Az elmúlt napokban kiújult konfliktusban a Gázai övezetből kilőtt rakéták Tel-Aviv külvárosát is elérték, és ebben a támadásban többen megsérültek, illetve komoly anyagi kár is keletkezett. Közben Izrael is folytatta a Gázai övezetben található célpontok támadását. A cikk írásának pillanatáig a palesztin hatóságok szerint az izraeli bombázásoknak 69-en estek áldozatul, akik közül 16 kiskorú volt. Izraelben pedig 6 civil és 1 katona vesztette az életét a rakétatámadások miatt. Izrael a konfliktus kitörése óta 600 célpont ellen indított támadást, míg a Hamász és az Iszlám Dzsihád eddig összesen 1600 rakétát lőttek ki, de az izraeli hírszerzés szerint akadnak még tartalékaik bőven. Az izraeli Vaskupolát pedig éppen ezek ellen fejlesztették ki.

Pajzsot kovácsol Izrael

A Vaskupola teherautóval vontatható, többszörösen bevethető mobil légvédelmi rendszer, melyet az izraeli Rafael Advanced Defense Systems és az Israel Aerospace Industries fejlesztett ki, de mindehhez anyagi és technológiai támogatást az USA is biztosított. Izrael egyébként a Vaskupola hatótávolságát a jelenlegi maximum 70 kilométerről 250 kilométerre tervezi növelni.

Az internet tele van látványos videókkal, melyeken a Vaskupola elhárító rakétái semmisítik meg az Izraelre kilőtt fegyvereket, így a világ talán most láthatja először úgy igazán, hogy mire képes ez a több összetevős védvonal. A Vaskupola azonban jóval korábban, még az évezred elején, 2006-ban fogant, amikor a Hezbollah Libanonból több ezer rakétát lőtt ki az országra. Izrael pedig az ezt követő évben jelentette be az új légvédelmi rendszerét, mellyel polgárait és városait próbálta megóvni. A Vaskupola végső tesztjére 2010 júliusában került sor, akkor a rendszer nem csak elfogta a beérkező rakétákat, de képes volt arra is, hogy felismerje, hogy mely támadóeszköz jelent valós fenyegetést – az üres mezőkre kilőtt rakétákat például a Kupola meg sem próbálta hatástalanítani.

Felépítés

A Vaskupola három alapvető részből épül fel: egy érzékelő és nyomkövető radarból, egy szoftveres rendszerből (battle management and weapon control system/BMC) valamint a rakétakilövő egységekből (missile firing unit/MFU) – a radar az izraeli Elta fejlesztése, míg a szoftver az izraeli mPrest Systems munkája. Az Elta EL/M–2048 aktív fázisvezérelt radarrendszer tehát az egész rendszer szeme, amely meg nem erősített adatok szerint akár 60 kilométeres távolságból is felderíti és követi az elindított rakétákat. A Vaskupola legfontosabb összetevője az a bizonyos BMC számítógépes egység: ez figyeli és osztályozza a fenyegetést, kiszámítja a lövedékek eddigi pályáját, és ez alapján határozza meg a várható becsapódási területet. Mint arról fentebb írtunk, a 2010-es utolsó, sikeres teszt része volt az is, hogy a Kupola képes volt felmérni, hogy a rakéta jelent-e fenyegetést. Ennek oka pedig, hogy az elfogáshoz használt Tamir rakéták elég drágák – 80 000 dollárba kerülnek –, így igen nagy pazarlás minden egyes rakétát kilőni ezekkel, hanem csak azokat semlegesítik, melyek lakott helyeket vagy más stratégiailag fontos területet fenyegetnek. Egyébként hivatalos izraeli források szerint a Vaskupola alapvető felépítése nem változott mióta 2011-be üzembe helyezték, azonban a szoftvert egyre hatékonyabbra fejlesztették az évek múlásával.

Mi történik, ha a rendszer érzékel egy rakétát?

