Az arcfelismerő technológia már a magyar állattartó telepeken is megjelent

2020 / 07 / 13 / Perei Dóra
Az arcfelismerő technológia már a magyar állattartó telepeken is megjelent
A mezőgazdaságnak informatikai megoldásokra is szüksége van ahhoz, hogy fenntartható módon biztosítsa a Föld egyre növekvő népességének élelmiszerellátását. E két, egymástól látszólag igen távol eső szakterület összekapcsolásán dolgozik Alexy Márta, az ELTE IK Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék adjunktusa.

Miért éppen agrárinformatikával kezdett el foglalkozni az ELTE-n?

A Debreceni Egyetemen végeztem agrármérnökként, ott szereztem PhD-fokozatot mezőgazdaság-tudományokból, majd tíz évig dolgoztam a mezőgazdaság versenyszférájában. A feladatom az volt, hogy az EU-pályázatokhoz a nagyüzemi állattartó telepek technológiai állapotát és a tulajdonos igényeit megismerve elkészítsem a tartástechnológia fejlesztéséhez szükséges technológiai árajánlatot, majd sikeres pályázat esetén a megvalósításban is részt vegyek. Ez egy komoly tanulási folyamat volt, a tíz év alatt nemcsak a mezőgazdasági vállalkozásokat, hanem a gondolkodásmódjukat, a problémáikat is megismertem. Mivel elvégeztem közben a Budapesti Corvinus Egyetem mérnök-közgazdász képzését, úgy gondoltam, kipróbálnám magam egy teljesen más területen is. Ezért gazdasági ügyintézőnek jelentkeztem az ELTE Informatikai Karára 2014-ben. Itt kezdetben pályázatok pénzügyi adminisztrációját végeztem, az oktatók és kutatók úgy ismertek meg, mint aki szerződést ír vagy a munkaidő-nyilvántartást készít az elszámolásokhoz. Amikor láttam, hogy milyen szintű tudás birtokában van az Informatikai Kar, azon kezdtem gondolkodni, hogy

hogyan lehetne ezt a K+F+I tudást alkalmazni az élelmiszergazdasági szektorban.

Hazánkban már 2016-ban elkezdődött a Digitális Agrárstratégia kidolgozása, és három év telt el, mire kormányhatározat született belőle. A dékánunk, Horváth Zoltán támogatásával kezdtem el komolyabban foglalkozni ezzel a témával.

Hogyan lehet összekapcsolni ezt a két, egymástól távol álló területet?

Ahogy például az informatikában sem lehet egy kalap alá venni a szoftverfejlesztőket és az adattudósokat, úgy a mezőgazdaság is hatalmas ágazat, amelyben az egyes területek (növénytermesztés, állattenyésztés, szőlészet-borászat, kertészet, akvakultúra) különböző módon és formában működnek. Az agráregyetemen és a sertéstenyésztésről szóló PhD-kutatásom során megismertem ezt a hagyományokra, generációkon át kialakult jó gyakorlatokra épülő, lassan modernizálódó ágazatot. Ettől lényegesen különbözik az informatika, ahol évről évre változnak a trendek, villámgyors a fejlődés, szóval nem egyszerű feladat összekapcsolni a kettőt. A kényszer viszont óriási, mert a mezőgazdaságnak nagy szüksége van olyan informatikai megoldásokra, amelyekkel javítani lehet a termelési eredményeken. Emellé bejöttek olyan tényezők, mint a klímaváltozás, az élelmiszertermelésre alkalmas területek csökkenése, ez utóbbi pedig kihat az állattenyésztésre is, hiszen az döntőrészt a növénytermesztésen alapul. A becslések szerint rövid időn belül kilencmilliárdan leszünk ezen a bolygón, a növekvő fogyasztás pedig komoly elvárásokat támaszt az élelmiszergazdaság számára is. Egy vizsgálat szerint

élelmiszereink átlagosan kétezer-ötszáz kilométert tesznek meg a nagy nemzetközi logisztikai hálózatokban, mire a farmtól eljutnak a fogyasztóig,

ennek költségei és környezetszennyező hatásai egyaránt az élelmiszergazdaságot terhelik. A világ így elkezdett fenntartható megoldásokon gondolkodni, az EU 2019-2024-es prioritásai közé bekerült az úgynevezett Green Deal megállapodás, amely a klímasemleges kontinens megteremtését tűzte ki célul. A területtel foglalkozó kutatók és döntéshozók ebben a helyzetben az információtechnológiát is segítségül hívják abban bízva, hogy egyrészt a már más ágazatokban sikeresen alkalmazott informatikai megoldások bizonyos része az agráriumban is hatékony megoldásokhoz vezethet.

Melyek az agrárinformatika alapkövei?

