Az amerikai vaskupola “antihiperszonikus” lesz

2025 / 02 / 19 / Felkai Ádám
Az amerikai vaskupola “antihiperszonikus” lesz
Az Ursa Major, egy magántulajdonú rakétahajtóműgyártó vállalat, felgyorsítja a Draper hajtómű fejlesztését, amelyet a következő generációs rakétavédelmi rendszerekhez terveztek. Ez a csúcstechnológiás meghajtórendszer kiemelt szerepet fog játszani a modern katonai védelemben.

A vállalat szoros együttműködésben dolgozik amerikai védelmi ügynökségekkel és hadiipari vállalatokkal, hogy ezt a fejlett technológiát különböző katonai alkalmazásokba integrálják – többek között az izraeli Vaskupolához hasonló rakétavédelmi rendszerekbe. Minderről az Interesting Engineering számolt be.

A Draper nem kriogén kerozin-peroxid üzemanyaga lehetővé teszi a könnyű telepítést, miközben alkalmas rakéták meghajtására mind az űrben, mind a légkörben. Mivel az üzemanyag szobahőmérsékleten is folyékony marad, nincs szükség bonyolult kriogén hűtőrendszerekre, amelyek a hagyományos folyékony hajtóanyagok esetében elengedhetetlenek. Ez nemcsak leegyszerűsíti a tárolást és a kezelést, hanem gyorsabb reakcióidőt is lehetővé tesz a hadműveletek során. Mindez különösen alkalmassá teszi ezt az eszközt mind a légköri, mind az űrbéli hadműveletek számára, ami mostanra fontos tényező a korszerű rakétavédelmi stratégiákban.

Az Ursa Major 2023-ban kötött szerződést az amerikai légierővel a Draper és az Arroway hajtóművek fejlesztésére. A vállalat alapítója és vezérigazgatója, Joe Laurienti akkor így nyilatkozott:

“A Draper lesz az amerikai antihiperszonikus képességek alapja. Az igény szerinti indítás és a megnövelt manőverezhetőség ideális hiperszonikus elfogóvá teszi, emellett lehetővé teszi, hogy valósághűbben szimulálja a hiperszonikus fenyegetéseket.”

A Colorado állambeli Berthoudban sikeresen elvégzett földi tesztgyújtásokat követően az Ursa Major most a repülési tesztekre készül. A vállalat szerint a Draper egy kritikus hiányosságot pótolhat az amerikai hadsereg fegyverarzenáljában, mivel egyaránt alkalmazható elfogó rakétaként és célpontszimulációs platformként a hiperszonikus fenyegetések ellen. Januárban Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke végrehajtási utasítást adott ki egy „Amerikai Vaskupola” létrehozására, amelynek célja a ballisztikus, hiperszonikus és fejlett robotrepülőgépek elleni védelem. A tervezett rendszer a beérkező fenyegetések semlegesítésére azok gyorsítási fázisában avatkozna be, amihez azonban a legkorszerűbb meghajtási technológiára van szükség.

A legtöbb jelenlegi rakétavédelmi rendszer szilárd hajtóanyagú rakétamotorokat alkalmaz, mivel ezek könnyen tárolhatók és gyorsan bevethetők. Ezek a hajtóművek azonban nem rendelkeznek a folyékony hajtóanyagú motorok teljesítményével és manőverezhetőségével. Mint azt fentebb részletesen is kifejtettük, a Draper kerozin-peroxid üzemanyaga azonban szobahőmérsékleten is folyékony marad, így nincs szükség bonyolult kriogén hűtőrendszerekre, miközben kiváló tolóerőt és irányíthatóságot biztosít.

Irány a Mars a NASA pulzusos plazma rakétájával! Az oda-vissza út a Marsra jelenleg két évig tart – a pulzusos plazma rakétával mindez 7 hónapra olvad. A rakéta bizonyos szempontból a Starshipet is lepipálná.

A Draper körülbelül 18 kilonewton tolóerőt képes kifejteni, amivel egyaránt alkalmas légköri és űrbéli műveletekre. Ha a közelgő repülési tesztek sikerrel zárulnak, az Ursa Major számára a következő nagy kihívás a gyártási kapacitás növelése lesz, hogy kielégítse az amerikai védelmi programok igényeit.

(Kép: a Draper hajtómű/Ursa Major)


Fantasztikus világok rejlenek az emberi testben, amelyek igazi szupraorganizmussá tesznek minket
Fantasztikus világok rejlenek az emberi testben, amelyek igazi szupraorganizmussá tesznek minket
A kutatók szerint az emberi test valójában annál is komplexebb, mint amilyennek korábban gondolták - a sejtjei szoros együttműködésben működnek a mikrobiális sejtekkel, egy elválaszthatatlan egységet alkotva.
Van jövője az iskoláknak a mesterséges intelligencia korában? - egy rektor és két chatbot is megosztotta véleményét
Van jövője az iskoláknak a mesterséges intelligencia korában? - egy rektor és két chatbot is megosztotta véleményét
A kérdésről Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, és két mesterséges intelligencia chatbot is kifejtette véleményét.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.