Amint azonosították a veszélyt, onnantól a főszerep már a mobil indítókonténerekbe helyezett Tamir elfogórakétáké. Egy célpontra általában két Tamirt is kilőnek, hogy teljesen biztos legyen a megsemmisítés – a rakétákat a célra a Vaskupola számítógépes rendszere vezeti a mind a célpontot, mind pedig a Tamirt is követő radar segítségével. A Tamir rendkívül jól manőverezik, és képes adaptálódni akár a gyorsan növekvő fenyegetéshez is, mivel akár több célpontot is meg tud egyidejűleg semmisíteni. Erre azért képes a 90 kilogrammos tömegű, 3 méter hosszú és 16 centiméter átmérőjű Tamir, mert kisméretű, közelségi gyújtóval felszerelt repesz-romboló fejjel látták el – vagyis nem kell telibe találnia a célpontot, elég 10 méterre megközelítenie, és a robbanásban a repeszek rongálják meg úgy az ellenséges rakétát, hogy az már nem jelent többé fenyegetést.

Moshe Patel, az izraeli védelmi minisztérium Homa Rakétavédelmi Ügynökségének igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a Vaskupola akár olyan támadásokat is kivéd, melyek egyelőre nincsenek is jelen a harcmezőn, de amik az elkövetkező hónapokban valószínűleg meg fognak jelenni.

Mennyire hatékony?

A hivatalos izraeli álláspont, valamint a Rafael állítása alapján a kupola a kilőtt és fenyegetést jelentő eszközök több mint 90 százalékát képes hatástalanítani. Ezt a számot a szakértők egy része kétségbe vonja, és a hatékonyságot olyan 80 százalékra becslik, különösen mert szerintük a különböző terrorszervezetek, mint például a mostani konfliktusban résztvevő Hamász és az Iszlám Dzsihád is alkalmazkodik a technológiához. Mint az egyik szakértő fogalmaz:

„Egy rakétavédelmi rendszer sem tökéletesen megbízható, különösen nem az a növekvő fenyegetéssel szemben.”

Az is ismert, hogy bár a Rafael álláspontja szerint a rendszer arra is ügyel, hogy a Tamir és az ellenséges rakéta ne lakott terület felett találkozzon, a gyakorlatban sokszor mégsem ez a helyzet, ezért a repeszek, sőt a megrongált föld-föld rakéták is nemegyszer a házakra zuhantak. Ennek ellenére a helyzet nyilván sokkal jobb, mintha ezek az ellenséges lövedékek telibe kapják a célpontjaikat.

Rakéták és ellenrakéták

A rendszer tehát mobil, és elvileg bármilyen időjárási körülmény esetén bevethető marad – mindez azonban nem olcsó védelem. A Vaskupola alapeleme az üteg, amely egy radarból, egy harcálláspontból és három, egyenként 20 rakétát tartalmazó indítóegységből áll: ennek az ára 50 millió dollár, míg a Tamirok – ahogy arról már volt szó – körülbelül 80 000 dollárba kerülnek. Ezzel állnak szemben a Gázából kilőtt barkácsrakéták, melyek időnként 1000 dollárnál is kevesebbet kóstálnak (és ne felejtsük el azt sem, hogy minden egyes rakétát két Tamir fog el). A szakértők becslése szerint egyébként a Hamász és az Iszlám Dzsihád több tízezer rakétával is rendelkezhet, melyek sokszor csak némi robbanószerből és egy fémtokból állnak. Korábban a két terroristacsoport Iránból és más támogatóországokból fogadott szakértőket, akik segítettek ezeket az eszközöket összerakni, de mostanra már a munka javát palesztin szakértők végzik el. Ezek persze durva eszközök, sokszor semmilyen célkövető rendszer sincs rajtuk, de az olcsóságuk és a puszta számuk is hatásos lehet a Vaskupolával szemben. Nem beszélve arról, hogy egyre nő a hatótávolságuk is: a Qassam 3 rakéta hatótávolsága még 16 kilométer volt, de az újabb eszközök már Tel-Avivig is eljutnak, sőt az izraeli hivatalnokok elcsodálkoztak azon, hogy mostanra mennyi palesztin rakéta képes eljutni eddig a városig – nem véletlen próbálják növelni a Vaskupola hatósugarát is, sőt jelenleg a rendszer tengeri alkalmazása is tervbe van véve.

