Az égi Futó Csirke másfél milliárd pixeles képeken "szalad"

2023 / 12 / 22 / Bobák Zsófia
Az égi Futó Csirke másfél milliárd pixeles képeken
A látványos csillagköd, ami bizonyos szemszögből egy baromfira is hasonlíthat, 270 fényéven át nyújtózik a Kentaur csillagképben. "Egy valódi csirkének 21 milliárd évbe telne átfutni rajta" - írja az Európai Déli Obszervatórium, amelynek egyik teleszkópjával készítettek rendkívül részletes felvételeket a nebuláról.

A hivatalos nevén IC 2944 és az IC 2948 csillagködökből álló égi formációt gyakran Futó Csirke csillagködnek nevezik, mivel a csillagok és a csillagközi por struktúrája bizonyos szemszögből nézve szárnyast formál, bár nem egyértelmű, hogy melyik a csirke feje és melyik a hátsó része. Általában a madár szemének a formáció egyik fényes csillagát, a Lambda Centaurit tartják és erről a csillagról kapta a terület a másik nevét, a Lambda Centauri csillagködöt is. Éder István, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének egyik alapító tagja a nebula leírásában arra utal, hogy a csirke csőre a Lambda Centauritól jobbra található a képeken, a testet pedig a csillag alatti köd képviseli. Egy lehetséges megoldást a Millennium Astronomy Twitteren megosztott ábrázolása (a harmadik képen) mutat.

Az Európai Déli Obszervatórium teleszkópjával, a VST-vel (VLT Survey Telescope) most a korábbiaknál részletesebb felvételeket sikerült készíteni a nebuláról, amelyet az intenzív sugárzás következtében fénylő hidrogéngáz miatt jelenítenek meg vörösen a publikált képek, de ahogy jól látható, jóval ragyogóbb és sötétebb régiók is találhatóak a ködben. A nebula alapvetően egy csillagbölcső, ahol rengeteg új csillag születik erős ultraibolya sugárzást kibocsátva, egyes részeken azonban az úgynevezett Bok-globulák egészen sűrű gáz-, és porfelhői elnyelik ezt a sugárzást, így a globulák környéke sötétnek látszik a képeken.

A Bok-globulák alapvetően csillagkeletkezési helyszínek, de az ESO leírása szerint az IC 2944-ben lévő Thackeray globulák valószínűleg erodálnak és megsemmisülnek, mielőtt az összeomlásuk után csillagokat tudnának kialakítani.

Az ESO felvételeit a VST teleszkóp OmegaCAM kamerájával készítették el és a mozaikot számos képből fűzték össze, amelyeket más-más filter használatával rögzítettek. Az ehhez hasonló részletes megfigyelésekkel a kutatók a csillagbölcsők működését tudják közelebbről feltérképezni. A Futó Csirke már korábban is felbukkant más teleszkópok képein: az MPG/ESO távcső 2011-ben kapta lencsevégre és a Thackeray globulák a Hubble képein is megjelentek 2002-ben.

(Fotó: ESO, NASA/ESA/STScI/Aura, ESO/VPHAS/CASU)

A régmúlt kozmikus délidő rejtelmeibe nyújt betekintést a Tarantula-csillagköd A James Webb Űrteleszkóp infravörös szemein át látható, milyen lehetett az univerzum tízmilliárd évvel ezelőtt.


Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) több mint verseny – egy életre szóló lehetőség arra, hogy fiatal kutatók bemutassák tehetségüket, fejlesszék szakmai kapcsolataikat és megalapozzák jövőjüket.
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Így változtat életeket az OTDK: fiatal kutatónők sikertörténetei
Két fiatal kutatónő példája bizonyítja, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) miként formálhatja a szakmai karriert és nyithat kapukat a nemzetközi sikerhez.
Nem volt ősrobbanás egy forradalmian új modell szerint
Nem volt ősrobbanás egy forradalmian új modell szerint
Az új modellt ráadásul tesztelni is lehet, nem pusztán spekuláció.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.