Az első kép

Az Egyesült Arab Emírségek Hope küldetésének első képen négy vulkán is található, köztük az Olympus Mons, a Naprendszer legnagyobb vulkánja. Az űrszonda február kilencedikén állt pályára a vörös bolygó körül, így az Emirátusok lett a történelem első arab nemzete, mely tudományos jelenlétet hozott létre a Föld közeli szomszédjánál. 

Ezt az első képet valószínűleg számos további követi majd a Marsról, mivel a Hope szonda széles pályán kering majd, miközben tanulmányozza a bolygó időjárási és éghajlati rendszereit, kitűnő rálátással a Marsra. 

A frissen visszaküldött fotót a Hope EXI műszere rögzítette 24 700 km magasságban száguldva a Mars felszíne felett február 10-én, egy nappal azután, hogy megérkezett a bolygóhoz.

A kép bal felső sarkában a Mars északi pólusa látható, a középpontjában éppen kora reggeli napfénybe kerül az Olympus Mons, a Naprendszer legnagyobb vulkánja. Az éjszaka és a nap határától, az úgynevezett terminátor vonaltól jobbra látható a három pajzsvulkán, az Ascraeus Mons, a Pavonis Mons és az Arsia Mons. Kelet felé megpillanthatjuk a hatalmas kanyonrendszert, a Valles Marineris-t, melynek egy részét felhő borítja.

Különleges ellipszis

"A Hope szonda első Marsról készült képének elküldése történelmünk meghatározó pillanata, és jelzi, hogy az Egyesült Arab Emirátusok csatlakoznak az űrkutatásban részt vevő fejlett nemzetekhez. Reméljük, hogy ez a küldetés olyan új felfedezésekhez vezet a Marsról, melyek az emberiség javát szolgálják." - írták a  misszió Twitter-fiókjában. 

A Hope most olyan ellipszisben alakú pályán kering a Mars körül, mely ezer kilométerre megközelíti a bolygót, majd majdnem 50 ezer kilométerre távolodik tőle. A következő hetek során ez egy 55 órás, 22 ezer kilométer és 43 ezer kilométer között mozgó pályára változik, ami körülbelül 25 fokkal hajlik az Egyenlítő felé. Erről a különleges pályáról a Hope néhány újszerű kutatást is elvégezhet majd. A tervek szerint nyomon követi majd, hogy az energia hogyan mozog a légkörben a legaljáról a teteje felé.

Az egyik fontos küldetés-elem a semleges hidrogén- és oxigénatomok űrbe történő elszivárgásának tanulmányozása, egy sötét és komor rejtély megoldása érdekében, mely két baljós kérdésben foglalható össze: Hogyan veszíthette el, a Mars egykor bőséges vízkészletét? Ha a valaha talán óceánokkal borított Marson mindez megtörténhetett, akkor bennünket is ez fenyegethet? Saját jövőnk záloga is, hogy kiderítsük, hogy egy korábban meleg és nedves bolygó hogyan válhatott ma hideg, poros, kiszáradt világgá.