A július huszonharmadikán, a Wencsang űrkikötőből indult Tienven-1 (a mennyei igazság keresése) megérkezésekor százkilencvenmillió kilométerre volt a Földtől. A Kína önálló bolygókutatási missziójának első lépéseként indított küldetés öt tonnás keringő-űreszköze már egy fotót is küldött a bolygóról, és egy rovert is szállít. A rover leszállása a felszínre májusban vagy júniusban következhet.
A viszonylag problémamentes Mars körüli pályára állás rámutat a kínai űrprogram gyors fejlődésére. Decemberben már láthattunk erre példát a Csang'o-5 gyűjtötte Holdkőzet- és talajminták Földre történő visszajuttattásakor, ami nem lebecsülendő teljesítmény volt.
A mérnökök a mai érkezéshez egy 14 perces fékező-rakétastartot iktattak be a programba a keringő egység 3000 newtonos hajtóművével, annak érdekében, hogy ez kellőképpen csökkentse annak 23 km per másodperces sebességét ahhoz, hogy a Mars gravitációja befoghassa az űrhajót.
A manővert automatizálták, és nem is tehettek mást, mivel a rádión küldött parancsok jelenleg 11 percig utaznak, miközben megteszik a Földet a Marstól elválasztó 190 millió kilométeres utat. A fékezésnek kezdeti, nagy ellipszis alakú pályára kellett volna állítsa a Tienven-1-et, melynek Marshoz legközelebbi pontja a bolygó felszínétől 400 km-re, a legtávolabbi pedig 180 ezer kilométerre van.
Ezt idővel leszűkítették, hogy szorosabbá és köralakúbbá váljon. Utoljára egyébként a Nasa 1976-os Viking-2 küldetése szállt le az Utopia Planitia-ra, és a Tienven-1 küldetése, különösen a felszíni elem, ma semmivel sem jelent kisebb kihívást, mint akkor.
Már korán egyértelmű volt, hogy az események megfelelően haladnak, mivel az amatőr rádiósok követték a Tienven-1 jelzéseit, és értesültek minden egyes fontosabb lépésről.
Kína követi az amerikaiak által a hetvenes évek közepén sikerre vitt Viking leszállóegységeknél alkalmazott stratégiát, mely szerint először keringenek a bolygó körül, és csak később küldik le a leszállóegységet a felszínre.
Most egyelőre valószínűleg a felderítés időszaka következik, de a Tienven-1 elsődleges tervezett földet érési helyszíne egy marsi síkság a Naprendszer legnagyobb, 3300 kilométer átmérőjű, Utopia nevű meteorkráterében. Ez a síkság a Mars egyenlítőjétől északra található. A kínai küldetés marsjárója jóval kisebb, mint a Perseverance, és még nem árulták el a nevét. Nagyon hasonlít a NASA Spirit és Opportunity roverjeire a 2000-es évekből, a súlya körülbelül 240 kg, és kihajtható napelemek működtetik.
A fedélzetén egy magas árbocon kamerákat hordoz, hogy fotókat készíthessenek, és segítsék a navigációt, valamint öt további eszköz segít felmérni a helyi kőzetek ásványtanai jellemzőit és megkeresni a víz-jeget. Kulcsfontosságú kísérleti eszköz a földbe is behatoló radar, mely képes lehet a geológiai rétegek érzékelésére tíz méter mélységben.
A kínai felszínkutatás valójában csak a küldetés teendőinek felét adja, mert a keringőegység, ami felügyeli a rovert, a bolygót is tanulmányozni fogja, hét távérzékelő műszerből álló készlet segítségével. A korábbi műholdakhoz hasonlóan ez is megfigyeli majd a magas légkör jellemzőit, megvizsgálja a felszín szerkezetét és összetételét. A nagy és közepes felbontású kamerák várhatóan lenyűgöző képeket küldenek majd.
(Forrás: NYTimes Kép:CNSA)