Az égi Futó Csirke másfél milliárd pixeles képeken "szalad"

2023 / 12 / 22 / Bobák Zsófia
Az égi Futó Csirke másfél milliárd pixeles képeken
A látványos csillagköd, ami bizonyos szemszögből egy baromfira is hasonlíthat, 270 fényéven át nyújtózik a Kentaur csillagképben. "Egy valódi csirkének 21 milliárd évbe telne átfutni rajta" - írja az Európai Déli Obszervatórium, amelynek egyik teleszkópjával készítettek rendkívül részletes felvételeket a nebuláról.

A hivatalos nevén IC 2944 és az IC 2948 csillagködökből álló égi formációt gyakran Futó Csirke csillagködnek nevezik, mivel a csillagok és a csillagközi por struktúrája bizonyos szemszögből nézve szárnyast formál, bár nem egyértelmű, hogy melyik a csirke feje és melyik a hátsó része. Általában a madár szemének a formáció egyik fényes csillagát, a Lambda Centaurit tartják és erről a csillagról kapta a terület a másik nevét, a Lambda Centauri csillagködöt is. Éder István, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének egyik alapító tagja a nebula leírásában arra utal, hogy a csirke csőre a Lambda Centauritól jobbra található a képeken, a testet pedig a csillag alatti köd képviseli. Egy lehetséges megoldást a Millennium Astronomy Twitteren megosztott ábrázolása (a harmadik képen) mutat.

Az Európai Déli Obszervatórium teleszkópjával, a VST-vel (VLT Survey Telescope) most a korábbiaknál részletesebb felvételeket sikerült készíteni a nebuláról, amelyet az intenzív sugárzás következtében fénylő hidrogéngáz miatt jelenítenek meg vörösen a publikált képek, de ahogy jól látható, jóval ragyogóbb és sötétebb régiók is találhatóak a ködben. A nebula alapvetően egy csillagbölcső, ahol rengeteg új csillag születik erős ultraibolya sugárzást kibocsátva, egyes részeken azonban az úgynevezett Bok-globulák egészen sűrű gáz-, és porfelhői elnyelik ezt a sugárzást, így a globulák környéke sötétnek látszik a képeken.

A Bok-globulák alapvetően csillagkeletkezési helyszínek, de az ESO leírása szerint az IC 2944-ben lévő Thackeray globulák valószínűleg erodálnak és megsemmisülnek, mielőtt az összeomlásuk után csillagokat tudnának kialakítani.

Az ESO felvételeit a VST teleszkóp OmegaCAM kamerájával készítették el és a mozaikot számos képből fűzték össze, amelyeket más-más filter használatával rögzítettek. Az ehhez hasonló részletes megfigyelésekkel a kutatók a csillagbölcsők működését tudják közelebbről feltérképezni. A Futó Csirke már korábban is felbukkant más teleszkópok képein: az MPG/ESO távcső 2011-ben kapta lencsevégre és a Thackeray globulák a Hubble képein is megjelentek 2002-ben.

(Fotó: ESO, NASA/ESA/STScI/Aura, ESO/VPHAS/CASU)

A régmúlt kozmikus délidő rejtelmeibe nyújt betekintést a Tarantula-csillagköd A James Webb Űrteleszkóp infravörös szemein át látható, milyen lehetett az univerzum tízmilliárd évvel ezelőtt.


“Nincs semmi értelme” – a csillagászokat megdöbbentette a “lehetetlen” csillagpár
“Nincs semmi értelme” – a csillagászokat megdöbbentette a “lehetetlen” csillagpár
A csillagpárok általában egymás ikertestvérei – a most felfedezett páros egyik tagja azonban nem csak fiatalabb, mint a másik, de mágneses is. A szokatlan duó viszont megoldott egy csillagászati rejtélyt.
A NASA készül rá, hogy a Holdra lépő emberek tevékenységét élőben közvetítse
A NASA készül rá, hogy a Holdra lépő emberek tevékenységét élőben közvetítse
Az előkészületek kezdeti fázisában egy lézerkommunikációs megoldást teszteltek, és a segítségével először küldtek 4K videót légi járműről a Nemzetközi Űrállomásra, majd vissza.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.