Az élelmiszertermelésből érkező adatok. Ezeket azonban elemezni és értelmezni kell, az elemzéshez van szükség az adattudós informatikusokra, az értelmezéshez az élelmiszergazdasági szakemberekre. Ez a közös munka első és egyik legfontosabb lépése. Ahogy az egészségügyben vagy a bankszektorban, úgy a mezőgazdaságban is hatalmas mennyiségű adat keletkezik, amelyet korábban (és ez még ma is megfigyelhető) kockás füzetben, legfeljebb Excel-táblázatokban rögzítettek a gazdák. Itt, az Adattudományi Tanszéken éppen azzal foglalkozunk, hogy nagy mennyiségű adatból milyen módszerekkel lehet hasznos tudást kinyerni, amit aztán alkalmazni lehet a termelési hatékonyság növelése érdekében.

Pontosan milyen adatokra kell itt gondolni?

A termelés során felhasznált input-anyagok (például vetőmag, takarmány, műtrágya) közvetlen és/vagy közvetett adatai, a termeléssel közvetlenül és/vagy közvetetten kapcsolatban álló információk. Például egy állattartó telep állatok teljesítményére vonatkozó adatai: napi testsúly-gyarapodás, takarmányértékesítés, elhullás. Az egyedi adatokon alapuló, úgynevezett precíziós mezőgazdaságnak az a lényege, hogy pontosabb, tisztább és átláthatóbb képet ad a termelésre ható tényezőkről, azok színvonaláról. A több adat segítségével (melyek nem átlagadatok) kimutathatók a termelésre ható tényezők között fellépő szinergiák. Egyre több ilyen informatikai termék és szolgáltatás jelenik meg a piacon. A teljesség igénye nélkül például a sertéstelepeken létezik olyan technológia, ami kamerás megfigyeléssel, felülnézetből,

pusztán az állat körvonalai alapján kilencvenhét százalékos pontossággal megállapítja az adott sertés súlyát, így kiválaszthatók a vágósúlyban levő egyedek.

Ilyen, fényképen alapuló súlybecslés a szarvasmarha-ágazatban is létezik, sőt, a kutatók dolgoznak már az „arcfelismerési” technológián is. Ezek a megoldások egyelőre még nem terjedtek el széles körben a gazdatársadalomban, többek között a fentebb említett ágazati sajátosságok miatt.

Ma már nem számít újdonságnak, hogy a szántóföldön dolgozó traktorok munka közben adatot gyűjtenek és felküldik őket a gyártó felhőjébe. A termelők saját állományának adataival való gazdálkodás azonban felveti az adatvédelem, az etikus adatkezelés témakörét. Ez a terület nem csak az informatikusokkal, de a jogász szakértőkkel való közös munkát is jelenti. Úgy gondolom, hogy forradalmi változások előtt állunk, amikor a mezőgazdasági ágazatban stratégiai döntéseket kell meghozni. Mi az Informatikai Karon ezért is kezdeményeztünk párbeszédet és együttműködést a mezőgazdasági, élelmiszeripari, informatikus szakértők, vállalkozások, a szakmapolitikai szereplők és az akadémiai szféra között.

A mezőgazdaságban csak azok az IT-megoldások terjedhetnek el, amelyek a gazdák valós, gyakorlati problémáira adnak választ, az ő oldalukról kell elkezdeni az építkezést.

A kutatásainkban, projektjeinkben olyan partnerekkel dolgozunk együtt, akikkel közös a cél és pilot projekteken keresztül jó gyakorlatokat teremthetünk a mezőgazdasági termelők számára.

Hogyan csapódik le mindez a gyakorlatban?

Épp most végzünk egy kérdőíves felmérést arról, hogy a víziszárnyas szektorban a baromfitartók milyen informatikai eszközöket és alkalmazásokat használnak, hogyan rögzítik a keletkező adatokat, milyen termelési eredménnyel gazdálkodnak. Az eredmények alapján meghatározhatjuk a jövőbeli fejlesztések irányát, amire az informatikai megoldásokat alapozni lehet. Az Informatikai Karon tavaly indult tematikus kiválósági pályázat készítésében Horváth Zoltán dékán rám bízta az agrárinformatikai alprojekt szakmai részének elkészítését. A pályázat megvalósításának második éve kezdődik idén, és a geoinformatikus kollégákkal közösen érdekes projektek valósultak meg. Ennek az alprojektnek Zentai László oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes, a Térképészettudományi Tanszék vezetője a gazdája. Hamar észrevettük, hogy

a térképészetnek és az ahhoz kapcsolódó társtudományoknak nagy jelentőségük van a mezőgazdasági projektekben.