A Vaskupolát egészíti ki az Iron Beam (Vassugár), amely szintén a Rafael fejlesztése, és rövidtávú (7 km-nél kisebb hatótávolságú) eszközöket – rakétákat és lövedékeket – képes hatástalanítani nagyenergiájú lézersugárral. Az ilyen rövidtávú eszközök esetén a Vaskupola ugyanis nem hatásos. Az Iron Beam ezen kívül még legénység nélküli repülők – drónok – ellen is beválik. Nem kizárt, hogy Moshe Patel épp erre az eszközre és a drónokra gondolt, amikor a harcéteren még nem jelenlévő, de várhatóan nagyon hamar megjelenő technológiákról, valamint azok elhárításáról beszélt.

A Vaskupola árnyékában

Mint látható, dollármilliók állnak szemben olcsó és gagyi, de rengeteg rakétával, vagyis az első pillantásra az árháború nem Izraelnek kedvez. Ráadásul ennyi rakétából valamennyi mindenképpen célt fog érni. Ugyanakkor több szakértő is egyetért abban, hogy a Vaskupola rengeteg izraeli számára, különösen az ország déli részén bizonyos mértékig legalább lehetővé tett egy normálisabb életet, amit nem a rakétáktól rettegve kell tölteni. Sőt a rendszer támogatói szerint a Kupolának köszönhető az is, hogy nem kellett izraeli csapatokat beküldeni Gázába, mint az korábban a hasonló konfliktusok esetén történt. (Most egyébként Izrael közölte, hogy kész szárazföldi csapatokat küldeni a Gázai övezetbe.) És függetlenül attól, hogy a rendszer pontosan mennyire hatékony, az teljesen nyilvánvaló, hogy elég hatékony, amire a palesztin terrorszervezetek által indított rakéták becsapódásának igen alacsony száma, valamint az izraeli polgári áldozatok minimalizálása is utal. Ez pedig önmagában megér minden pénzt.

A rendszert azonban Izraelen belül is éri kritika, és egyesek szerint a kormány túlságosan is bízik a Vaskupolában, miközben elhanyagolja az egyéb védművek, például az óvóhelyek építését. Illetve megemlítendő az is, amit az izraeli politológus, Yoav Fromer nyilatkozott még 2014-ben: vagyis, hogy a Vaskupola képes ugyan elhárítani az ismétlődő rakétatámadásokat, de nem fogja megszüntetni azt a viszályt és elégedetlenséget, ami miatt ezekre a rakétatámadásokra egyáltalán sor kerül.

A cikkhez használt források: army technology, honvédelem.hu, indian express, portfolio.hu, The Washington Post, Wikipedia

(Címlapkép/nyitókép: Flickr/Israel Defense Forces)

További cikkek a témában:

Egy amerikai romboló radar nélkül, drónok segítségével találta el a célt – ez még a kínai fegyverrendszerek ellen is jól jöhet Ez azért jelentős dolog, mert a hadihajó jóval a radarjának a hatósugarán túl, passzív szenzorokból érkező információk összegzésének segítségével volt erre képes. Minderre a kínai haditengerészeti fejlesztések jellege miatt is szükség van az amerikaiak szerint.

Oroszország legújabb fegyvere radioaktív szökőárral teszi lakhatatlanná a part menti városokat A Poseidon 2M39 torpedó a CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint nagyon is valódi, és már aktívan tesztelik az északi sarkkörön.

Az egyetlen dedikált űrfegyver, amelyet ki is próbáltak a világűrben Sajnos kevés a publikus információ, de egy fegyverről biztosan tudjuk, hogy felszereltek vele egy űrállomást, és ki is próbálták. Eddig ez az egyetlen ágyú sült el az űrben tudomásunk szerint – erről szól ez a történet.