rossz fejlemény. Ez tehát a múlt, Jim a jelenben pedig már egy reklámcégnél dolgozik.

Ahogy fejlődik azonban az AI, elkezdi kiszorítani a speciálisabb szakmákat is – ez a jelen, tehát a ChatGPT korszaka – hogy így fogalmazzunk. Jim egyelőre nem aggódik, mivel a mesterséges intelligencia által generált tartalom önmagában még messze nem áll meg a saját lábán – habár képes a program reklámszövegeket generálni, azon még érződik, hogy valami nincs vele rendben, hogy ez nem emberi alkotás.

A fejlődés utolsó szakasz pedig tehát a közeljövő – az AGI, vagyis az emberi képességekkel legalább egy szinten álló általános mesterséges intelligencia korszaka. Ennek megjelenése hihetetlen mértékű állásvesztést okoz a legkülönbözőbb szektorokban, így a kormányok nem tudnak mit tenni, bevezetik az egyetemes alapjövedelmet (ezt egyébként Sam Altman is szorgalmazta már több megszólalásában is).

Vagyis megtörtént a régi közhely – a South Parkkal szólva elvették a munkánkat, na de hogyan tovább? Az AI lényegében minden munkaterületet leuralt: ha ez az evolúció az ipari forradalomtól indult, akkor ezen fejlődés lényege, hogy az emberi munkát fokozatosan a gépek váltották fel – a csúcspontot így az AGI jelenti, amely immár teljesen kiváltja az emberi intelligenciát és a kreativitást is.

Mi viszont kapjuk a kormánytól a kis csekkünket, így ránk köszönt egyfajta utópisztikus kor. A videó szerint azonban az emberiség a hedonizmus csapdájába esik – létezésünk elveszti az értelmét, csak az élvezetek hajszolására szorítkozunk, miközben – ezen nincs mit szépíteni – szép lassan elhülyülünk.

Hová vezet azonban ez a jövő? A videó tehát három forgatókönyvet vázol fel:

Először is fennáll a lehetőség a folyamatos társadalmi hanyatlásra: az emberek beletörődnek az apátiába az állásvesztés és a mesterséges intelligencia mindent elsöprő dominanciája miatt. Ebben a forgatókönyvben az emberek elszakadhatnak minden értelmes tevékenységektől, hogy ezek helyett a végtelen szórakozásban és fogyasztásban merüljenek el – az az út így egy célját vesztett társadalomhoz vezethet, ahol az emberek teljesen átadják a hatalmat az AI-vezérelt rendszereknek.

Ez nincs benne a videóban, de ha ehhez hozzávesszük azokat a jelenlegi tényezőket is, hogy a fejlett társadalmakban folyamatosan esik vissza a születésszám, amit esetleg felpörgethet egy ilyen esemény – hiszen a végtelen élvezetek korában ki vállalna gyereket – úgy ez elvezethet az emberiség néma kihalásához, vagyis ez a forgatókönyv az emberiség puha és selymes halottas ágya lehet, mint mondjuk a Wall-E című filmben a wellness űrállomás.

A második forgatókönyv szerint az emberiség fellázad az AI dominanciája ellen. Ahogy egyre szélesebb körben terjed a munkahelyek elvesztése, és az emberek szembesülnek a társadalomban betöltött szerepük visszaszorulásával, úgy fokozódhat robbanáspontig az új technológia iránti elégedetlenség. Ez a lázadás különféle formákban nyilvánulhat meg, az ellenállási mozgalmaktól az emberek és a mesterséges intelligencia entitások közötti nyílt konfliktusokig, ami természetesen jelentős kockázatot jelent a társadalmi stabilitásra nézve. Ez tehát a fikciós irodalomban és művekben széles körben elterjedt, háborús forgatókönyv.

Végül lehetőség van az irányítás fenntartására az emberi termelékenység helyreállításának a látszatán keresztül. Talán ez az eddigiek közül a legérdekesebb forgatókönyv, mivel ez szerepelt eddig a legkevésbé a fikciós irodalomban, és így nem annyira ismert. Ebben a megközelítésben a mesterséges intelligencia felismeri annak fontosságát, hogy az emberek produktívak maradjanak, mind a saját jólétük, mind pedig a társadalmi rend megőrzése érdekében. Ezért aztán az AI újra bevezeti az egyszerűbb feladatokat, amelyeket az emberek a mesterséges intelligencia irányítása alatt elvégezhetnek, például a korábbi korszakok, mint például az elektrotechnika vagy az élelmiszergyártás feladatait. Az AI ezt akár úgy is elérheti, hogy szándékosan kisebb hibákat szimulál, amiket az emberek képesek elhárítani, így a létezésük (látszólag) ismét célt nyert.

Ez persze egy gondosan fenntartott színjáték lenne, amivel az AI kényes egyensúlyt teremtene az emberi autonómia és az AI uralma között. Ezzel pedig mindenki nyerne: míg az emberek egy produktív társadalom aktív résztvevőinek tekinthetik magukat, a mesterséges intelligencia által biztosított mögöttes (és tényleges) irányítás szavatolja a hatékonyságot és a stabilitást. Ez a stratégia így aztán lehetővé tenné az emberek és a mesterséges intelligencia együttélését egy strukturált keretben, ami egyfajta szimbiotikus kapcsolatra emlékeztet. Ez tehát a színjáték forgatókönyve.

Természetesen bármennyire is érdekesek a fentihez hasonló gondolatkísérletek, azt végső soron nem tudjuk, mennyire aktuálisak – elérhető-e az AGI vagy a mesterséges szuperintelligencia egyáltalán? Ezek olyan kérdések, melyekre a terület szakértői sem tudnak biztos válaszokat adni. Arról pedig nem is szólva, hogy amint az fentebb már előkerült, végső soron olyan entitásokról beszélünk, amelyekről semmi tapasztalatunk sincs, és csak rissz-rossz metaforákat tudunk tákolni (pl.: az ASI egy nagyon okos és bölcs ember tudata) az eddigi ismereteink alapján. A jövőt pedig ezek alapján képzeljük el, pedig ahogy az már számtalanszor kiderült: a jövő sokkal meglepőbb lehet, mint bármi, amit a fantáziánk szül.

(A cikkhez használt képet a DALL-E generálta)