Egy, a Szent István Egyetemmel közösen megfogalmazott projektötletet is közösen valósítunk meg. Az európai informatikai kutatás-fejlesztés és innováció egyik fellegvára, az EIT Digital a néhány hete megrendezett Deephack versenyén először foglalkozott az élelmiszergazdasági területtel. A versenyző csapatoknak informatikai megoldásokat kellett kidolgozniuk különböző problémákra, én magam mentorként vettem részt a versenyen. Nem tudtam elképzelni, hogy mennyire lesz szükség a tudásomra az informatikusok között, de szerencsére a csapatok érdeklődéssel hallgattak, és azt gondolom, tudtam nekik segíteni az élelmiszergazdasági iparág sajátosságainak megismertetésével. Nagy élmény volt, azt hiszem, ilyen rendezvényekre van még nagy szükség a jövőben. A projektötletek, melyek megvalósításán közösen dolgozunk Horváth Tamás adattudós és Tarcsi Ádám IoT-szakértő kollégámmal, egytől egyig a mezőgazdasági gyakorlatból, szakemberekkel való beszélgetésekből érkeznek. Például dolgozunk a hazai hagymatermesztőkkel, akik a keresletet és kínálatot szeretnék valahogy szinkronba hozni, ehhez adatbázisra és okoseszközön megjeleníthető regisztrációs és információs felületre van szükségük. Ebben együttműködő partnerünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is.

Egy másik projektben a méhek hanganalízisével foglalkozunk Várkonyi Dániel kutató kollégával.

Az eredmények iránt gyakorló méhészek érdeklődnek. A szőlőlevelek digitális képi vizsgálatával foglalkozó projekt a helyszínen fog segíteni a szakértőknek gyorsan és nagy pontossággal meghatározni a telepített szőlő fajtáját, eziránt egyébként a Magyar Államkincstár és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is érdeklődik. Ezen egy brazil kollégánk, José Sexias Junior dolgozik, és nagyon ígéretes eredmények mutatkoznak. A személyes kedvencem az a projekt, amelyben a szabadban tartott sertések mozgását RFID-azonosítóval követjük nyomon, a pilot kísérletet néhány nappal ezelőtt kezdtük el egy informatikai KKV-vel közösen.

Ezután mezőgazdasági képzések is lesznek az ELTE-n?

Azt látom, hogy az informatikai, természettudományi és társadalomtudományi alap- és alkalmazott kutatások eredményei jól kiegészíthetik akár a mezőgazdasági, akár az élelmiszeripari kutatásokat, melyek az élelmiszergazdasági fókuszú felsőoktatási intézményekben folynak. Abban hiszek, hogy egy hosszútávú interdiszciplináris együttműködés során mindegyik partner azt a tudást adja bele a közösbe, amiben igazán jó. Ezek személyes kutatói kooperációkon múlnak, melyekkel mindegyik fél nyer. Számomra érdekes tapasztalat és rendkívül jó lehetőség az, hogy részt vehetek a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán elindított szakmérnöki képzés Precíziós állattenyésztés és takarmányozás tantárgyak oktatásában. A képzés során olyan gyakorlati szakemberekkel találkozom, akiktől én is tanulhatok.


Alexy Márta, az ELTE IK Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék adjunktusa

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem oktatóival és kutatóival is nagyon jó szakmai kapcsolatban vagyunk, több digitalizációs projektötletet fogalmaztunk már meg közösen, melyek a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak. Az EIT Digital keretén belül sikeresen pályáztunk informatikai oktatásra az élelmiszeriparban dolgozók meghatározott csoportja számára. Nemrég adtunk be egy szintén élelmiszeripari tárgyú pályázatot, ez elbírálás alatt van. Az Európai Unió Green Deal intézkedéscsomagjának pályázati felhívásai várhatóan idén ősszel jelennek majd meg. Azt gondolom, hogy ez is egy jó lehetőséget adna a mezőgazdasági és élelmiszertudományi kutatást végző intézményekkel való közös munkára.

Örömmel látjuk, hogy egyre több informatikus hallgató érdeklődik az élelmiszergazdaság iránt, szívesen vesznek részt telepgyakorlatokon, gyárlátogatásokon is.

Az idei PREGA konferencián három informatikus kutató és hallgató vehetett részt az Informatikai Karról a Szent István Egyetem által indított Generation Next programnak köszönhetően. Azonban nem győzöm hangsúlyozni, hogy az élelmiszergazdasági szektor szakembereivel való közös gondolkodás nélkül nem jutunk eredményre. Én ebben az ELTE-n egyfajta kommunikációs híd szerepét tudom betölteni, segíteni az együttműködések aprópénzre váltását.

(Forrás, Szerző: ELTE, Fotó: Getty Images Hungary, ELTE)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.