A felgyorsult éghajlatváltozás okozta biztonsági kockázatok kezelésére irányuló tervei részeként az Európai Unió párbeszédet és vitát szorgalmaz egy lehetséges globális szabályozásról az időjárás emberi beavatkozással történő befolyásolását, vagyis a geomérnökséget illetően.
A Föld természetes rendszereibe való beavatkozás, így például a napsugárzás szabályozása is egyre nagyobb figyelmet kap, és a hatását egyre inkább kifejtő klímaváltozás nem csak bolygónk hőmérsékletét, de a kutatások, kísérletek tempóját is növeli. Az EU szerint azonban óvatosan kell kezelni az időjárás-manipulációval, geomérnökséggel kapcsolatos tevékenységeket, mégpedig azért, mert egyelőre nagyon kevés adat és tapasztalat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy pontosan lássuk, milyen következményekkel és kockázatokkal jár, ha mesterségesen módosítjuk a Föld időjárását.
A geomérnökség nem csak az éghajlatban okozhat visszafordíthatatlan változásokat, de a nemzetek között is mélyülhetnek a hatalmi egyenlőtlenségek, konfliktusok alakulhatnak ki, valamint számtalan etikai, jogi, és politikai kérdés merülhet fel. Ezért az EU támogatni és ösztönözni fogja a megbeszéléseket, a vitát és egy lehetséges nemzetközi szabályozási rendszer kialakítását.
A közlemény szerint amellett, hogy az EU nemzetközi tárgyalásokat szeretne „elősegíteni” a geomérnöki erőfeszítésekről, mintegy 30 további intézkedést vázol fel, amelyeket a közösség az éghajlatváltozás jelentette biztonsági kockázatok kezelésére tervez, többek között egy klíma- és környezetbiztonsági adatközpont létrehozását az EU Műholdközpontján belül.
Bizonyos értelemben maga az éghajlatváltozás is egyfajta geomérnöki tevékenység eredménye. Az ipari forradalom óta óriási mennyiségű fosszilis tüzelőanyag elégetésével az emberek elegendő üvegházhatású gázt bocsátottak ki a légkörbe ahhoz, hogy megváltoztassák a bolygó éghajlatát. A globális hőmérséklet emelkedik, ami egyre súlyosabb viharokat, aszályokat, hőhullámokat és egyéb katasztrófákat okoz világszerte.
A globális felmelegedés ellensúlyozására irányuló geomérnöki tervezéssel kapcsolatban azonban új kihívásokkal szembesülhetünk. Még kevés az arra vonatkozó kutatási eredmény, hogy pontosan milyen következményekkel járhat az időjárás-manipuláció. Az eddigi tanulmányok azt sugallják, hogy
például a napfényt visszaverő részecskék légkörbe juttatása tönkreteheti az Antarktisz feletti ózonlyuk kijavítására irányuló több évtizedes munkát.
Ennek ellenére az egyesült államokbeli Make Sunsets nevű vállalat tavaly több kén-dioxidot tartalmazó ballont is a légkörbe bocsátott. Az elmélet szerint ugyanis ezek a részecskék visszaverik a napsugárzást, ezáltal pedig csökkenthetik az átlaghőmérsékletet. Példaként a Pinatubo vulkán 1991-es kitörését említik, amikor a hegyből a légkörbe jutott kénes anyag mintegy 0.5 fokkal csökkentette a Fülöp-szigetek hőmérsékletét egy éven át.
Emellett persze érdemes azt is figyelembe venni, hogy a napsugarak visszaverésére használt kén-dioxid általi szennyezés savas esőt is okozhat, irritálhatja az emberek tüdejét, és elegendő mennyiségű kibocsátása tovább növelheti az antarktiszi ózonlyukat. Persze a Make Sunsets kísérletei valószínűleg túl kicsik voltak ahhoz, hogy mérhető káros mellékhatások jelentkezzenek, ez azonban nem azt jelenti, hogy a napsugárzás befolyásolása, azaz a szoláris geomérnökség kockázatok nélküli tevékenység.
Mexikó ezt annyira komolyan vette, hogy januárban betiltotta a geomérnöki kísérleteket, miután a Make Sunsets minden előzetes bejelentés nélkül kén-dioxidos léggömböket bocsátott a légkörbe az ország területén. A cég a tilalomra úgy reagált, hogy februárban kiengedett néhány további ballont a nevadai Renóból. A vállalat azt állította, hogy zöld utat kapott az illetékes hatóságtól, az FAA-tól, ezt azonban a tisztviselők nem erősítették meg.
A tudóstársadalom egy jelentős része is szkeptikus a szoláris geomérnökséget illetően: 2022 elején 61 ország 450 kutatója nyílt levélben figyelmeztetett a technológia veszélyeire.
A levélben az áll, hogy a szoláris geomérnöki tervezés bolygó léptékű alkalmazása a jelenlegi nemzetközi intézményrendszerben nem irányítható tisztességesen és hatékonyan. Elfogadhatatlan kockázatot is jelent, ezért sürgősen szükség van egy határozott politikai üzenetre a világ kormányaitól, az ENSZ-től és a civil társadalomtól. Nem régiben a Fehér Ház is kiadott egy jelentést, amelyben felvázolja a napsugárzás módosításának kutatási lehetőségeit, erről bővebben alábbi cikkünkben írtunk:
Fenti példákból is az látszik, hogy van létjogosultsága az EU felvetésének, miszerint szükség van nemzeteken átívelő szabályozásra, illetve a geomérnöki tevékenységgel kapcsolatos kutatások eredményeit megvitató és értékelő, érdemi, globális párbeszédre.
(Borítókép: Getty Images/Mike Hill)