Bár a COVID-19 járvány és a tervezési nehézségek hátráltatták a projekt előrehaladását, a Norvég Parti Igazgatóság hivatalosan is újraindította a kivitelezésre vonatkozó pályázati eljárást. Az előminősítés határideje 2025 januárja, az építkezés pedig már jövőre elkezdődhet – a befejezést 2030-ra tervezik.

A Stad hajóalagút a Stad-félszigeten fog áthaladni, amely Norvégia egyik legveszélyesebb tengeri szakasza. Ez a partszakasz hírhedt az erős áramlatokról és a szélsőséges időjárásról, amelyek régóta komoly veszélyt jelentenek a Norvég-tenger nyílt vizein közlekedő hajókra. A helyi viszonyokból adódó kockázatokat mi sem példázza jobban, mint hogy a norvég kormány új biztonsági előírásokat is fontolgat a 150 méternél hosszabb óceánjárók számára, amelyek viharos időben megtiltanák számukra a part menti útvonalak használatát, ha a szélsebesség meghaladja a 20 métert másodpercenként.

Az alagút elsődleges célja tehát, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb útvonalat biztosítson a teher- és személyszállító hajók számára ezen a kockázatos területen.

A tervezett alagút körülbelül 1,7 kilométer hosszú lesz, és lehetővé teszi, hogy a hajók elkerüljék a nyílt tengeri viszonyokat, ami a fentieknek megfelelően jelentősen növeli a közlekedés biztonságát, miközben csökkenti a késéseket. A hajók várhatóan 8 csomós sebességgel haladhatnak majd át rajta – az átkelés így nagyjából tíz percet vesz majd igénybe.

Habár a legnagyobb óceánjárók nem férnek el benne, az alagút kisebb személyhajók és part menti kompok számára ideális lesz. A bejáratokat a neves Snøhetta építésziroda tervezi, amelyek a természetes sziklafalakba illeszkednek majd, és hajútútvonal mellett gyalogos sétányok is futnak benne, és híddal is ki lesz egészítve – így nemcsak funkcionálisak, hanem turisztikai látványosságként is megállják a helyüket.

A fentieken túl a projekt különösen nagy jelentőséggel bír Norvégia halászati és hajózási ágazatai számára. Zord időjárás esetén a halászhajók gyakran kénytelenek elhalasztani az utat a félsziget körül, ami hosszabb szállítási időkhöz és a termékek minőségének romlásához vezet. A világ legnagyobb lazactermelője, a Mowi, valamint a halászati flottákat üzemeltető Rostein rendszeresen számol be az időjárás miatti fennakadások hatásairól. Az alagút segítsével ezek a problémák is mérsékelhetőek.

Közvetetten ugyan, de a projekt Norvégia környezetvédelmi céljait is szolgálja, mivel az alagút ösztönözheti a közúti szállításról a tengeri közlekedésre való áttérést, ezáltal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, enyhíti az úthálózat terhelését.

(Kép: Norvégia part menti kompjai lesznek a legnagyobb hajók, amelyek áthaladhatnak az alagúton, forrás: Kystverket / Multiconsult / Link Arkitektur)